Rengeteg tennivalónk van még, ha szeretnénk megóvni a környezetünket. Míg a világ szerencsésebb felén az aszályra fittyet hányó celebek verik ki a biztosítékot, Dél-Amerikában egész más jellegű környezetvédelmi problémákkal néznek szembe az emberek: egyre több ugyanis a környezetvédelmi aktivizmushoz kapcsolódó súlyos agresszió.
Az év elején Dom Phillips brit újságíró és Bruno Pereira helyi őslakos szakértő meggyilkolása hívta fel a világ figyelmét az Amazonas egyes részein uralkodó törvénytelen állapotokra. A két férfi június 5-én tűnt el, több vadászfegyverrel leadott lövéssel gyilkolták meg őket, és előbb Pereira, később Phillips maradványait is sikerült azonosítani. Az ügyben három gyanúsítottat tartóztatott le a rendőrség, de valószínűsítik, hogy nem a gyilkosságokat magukra vállaló helyi halász volt a valódi tettes.
Veszélyben Latin-Amerika
A Global Witness legújabb jelentése szerint Latin-Amerika a környezetvédelmi aktivisták ellen elkövetett halálos támadások tekintetében egyébként is az élen jár. Tanulmányuk szerint szerint az ilyen gyilkosságok 68%-a ezen a kontinensen történt, a legtöbb pedig Brazíliában, Kolumbiában, Mexikóban és Hondurasban esett meg. A halálos áldozatok közül sokan olyan őslakosok voltak, akik részt vettek a földjeiken erőszakos kitermelést folytató bányászati, olajipari, fakitermelési vagy vízenergia-vállalatok elleni küzdelmekben. A kutatók úgy vélik, hogy
a világ az ukrajnai háború kapcsán jelentkező energiaválságban megpróbál a korábbinál is több fosszilis tüzelőanyagot kitermelni,
emiatt az érintettek – akiknek a földjén ilyen lelőhelyek vannak – egyre nagyobb veszélynek lesznek kitéve. A folyamat gyorsul: 2021-ben mintegy 200 embert öltek meg, ami heti 4 halálos áldozatot jelent.
„A természeti erőforrásokra világszerte egyre nagyobb nyomás nehezedik, és ez különösen a brazíliai Amazonas térségben teremt igazi csatateret” – mondta Shruti Suresh, a Global Witness munkatársa, aki szerint a brazíliai gyilkosságok 85%-a ebben a régióban történt. Ezek a halálesetek az egyenlőtlenségről szólnak: nagyvállalatok állnak szemben a helyi közösségekkel, akiknek a hangja nem jut el a nyilvánosságig.”
Egy európai háború hatásai Amerikában
Kolumbiában sem jobb a helyzet: Oscar Sampayo kolumbiai emberi jogi aktivista 2021-ben a saját szemével látta, amint három közeli barátját és aktivistatársát megölték, pusztán azért, mert tiltakoztak. Szerinte az ukrajnai háború környezeti hatásai most már Kolumbiában is érezhetők.
„Mivel a szenet, az olajat és a gázt sok helyen nem Oroszországból szerzik most be,
a kitermelés a globális délen egyre erőteljesebb, különösen az olyan országokban, mint Kolumbia.
Ezek a folyamatok sajnos az így keletkező emberi jogi jogsértések ellenére is egyre erőteljesebbek” – mondta a BBC Newsnak. Bár az új kolumbiai politikai vezetés azt ígérte, hogy környezettudatosabb lesz, Sampayo szerint a zöld aktivisták elleni erőszak egyre gyakoribb. Az őt ért támadások és aktivistatársai halála ellenére azonban nem hajlandó feladni.
„A természetet védő emberek elleni gyilkosságok, kitelepítések, és támadások természetesen aggodalmat keltenek bennem és elszomorítanak, de még nem gondoltam arra, hogy elhagyjam Kolumbiát” – magyarázta.
Globális probléma
A Global Witness szerint az elmúlt években világszerte nem javult, hanem romlott a környezetvédő aktivisták helyzete. Világszerte hetente közel négy környezetvédelmi aktivizmusban részt vevő embert öltek meg. Az aktivisták szerint az erősödő
éghajlati és biológiai válság, valamint az autoriter kormányok erősödése miatt emelkedik 2018. óta folyamatosan a gyilkosságok száma,
amiben az aktivisták elleni gyilkosságok mellett a droghoz kapcsolódó bűncselekményeknek is szerepük van.
Mexikóban 2021-ben 54 gyilkosságot jegyeztek fel – az előző évi 30-hoz képest csaknem kétszer annyit. Itt elsősorban nagyszabású bányászati műveletek ellenzői haltak meg, de a drogkartellek által működtetett illegális bányákkal kapcsolatos gyilkosságok is előfordultak.
Brazíliában és Indiában is nőtt a halálos támadások száma, míg Kolumbiában és a Fülöp-szigeteken csökkent. Afrikában 10 dokumentált gyilkosság történt, ezek közül nyolc haláleset a Virunga nemzeti parkban történt, többnyire parkőrök voltak az áldozatok. A Global Witness 2021-ben 12 tömeggyilkosságot is feljegyzett, ebből hármat Indiában és négyet Mexikóban, miközben Nicaraguában bűnözői csoportok 15 aktivistát gyilkoltak meg a Miskitu és Mayangna népek elleni szisztematikus kampány részeként. A helyzet jelenleg egészen kiábrándító.
Remény a láthatáron
A zord statisztikák és a halálesetek számának az elmúlt években tapasztalt növekedése ellenére a kampányolók reménykednek abban, hogy lesz előrelépés. Hondurasban egy volt energetikai vállalatvezetőt nemrégiben 22 év börtönbüntetésre ítéltek Berta Cáceres aktivista 2016-os meggyilkolásáért. Némi bátorítást ad az escazúi megállapodás is, mely az első latin-amerikai környezetvédelmi paktum, amit 12 ország írt alá és ami 2021-ben lépett hatályba. A dokumentum kötelezi az országokat a környezetvédők elleni támadások megelőzésére és kivizsgálására.
Míg néhány ország, például Mexikó ratifikálta, mások, köztük Brazília és Kolumbia még nem tették ezt meg. A kampányolók rámutatnak az Európai Unió azon tervére is – példaként állítva azt – hogy olyan törvényeket fogadjon el, amelyek a vállalatokat felelőssé tennék az ellátási láncukban elkövetett emberi jogi visszaélésekért.
„Ezek olyan döntések, amelyek megváltoztathatják a környezetvédők életét, és valódi pozitív hatást gyakorolhatnak rájuk” – mondta Shruti Suresh.
Kimelt kép: Fridays for Future esemény résztvevője tart földgömböt a kezében 2022-ben, Sao Paolóban. Cris Faga/NurPhoto via Getty Images
