„Az igazság az, hogy még mindig nem tudjuk biztosan, mi okozza az emlőrákot. Azt viszont tudjuk, hogy bizonyos tényezők, például az elhízás vagy a túlzott alkoholfogyasztás bizonyítottan, jelentősen növelheti az emlőrák kialakulásának kockázatát – kezdi Dr. Tasnádi Tünde, a békéscsabai Oliva Med Magánklinika radiológusa. Bizonyos kockázati tényezők csökkenthetők, például életmódbeli változtatásokkal (táplálkozás, mozgás), de még nincs elég információnk az emlőrák kialakulásának okáról ahhoz, hogy teljes mértékben megelőzhessük a betegséget. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy időben felismerjük és kezeljük”.
Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy hiteles forrásból tájékozódjunk és megfelelő szakemberrel konzultáljunk – ez probléma esetén kifejezetten emlődiagnosztikával foglalkozó radiológus szakorvost jelent, ne elégedjünk meg a háziorvos, vagy akár a nőgyógyász véleményével és fizikális, tapintásos vizsgálatával –, valamint rendszeresen járjunk mammográfiára, és szükség esetén kiegészítő ultrahang vizsgálatot is magában foglaló szűrővizsgálatra.
Az alábbiakban sorra vesszük a leggyakoribb tévhiteket, amelyek egyrészt felesleges cselekedetekre sarkallhatnak bennünket, másrészt azt a hamis illúziót kelthetik bennünk, hogy megtettük a szükséges és elégséges lépéseket a mellrák kockázatának minimalizálása érdekében, vagy akár el is tántoríthatnak bennünket attól, hogy részt vegyünk a megfelelő vizsgálatokon.
Tévhit: A kisebb mellű nők esetében alacsonyabb a kockázat
„Sokszor tapasztalom, hogy kisebb mellű páciensek azért nem járnak rákszűrésre, mert azt gondolják, kisméretű mellben biztosan nincsen semmi gond.
A mellméret azonban semmiféle szerepet nem játszik abban, hogy kialakulhat-e valakiben emlőrák.
Gyakori az is, hogy a kis mellű nők elegendőnek érzik az otthoni önvizsgálatot, a szűrést viszont feleslegesnek tartják. Tény, hogy nagyobb méretű emlőknél mindig felhívjuk a páciensek figyelmét, hogy önvizsgálattal nem tudják időben felfedezni a daganatot. Ebből viszont még nem következik, hogy kisebb mellméret esetén a daganat önvizsgálattal időben felfedezhető. Kis, mirigydús emlőben is sokáig tapinthatatlanul, tünet nélkül rejtőzködhet és növekedhet az emlőrák” – hívja fel a figyelmet Dr. Tasnádi Tünde.
Tévhit: Fiatalokat nem érinthet
Tény, hogy a mellrák esetében a legfontosabb rizikótényező – mint általában a daganatok többsége esetében – az életkor. Az emlőrákos esetek száma 100.000 nőre vetítve a fiatal kortól a menopauzáig minden évtizedben kb. a kétszeresére nő.
Kapcsolódó
Hogyan beszéljünk a mellrákról?
Harmincöt éves kor alatt az emlőrák előfordulása nagyon ritka, de a valószínűsége sajnos nem nulla.
(Korábban itt írtunk egy 29 éves kaliforniai lány történetéről, akit az Egyesült Államokban túl fiatalnak találtak a mammográfiához, néhány hónappal később pedig negyedik stádiumú mellrákot diagnosztizáltak nála.) A betegség által a legveszélyeztetettebbek a középkorúak – az összes emlőrákos eset 25 százaléka 50 éven aluli nőkben alakul ki, és esetükben sajnos magasabb a halálozás aránya –, de idős korra sem csökken jelentősen a kockázat, ezért a szűrővizsgálatokra 65 év felett is nagyon fontos lenne eljárni. Egyébként a férfiaknál is létezik emlőrák, de sokkal ritkábban, mint a nőknél. Ha egy férfi csomót érez a mellében, mindenképpen menjen el kivizsgáltatni.
Fotó: Getty Images
Tévhit: Az emlőrák mindig fájdalmas csomó formájában jelentkezik
Sokan gondolják azt, hogy ha nem fáj a mellük és nincs benne csomó, akkor biztosan egészségesek. A gyakorlat azonban más mutat.
Az emlőrákkal diagnosztizált betegek körülbelül tíz százaléka nem tapasztal csomókat, más jeleket vagy fájdalmat az emlőjében.
Ugyanakkor a megjelenő csomók sokszor jóindulatúak, tehát ilyen kitapintása esetén sem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. „Bármilyen tartósan megmaradó csomó vagy tünet esetén – megkeményedés az emlőben vagy a hónalj környékén, emlő vagy az emlőbimbó érzékenysége, alakjának megváltozása, váladékozás az emlőbimbóból, valamint vörös, duzzadt vagy hámló bőr az emlőn vagy az emlőbimbón – emlődiagnosztikában jártas radiológus orvoshoz kell fordulni” – hangsúlyozza a szakember.
Tévhit: A fogamzásgátló tabletták emlőrákot okoznak
Bár a 90-es években még azt mutatták ki a tanulmányok, hogy a fogamzásgátlót szedők esetében valamivel nagyobb a mellrák kialakulásának kockázata, a szakértők hangsúlyozzák, hogy a fogamzásgátló készítmények összetétele sokat változott, ma már a többségük sokkal kevesebb hormont tartalmaz, mint korábban. A fogamzásgátlóval összefüggő emlőrák kockázat ráadásul az etnikumtól és az életkortól is függhet, és minden nő esetében más és más lehet. Ezzel együtt érdemes persze rendszeresen körülnézni a fogamzásgátlók piacán, ugyanis egyre több hormonmentes készítmény, eszköz, eljárás áll azok rendelkezésére, akik nem szeretnék hormonokkal terhelni a szervezetüket.
Tévhit: A dezodorok és izzadásgátlók emlőrákot okoznak
Egyesek szerint az izzadásgátlók megakadályozzák a méreganyagok távozását a szervezetből, azok felgyűlnek a nyirokmirigyekben, és ez rákot okozhat. „A Hutchinson Rákkutató Központ kutatása 2002-ben kimutatta, hogy nincs egyértelmű összefüggés a dezodorhasználat és az emlőrák között” – mondja Dr. Tasnádi Tünde. Más vélemények szerint az izzadásgátlóban lévő vegyi anyagok, például az alumínium és a parabének rákkeltők. „Több kutatás is zajlott ezzel kapcsolatban, ezek egy része alátámasztotta, egy része cáfolta, hogy ezek az anyagok fokozhatják a rák kialakulásának kockázatát, így nehéz állást foglalni. Mindezt figyelembe véve azt gondolom, érdemes tudatos vásárlóként olyan termékeket előnyben részesíteni, amelyek mentesek az ilyen összetevőktől. Fontos azonban tudatosítani, hogy még ha kerüljük is az ilyen pipereholmik használatát, azzal még nem szüntetjük meg az emlőrák kialakulásának kockázatát” – figyelmeztet a szakember.
Tévhit: A melltartó viselése növeli az emlőrák kockázatát
Több mint hat évtizeddel ezelőtt, 1955-ben kapott először szárnyra az elmélet, hogy a merevítős melltartó viselése rákot okozhat, mivel állítólag gátolja a nyirokfolyadék áramlását, és ezért a toxinok a mellnél maradnak. Ez a teória azóta időről időre felbukkan. Néhány éve például Gwyneth Paltrow a saját életmód oldalán tette közzé egy alternatív gyógyító esszéjét a melltartóviselés és az emlőrák feltételezett kapcsolatáról. Ezzel szemben Dr. Tasnádi Tünde leszögezi, hogy nincs olyan meggyőző tudományos vagy klinikai bizonyíték, amely alátámasztaná ezt az állítást. Egyesek azzal érvelnek, hogy bizonyos felmérések alapján a melltartót nem viselő nőknél ritkábban alakul ki emlőrák, ez azonban azzal is magyarázható, hogy általában ők soványabbak, és az elhízás az emlőrák közismert, bizonyított kockázati tényezője. Tehát ne a melltartót hagyjuk a szekrényben (vagy legalábbis ne ebből a téves okból), hanem inkább igyekezzünk beállítani az ideális testsúlyunkat.
Tévhit: A tapintásos vagy az ultrahang vizsgálat elegendő
„Sajnos a fizikális, tapintásos vizsgálatnak nincs annyi haszna, mint ahogy mi, orvosok is reméltük korábban. Ha nagyon bízunk ennek az eredményében, az hamis biztonságérzetet okozhat.
Sokan úgy gondolják, ha a nőgyógyász megtapintotta őket és nem talált semmit, akkor nem szükséges mammográfiára menniük. Azonban a felmérések alapján semmi más nem csökkenti a halálozást, csak a mammográfiával végzett szűrővizsgálat, amely a fizikai (tapintásos) vizsgálatot is magába foglalja.
Szükség esetén – például kóros mammográfiás eltérés során – pedig az ultrahang vizsgálatot is szükséges elvégezni” – hangsúlyozza Dr. Tasnádi Tünde. Fontos lenne tudatosítani azt is, hogy az ultrahang elsősorban egy kiegészítő vizsgálat. „Sajnos az ultrahang nem alkalmas az összes rákbetegség kimutatására. Előfordult már, hogy a mammográfia alapján tudtuk, hol van a tumor, az ultrahang képen mégsem lehetett látni lényeges eltérést”.
Fotó: Getty Images
Tévhitek a mammográfiával kapcsolatban
Szinte hihetetlen, de még mindig sokan azt gondolják, hogy a mammográfia veszélyes, káros és emlőrákot okozhat, mivel szerintük a vizsgálat közben „nagy sugárzás” éri a testet. „Ez természetesen nem igaz. A mammográfia közbeni sugárzás szintjét hatóságilag szabályozzák és meglehetősen alacsonyan szabják meg: körülbelül annyi, mint amennyi természetes forrásból származó sugárzás ér bennünket 3 hónap alatt. A sugárdózis tehát nem jelentős, különösen az újfajta digitális gépeknél.
Egy mammográfiás vizsgálat sugárterhelése körülbelül annyi, mint aminek valaki egy Budapest-New York repülőúton van kitéve oda- és vissza.
Gondoljunk a légiutas kísérőkre: ha ez a tévhit igaz lenne, akkor mindannyiuknak emlőrákosnak kellene lennie. A mammográfia nem okoz emlőrákot, viszont segítségével időben meg tudjuk találni, és ilyen módon életet tud menteni” – mutat rá a doktornő. Ugyanígy annak a tévhitnek sincsen alapja, miszerint a mammográfia során annyira összenyomódik a mell, hogy ettől daganatok keletkeznek benne.
A sugárzás káros hatásainak esetleges minimális kockázata a szakemberek szerint eltörpül a korai diagnózis óriási előnyei mellett. A rendszeres mammográfiai vizsgálatok időben kimutatják a meglévő emlőrákot, amivel a felmérések alapján 16-40 százalékkal csökkentik a halálozást az emlőrákos betegek körében. Az emlőrák esetenként már több, akár 6-8 éve is jelen lehet, mire olyan tüneteket produkál, ami elviszi a pácienst egy vizsgálatra. Ezért a korai felismerés szempontjából nagyon fontos, hogy tünetmentes esetben is rendszeresen járjunk szűrésre.
Kiemelt kép: Getty Images
