„Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet” – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke az íróról. A hivatalos indoklás szerint azért a bátorságért és éleslátásért érdemelte ki a díjat, amivel feltárja a személyes memória gyökereit, elidegenedését és határait Az 1940-es születésű író 10 millió svéd koronával (kb. 385 millió forintnyi összeggel) gazdagodik. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
BREAKING NEWS:
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 6, 2022
The 2022 #NobelPrize in Literature is awarded to the French author Annie Ernaux “for the courage and clinical acuity with which she uncovers the roots, estrangements and collective restraints of personal memory.” pic.twitter.com/D9yAvki1LL
Annie Ernaux irodalomprofesszor és író a franciaországi Lillebonne-ban született egyszerű munkáscsaládban, szülei kávéházat és közértet működtettek. Ő azonban másfelé fordult, tanárnak tanult előbb a rouen-i, majd a bordeaux-i egyetemen, ezzel párhuzamosan kezdett írni. Első regénye komoly gondokba sodorta: férje megvetése miatt titokban kellett megírnia és kiadatnia, majd mikor ezt a férfi megtudta, azzal vádolta, hogy ha titokban tud könyvet írni, akkor akár viszonyt is folytathat. A konfliktus végül váláshoz vezetett, de ahhoz is, hogy Ernaux sikeres írói karriert indított be a regénnyel. A fikciót hamarosan teljesen elhagyta a regényből, elsősorban önéletrajzi indíttatású történeteket írt, többek közt testvére halála, abortusza, kapcsolata édesapjával és a románcai is a feldolgozott témák közt szerepelnek. A legnagyobb hatásúnak tartott művében, a magyarul 2021-ben megjelenő Években saját életútját írja le, egyúttal korrajzot fest a francia társadalomról a második világháború és a kétezres évek közt. A kortárs francia regény egyik meghatározó alakja eddig 23 regényt adott ki. Magyar nyelven többek között az Árulás, az Egy asszony, az Évek és a Lánytörténet jelent meg.
A mozikban nemrég bemutatott az Esemény című film az írónő önéletrajzi ihletésű regényéből készült, és egy, a hatvanas években illegálisan elvégzett abortusz történetét dolgozza fel. A film elnyerte a velencei filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlán-díjat – kollégánkra is nagy hatással volt, filmajánlója itt olvasható.
Az irodalmi Nobel-díjat 1901. óta 115. alkalommal ítélték oda, a kitüntetést hét alkalommal (1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940–1943 között) nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 119, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben.
Miért járt az irodalmi Nobel-díj?
Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Akadémia kilenc alkalommal ki is emelte a kitüntetett egy alkotását: Theodor Mommsen A rómaiak története (1902), Carl Spitteler Olimpiai tavasz (1919), Knut Hamsun Az anyaföld áldása (1920), Wladyslaw Reymont Parasztok (1924), Thomas Mann A Buddenbrook ház (1929), John Galsworthy A Forsyte Saga (1932), Roger Martin Du Gard A Thibault család (1937), Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger (1954), valamint Mihail Solohov Csendes Don (1965) című művét. A legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907), a legidősebben, 88 évesen a brit Doris Lessing (2007) kapta meg a díjat.
A kitüntetettek közül mindössze kilencen vannak, akiket 50 éves koruknál fiatalabban ismert el a Svéd Akadémia.
A legidősebb élő kitüntetett az 1931-ben született Alice Munro kanadai írónő, aki 2013-ban kapta meg a díjat, és ő az egyetlen díjazott, aki csak novellát írt.
Érdekességek
A díjazottak 25 különböző nyelven alkottak, a legtöbben angolul. Az elismeréssel rendelkezők között mindössze 17 nő van, az első 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf volt, a legutóbbi pedig a most kitüntetett francia Annie Ernaux.
A kitüntetést ketten nem vették át. Az orosz Borisz Paszternak 1958-ban elfogadta, de aztán a szovjet hatóságok nyomására, szándéka ellenére vissza kellett utasítania a díjat. 1964-ben a francia Jean-Paul Sartre nem vette át a kitüntetést, mert minden hivatalos elismerést elutasított. Halála után egy író kapta meg a díjat, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt. (A Nobel-díj 1974 óta már nem adható posztumusz.)
A díjazottak sorában a legmeglepőbb Sir Winston Churchill brit miniszterelnök neve, akit 1953-ban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül az irodalmi Nobel-díjat nyerte el. Nagy meglepetést váltott ki, és nagy vitákat is kavart Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző 2016-os irodalmi Nobel-díja is. Az eddigi egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a 2016-ban elhunyt Kertész Imre, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben, az indoklás szerint írói munkásságával „az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai:
- 2012 – A kínai Mo Jen, aki az indoklás szerint egy sajátos műfaj, a hallucinatorikus realizmus révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent, és egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet.
- 2013 – A kanadai Alice Munro, aki az indoklás szerint „a kortárs novella mestere”.
- 2014 – A francia Patrick Modiano „az emlékezés művészetéért, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait”.
- 2015 – A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics „polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban”.
- 2016 – Az amerikai Bob Dylan költő, dalszerző, énekes, aki „új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset”.
- 2017 – Az angol Kazuo Ishiguro „nagy érzelmi erejű regényeiért, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot”.
- 2018 – A lengyel Olga Tokarczuk „narratív képzeletétéért, amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”.
- 2019 – Az osztrák Peter Handke „nagyhatású munkásságáért, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát”.
- 2020 – Az amerikai Louise Glück „összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”.
- 2021 – A tanzániai születésű, Nagy-Britanniában élő Abdulrazak Gurnah, aki „megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban”.
Forrás: MTVA Sajtóarchívum, Kiemelt kép: Annie Ernaux 2022. májusában – Fotó: Leonardo Cendamo/Getty Images