Az idei nyár kifejezetten meleg és napos volt, és ez egyes lepkefajok szaporodását elősegítette: a korábbi éveknél nagyobb egyedszámban fordult elő például a c-betűs lepke, a kis ökörszemlepke, a bengeboglárka és a közönséges boglárka is – összességében azonban aggasztóan kevés pillangót számoltak a szakértők. 

„Aggasztó a tény, hogy (a jó idő ellenére) nem láttunk jelentősen több pillangót, egyértelmű tehát, hogy sokkal többet kell tennünk az élőhelyek védelméért és helyreállításáért – mondta Dr. Richard Fox, a Butterfly Conservation nevű természetvédelmi szervezet tudományos vezetője. – Naphosszat süthet a Nap, de akkor sem fogunk több pillangót látni, ha egyszer nincs olyan élőhely számukra, ahol boldogulhatnának.”

Július 15. és augusztus 7. között a kertekben, parkokban és a vadonban összesen csaknem 100 000 lepkeszámlálást végeztek az Egyesült Királyság területén, számlálásonként pedig átlagosan alig kilenc lepkét láttak, ami a természetvédők szerint a projekt kezdete óta a legalacsonyabb eredmény – azaz legalább 13 éves történelmi mélypontnak számít.

A C-betűs lepke a vegyszeres gyomirtás egyik áldozata, Magyarországon védett faj. (Fotó: Education Images/Universal Images Group via Getty Images)

Méhlegelőt és lepkelegelőt a kertekbe!

Gyakran hívják fel figyelmünket a mindennapok során a méhek pusztulására, és az amiatt ránk is leselkedő veszélyekre. Nemcsak amiatt baj ugyanis, ha ezek a bolyhos rovarok eltűnnek a bolygóról, mert akkor bizonyos édességek és csodatevő kozmetikumok nélkül maradhatunk, hanem mert ezek a kis haszonállatok kulcsszerepet játszanak a Föld biológiai egyensúlyának fenntartásában: a méztermelő méhek az összes beporzás 50%-áról gondoskodnak – csaknem harmincmillió éve folyamatosan. 

Tavasszal a méhek világnapja alkalmából beszélgettünk Haász Ferenccel, a Békés Megyei Méhész Egyesület alapítóelnökével, aki akkor elmondta: a méheket azzal segíthetjük leginkább, ha a kertünkben, vagy akár a balkonon, az ablakpárkányokon minél több méhlegelőt létesítünk. Egy megfelelő méhlegelő kialakítása nem rejt hétpecsétes titkokat, csupán arra van szükség, hogy kifejezetten mézelő növényeket telepítsünk, és ezeket ne permetezzük! A méhlegelőnek szánt földbe érdemes a boltokban is kapható, külön erre a célra összeállított, három-négy fajta növényből álló magkeveréket vetni, és hagyni, hogy ezek a növények megnőjenek. 

A bengeboglárka szaporodását borostyán és a magyal telepítésével lakott területen is segíthetjük. (Fotó: Andia/Universal Images Group via Getty Images)

A méhlegelőhöz hasonlóan pedig lepkelegelőt is könnyedén létrehozhatunk kertjeinkben – akár a kifejezetten számukra csalogató virágok, fák és cserjék ültetésével, akár a boltokban készen kapható, lepkecsalogató növénykeverékek elvetésével.

„Kertjeinkben élőhelyet teremthetünk az olyan pillangók számára, mint a bengeboglárka és a c-betűs lepke. Az előbbi számára a magyal és a virágzó borostyán termesztésével, az utóbbi számára pedig a komló, a szil és a csalán termesztésével. Az élővilágbarát kertek létfontosságú élőhelyet nyújthatnak ezeknek a rovaroknak, helyet biztosítva számukra a táplálkozáshoz, szaporodáshoz és menedékhez” – foglalta össze Dr. Zoe Randle, a Butterfly Conservation felmérésének vezetője.

A méhlegelő és a lepkelegelő ráadásul nemcsak hasznos, hanem szép is, így egyszerre cselekedhetünk jót és varázsolhatjuk szebbé környezetünket általuk.

Kiemelt kép: Pompás királylepke nektárt nyalogat – Fotó: Creative Touch Imaging Ltd./NurPhoto via Getty Images