A Radlert, a bajorok hűsítőként kortyolt, citromos sörét magyar pincér szolgálja fel a müncheni Deutsches Theater vendéglőjében. A bajor fővárosban szeptemberig vendégszereplő Budapesti Operett Színház társulata viszont németül szólaltatja meg Kálmán Imre örökifjú Marica grófnőjét. Végül is, mindenki érti egymást, mivel mindenki egy nyelvet beszél. Az operettét.

„Komm Zigan, komm Zigan…”

Este fényárban úszik a színház, bajor ruhás „mädchenek” bonbonnal kínálják az érkezőket. Színészeik már elszoktak a közbetapsolástól, most ebből is kijut nekik. Nemcsak a dalbetétek után jön a taps, hanem a poénokra is, ami azért érdekes, mert olykor maguk sem értik a saját szövegüket. Németül ugyanis kevesen tudnak, viszont jó a helybeli tanítómesterük, aki labdával gyakoroltatja a hangsúlyt. Ettől tökéletes a kiejtésük. A „Nincs messze Kolozsvár” című népszerű kettős, németre fordítva így hangzik. „Komm mit nach Varasdin!’’ Üdítő kivétel a „Hej, cigány’’ – németül „Komm Zigan” -, ezt mindkét nyelven éneklik, és oda-vissza érthető.

Az igényes premierközönség a bemutató végén frenetikus üdvrivalgásban tört ki, állva tapsolt percekig. Utána fotósok, tévések pergőtüze zúdult a szereplőkre, Kálmán Yvonne-ra, a zeneszerző lányára és Kerényi Miklós Gábor direktorra, az előadás rendezőjére. Aki visszahozta a felújított, megfiatalított Grafin Marizát régi sikerei helyszínére.

Csülökre, magyar!

Az éjszakába nyúló fogadás után, másnap kissé álmosan verődünk össze, Kalocsai Zsuzsa, a sztárként körülrajongott primadonna hozza Szerénkét is, a macskanevű, egérformájú kutyáját. A helyiek másik kedvence, Sáfár Mónika férjével és kislányával érkezik. Alig ismerem meg szőkén, Marica sötétbarna parókája nélkül. Szendy Szilvit, a kirobbanóan tehetséges szubrettet egy percre sem hagyja magára a férje, Lőcsei Jenő, aki a színház balettigazgatója és a darab koreográfusa egy személyben. Dúl a szerelem, nem csoda, hiszen egy hónapos házasok.

Lám, nemcsak a színpadon, hanem a kulisszák mögött is cserélődnek a párok, hiszen Lőcsei korábban Szinetár Dóra férje volt. Szilvi színpadi párja Kiss Zoltán táncoskomikus, akinek a felesége táncosnő az Operettben, és hamarosan jön utána tíz hónapos kislányukkal. Nyári Zoltán, a prózai színészből lett bonviván is nagyon várja a feleségét, Horváth Patríciát, aki zenei rendezőnek tanul a főiskolán, és kutyástól repül párja karjaiba. Itt van Margitai Ági, az előadás prózai primadonnája. Nagyokat nyel, amikor színesen ecsetelem, milyen isteni csülköt ettünk a Három muzsikushoz címzett óbajor vendéglőben. Így aztán, amikor kiadom a jelszót – „Csülökre, magyar!” -, Ági beadja a derekát, és Nyári Zoli is csatlakozik. Kiss Zoli ugyan vízisíelni indult, de későbbre halasztotta a sportolást, jön velünk. Amíg a fiúk sorban állnak, Ági azon mereng, hogy utoljára beatkoncerten látott a tegnapihoz fogható őrületet.

A Deutsches Theater harminc előadásra kötött szerződést, és ezzel nincs vége az Operettszínház külföldi vendégszereplésének. A szereplők egy része innen megy tovább Rómába, ahol a Csárdáskirálynőt mutatják be a Magyar Napok olasz közönségének.

Nők Lapja 2002/38. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: Getty Images