A gaslighting az érzelmi manipuláció és bántalmazás egy igen alattomos fajtája, amiben az áldozat élményei, érzései és tapasztalásai kérdőjeleződnek meg, totálisan elbizonytalanítva az érintettet.
Nemcsak a jelenség régi, maga a kifejezés is kb. nyolcvan éves: Patrick Hamilton 1938-as Gázláng (Gaslight) című színdarabjából származik, amelyet George Cukor ugyan ezen a címen futó, 1944-es filmje tett széles körben ismertté. A történetben szereplő házaspár női tagja hatalmas örökséghez jut, férje pedig úgy próbál hozzáférni a teljes vagyonhoz, hogy el akarja érni, nyilvánítsák őrültnek a nőt. Annak érdekében, hogy a nő valóságérzését és önmaga épelméjűségébe vetett hitét lerombolja, fondorlatos megoldásokhoz folyamodik: a lakásból el-eltűnnek dolgok, csak a feleség által hallott zajok keltenek zavart, és a gázlámpák fénye is furcsán elhalványul olykor-olykor. Mindehhez persze a férjnek van köze, de amikor gátlások nélkül letagadja ezeknek az eseményeknek még a megtörténtét is, a nő lassan saját észleléseit kérdőjelezi meg.
A film alapján tehát gaslighting, magyarul gázlángolás vagy gázláng-effektus lett a neve annak a fajta bántalmazó viselkedésnek, amit világszerte sikerrel alkalmaznak a manipulátorok családi, baráti, szerelmi és munkakapcsolatokban, és ami – még ha nem is szándékosan manipulációs céllal de – gyakran megjelenhet az orvos-beteg kapcsolatokban is. Fontos: még ha az elszenvedő elbizonytalanító érzései közösek is a párkapcsolati, munkahelyi és az orvosi gázlángolásban, utóbbi esetben nincs szó szándékos manipulációról, pláne szándékos elbizonytalanításról, inkább rossz kommunikációs formák játszanak közre, és az, hogy betegként magunk alárendelésére szocializálódtunk a bennünket kezelő, munkáját végző orvossal szemben.
Egészségügyi gázlángolás
Előfordult már veled, hogy orvosi rendelésen nem vették komolyan a panaszaid – akár vizsgálati eredményekre, vagy épp az orvos évtizedes tapasztalatára hivatkozva – megkérdőjelezték a saját testeddel kapcsolatos megéléseidet? Én nem járok különösen sokat orvoshoz, és volt már sok jó tapasztalatom is, de így is hosszú ideig tudnám sorolni a példákat a „ne mondja már, hogy ennyire fáj!”-tól egészen a „maga csak azt hiszi, hogy tapint ott valamit!”-ig. Ha neked is ismerősek a fenti mondatok, akkor valószínűleg már te is találkoztál az orvosi vagy egészségügyi gázlángolással.
Orvosi gázlángolásról akkor beszélünk, amikor egy egészségügyi szakember alábecsüli vagy megkérdőjelezi betegének aggodalmait vagy tüneteit, és tévesen különböző pszichológiai tényezőkre fogja ezeket.
Bár az orvosi ellátásban az esetek döntő többségében nincs szó szándékos manipulációról, ez a hatalmilag egyenlőtlen helyzet (egy a témában járatlan, csak saját, szubjektív megélésére támaszkodni tudó páciens és egy szakmai ismeretekkel rendelkező orvos kapcsolata) kifejezetten kedvez a gázlángolásnak, hiszen ebben a felállásban az áldozatnak nagyon határozottnak és magabiztosnak kellene lennie, hogy ne a hozzáértő másiknak, hanem saját magának higgyen. Akár szándékos, akár nem: az orvosi gázlángolás súlyos következményekkel járhat. Késleltetheti, hogy valaki megkapja a helyes diagnózist, szükségtelen, hatástalan, esetenként ártó kezelésekre kényszerítheti az embereket, és bizalmatlanságot szülhet a későbbi orvosi ellátással kapcsolatban is. A gázlángolás nagyon megterhelő pszichésen is, hiszen az érintettek elbizonytalanodnak saját érzékelésükkel kapcsolatban, magukat sokszor hipochondernek vagy nehéz betegnek érzik (ilyen visszajelzést ad nekik környezetük is) és egyedül maradnak fájdalmaikkal.
Annak tudatosítása, hogy páciens-orvos viszonyban is eshetünk gázlángolás áldozatául, az első lépés lehet afelé, hogy előbb-utóbb megkapjuk azt a segítséget, amire valóban szükségünk van.
Fontos tudni azt is, hogy az egészségügyi gázlángolás nem mindenkit sújt ugyanolyan valószínűséggel. Egyes társadalmi csoportok sokkal jobban ki vannak téve ennek a veszélynek, ezért számukra – és a velük dolgozó orvosok számára is – különösen fontos lehet ennek a jelenségnek a felismerése, tudatosítása és a rossz gyakorlatok megszűntetése.
Nem mind egyformán
Egyes társadalmi csoportok az élet több területén sebezhetőbbek másoknál, és jellemzően ezeknek az érzékenyebb csoportoknak a tagjait érinti nagyobb eséllyel az egészségügyi gázlángolás is, aminek a mélyén – akár szándékos, akár spontán történik – a hatalmi viszonyok kiegyenlítetlensége áll, éppúgy, mint más bántalmazásos esetekben. Nézzük, melyek a legjobban kitett csoportok!
Nők
Bár akárki áldozatául eshet az orvosi gázlángolásnak, tapasztalatok és statisztikák szerint a nők jelentősen gyakrabban élnek át ilyen bánásmódot. Esetükben az orvosi gázlángolás gyakran társul téves diagnózissal is; az orvosok körülbelül minden hetedik nőbeteget tévesen diagnosztizálnak.
Betegnek lenni félelmetes, kiszolgáltatott érzés. (Fotó: Getty Images)
És mindez nem „csak” az érintett nők szubjektív megélése, kutatások is igazolják, hogy a nőknél 50 százalékkal nagyobb valószínűséggel születik téves diagnózis például szívroham kapcsán, és 33 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják őket félre stroke esetén. Gyakran kapnak téves, vagy késleltetett diagnózist az autizmus spektrumzavarral küzdő és ADHD-s nők is (és kb. kétszer annyi esetben írnak fel nekik nagyon erős szorongásoldó gyógyszereket, mint férfiaknak). Ezeknek a jelenségek hátterében valószínűleg az állhat, hogy az itt felsorolt betegségek és állapotok gyakrabban fordulnak elő férfiak esetében, így nők kapcsán kevésbé feltételezik ezek meglétét a kezelőorvosok. Egy amerikai tanulmány összehasonlította a gyomorfájdalom miatt a sürgősségi osztályra jelentkező férfiak és nők ellátásának körülményeit is, és megállapította, hogy a nők 33%-kal nagyobb valószínűséggel vártak tovább az ellátásra, mint a férfiak, és kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszert is kaptak, annak ellenére, hogy hasonló tünetekkel jelentkeztek be.
A reproduktív egészségügyi problémákkal küzdő emberek
Az összes egészségügyi terület közül a reproduktív egészséggel kapcsolatos ellátást érinti a leginkább a gázlángolás, és súlyosbítja a helyzetet, hogy az itteni esetek jelentős része az egyébként is kitett nőkhöz kapcsolódik. Ezekhez a területekhez a társadalomban sok tabu és előítélet kapcsolódik, ami arra kényszeríti a nőket, hogy fájdalmaikat leplezzék környezetük előtt, ellenkező esetben gyakran kapnak olyan kéretlen megjegyzéseket akár szeretteiktől is, mint „csak nem fáj annyira a hasad”, „minden nő menstruál”, „nők milliói szültek már gyereket, azért ne csináljunk belőle katasztrófát”. Sokan az ilyen kommentárok miatt nem akarnak beszélni erős menstruációs fájdalmukról, terhességgel, szüléssel kapcsolatos félelmeikről és a nők reproduktív egészségéről.
Dr. Christine Metz endometrióziskutató jelenleg egy klinikai tanulmányt vezet, amelyben a reproduktív egészségügyi rendellenességek, például az endometriózis diagnosztizálásának és kezelésének lehetséges módjait kutatja. Vizsgálatai során azt találta, hogy az egészségügyi gázlángolás nem is feltéltlenül kötődik orvosokhoz, vagy egészségügyi dolgozóhoz:
a nők több mint 70 százalékánál nemcsak az orvosok, de a barátok és a család is figyelmen kívül hagyta vagy negligálta az érintett számára komoly kellemetlenséget okozó tüneteket.
A nők sok esetben normalizálják is fájdalmaikat és tüneteiket, különösen, ha olyan panaszokról van szó, amiket korábban más családtagjuk is átélt már. Az olyan állapotok esetében, mint például az endometriózis, nagyon gyakori, hogy az anya azt mondja a gyerekének, hogy „én is átmentem ezen, vegyél be egy gyógyszert és pihenj egy kicsit” – mutat rá Dr. Metz. Ezek a nők szerinte normalizálják azt, amit korábban átéltek, még akkor is, ha egyébként az nem normális, és időben elkezdett kezeléssel nagyban javulhatna állapotuk.
Kisgyermekek és tizenévesek
Az életkor is szerepet játszik abban, hogy egy-egy személy mennyire van kitéve az orvosi gázlángolás kockázatának.
Civilként is hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy tini nem lehet fáradt vagy erőtlen (én például számtalanszor hallottam tinikoromban az ezt firtató, szkeptikus kérdést, amikor hét iskolai óra után beestem az ágyba otthon), hogy nem indokolt, hogy bármi baja legyen, egy kisebb gyereknél pedig megint csak hajlunk hisztinek vagy kényességnek titulálni, ha visszajelzi a fájdalmát. A társadalom megtanított minket arra is, hogy a serdülőkori egészségügyi problémákat a pubertás természetes részének tekintsünk, holott például az erős menstruációs fájdalom, a különböző mozgásszervi panaszok, a szokatlan viselkedés valami komolyabb dolog, például endometriózis, csontbetegség vagy mentális betegség jele is lehet.
Marginalizált csoportok
Az egészségügyi gázlángolás a fenti csoportoknál is gyakrabban érinti az egyébként is hátrányosabb helyzetű csoportokat, például a romákat, vagy az amerikai fekete populáció tagjait.
A diagnózis abból fakadó késedelme, hogy az orvos nem veszi komolyan a tüneteket, megakadályozhatja például, hogy a marginalizált csoportban lévő nők életmentő kezelésben részesüljenek. A Journal of Women’s Health című folyóiratban 2015-ben megjelent tanulmány sokkoló adatai szerint az afroamerikai nőknél két hónappal hosszabb a korai stádiumú mellrák diagnózisának és sebészeti kezelésének átfutása, mint a fehér nőknél.
A túlsúlyos vagy elhízott emberek
A kutatások szerint az orvosi ellátásban a testsúllyal kapcsolatos előítéletek is gyakran tapasztalhatók. Egy 2019-es áttekintés korábbi tanulmányokat vizsgált az elhízott emberek orvoshoz fordulással kapcsolatos tapasztalatairól, és megállapította, hogy az orvosok rendszeresen elutasítják a tüneteiket.
A gyakori tapasztalatok között szerepelt, hogy az orvosok lekezelő és kövérséget megszégyenítő hozzáállást tanúsítottak, és inkább csak a beteg mérete, sem pedig egészségügyi problémái alapján állítottak fel diagnózist.
Ráadásul a túlsúlyos vagy elhízott emberek maguk is nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy az orvosuk nem hallgatja meg őket, emiatt pedig sokszor nem, vagy csak későn mennek orvoshoz. Egy 2019-es áttekintés megállapította, hogy azok az emberek, akik úgy érezték, hogy megbélyegzik őket a méretük miatt, gyakran halogatták az orvosi ellátást.
Melyek az orvosi gázlángolás jelei?
De honnan ismerhetjük fel, hogy gázlángolás áldozatai vagyunk? Nincs mindig könnyű dolgunk, még ha az orvosi gázlángolás számos formát is ölthet. Legfőbb jele, amikor a kezelőorvos lekicsinyli a tüneteket, nem hisz a fájdalmunkkal kapcsolatos beszámolónknak, vagy nem hiszi el, hogy valóban követtük az általa javasolt kezelési módokat. Intő jel lehet, ha orvosunk
- nem hallgatja meg állapotunkkal kapcsolatos beszámolónkat,
- nem jegyzi le a panaszokat, nem tesz fel kérdéseket,
- megnehezíti egy-egy beutaló megszerzését, vagy kifogásokat talál, hogy miért nem adhat beutalót,
- nem hajlandó átbeszélni betegeivel azok tüneteit,
- félbeszakítja panaszainkat, vagy azt, amikor aggodalmainkról számolunk be,
- megpróbál meggyőzni bennünket arról, hogy mindaz, amit érzünk, csak a fejünkben létezik,
- bennünket hibáztat a tünetekért (például elhízás, munkahelyi stressz, menstruáció miatt),
- csak akkor hallgat meg, ha erélyesen lépünk fel,
- általánosító megjegyzéseket tesz, például: tudom, a nőknél ez úgy van…
Mit tehetünk?
Ha úgy érezzük, kezelőorvosunk nem vesz komolyan bennünket és a problémáinkat, érdemes elgondolkodnunk azon, vajon csak félreértésről van szó, vagy valóban gázlángolás történik. Ha úgy érezzük, megpróbálják hitelteleníteni az érzéseinket és panaszainkat, segíthet, ha a következő orvoslátogatás előtt összegyűjtjük, milyen tapasztalatok miatt érezzük ezt, illetve készülünk néhány magabiztosságot közvetítő beszédpanellel is: „Számomra nagyon kellemetlen, hogy azt mondja nekem, hogy csak beképzelem az egészet” vagy „kérem, hogy ne magyarázza meg nekem, hogy mit érzek”. Ha beszélni tudunk ellenérzéseinkről, kiderülhet, hogy mindez inkább kommunikációs probléma, vagy rossz berögződés, mintsem rossz szándék, vagy nemtörődömség eredménye, és elindulhat a pozitív változás. Ideális esetben egy ilyen beszélgetés segíthet, hogy orvosoddal megtörjétek a korábban megszokott rossz mintázatot.
Sokat segíthet az is, ha úgy érkezel orvosodhoz, hogy tudod, mit szeretnél: beutalót kérni további vizsgálatokhoz, fájdalmad csillapítását, esetleg tanácsot.
Szintén hasznos lehet, ha rendszeresen lejegyzed az állapotodban tapasztalt változásokat és azt is, mikor milyen kezelést, tanácsot kaptál az orvosodtól. Feljegyzéseid és kórtörténeted segíthet határozottabban képviselni magad a páciens-orvos kapcsolatban. Ha a látogatás előtt listát készítesz a feltenni kívánt kérdésekről, szintén sokat tehetsz azért, hogy a találkozó fókusza valóban egészségügyi problémád maradhasson, és ne maradjanak benned megválaszolatlan kérdések.
Hasznos az is, ha a legközelebbi orvosi látogatásra viszel magaddal egy támogató személyt, aki megerősít jelenlétével, vagy akár azzal, hogy segít jobban és határozottabban kifejezni magad.
Ha viszont továbbra is kétségeid vannak, és orvosod nem nyitott arra, hogy más regiszterbe terelje beszélgetéseiteket, érdemes lehet másik szakembert keresni akár csak egy másodvélemény erejéig még akkor is, ha szakértelme miatt egyébként maradnál ennél a doktornál. Jó, ha tudod azt is, hogy a betegjogi képviseleti szolgáltatás mindenki számára ingyenesen elérhető itthon, és szintén nagy segítség lehet annak kiderítésében, jogsérelem ért-e, vagy emberi/kommunikációs probléma állt csak a háttérben. Egy biztos: saját egészséged érdekében mindenképpen szükséged lesz határozottabb érdekérvényesítésre, akár a magad erejéből, akár egy támogató családtag, vagy jogi szakember tanácsai alapján.
Nem ez az általános
Betegnek lenni lelkileg megterhelő, sérülékeny és kiszolgáltatott állapot, amiben a legtöbbünknek nemcsak a velünk foglalkozó szakember szakmai rátermettsége fontos, de a beteg-orvos kapcsolat emberi oldala is rendkívül meghatározó. Azt is fontos ugyanakkor észben tartani, hogy az orvosok elsöprő többsége nap mint nap áldozatos munkát végez betegeinek állapotát javítandó, és a gázlángolásos esetek hátterében emberi hibák, vagy szakmai hiányosság mellett állhat akár krónikus stressz és fáradság is, ami az orvosok túlterheltségéből fakad, és aminek megszüntetése alapvető fontosságú lenne ahhoz, hogy jelentősen ritkuljanak az ilyen esetek. A jelenség megértéséhez fontos lenne többet tudni az orvosok egyéb szempontjairól is, mert könnyen lehet, hogy egyes gázláng-esetek hátterében rosszul kommunikált jó szándék van.
Ha nem érezzük magunkat komfortosan az orvosunkkal való találkozáskor, igyekezzünk nyíltan beszélni a problémáinkról, mert előfordulhat, hogy a kisebb félreértések megoldása után jobbra fordulnak a dolgok. Ha ez nem vezet rövid úton eredményre, akkor viszont saját testi és lelki egészségünk védelme érdekében érdemes olyan szakembert keresnünk, akivel emberileg is jobban rezonálunk egymásra.
Kiemelt kép: Getty Images
