– A mérésekből kiderült, hogy akik fizikailag aktívak, azoknál a gyulladásos mediátorok – ezek a gyulladásokat jelző hírvivő anyagok – szintje alacsonyabb, mint az inaktívaké. Az edzettségi szint a gyulladással fordított összefüggésben áll, ami azt jelenti, hogy minél edzettebb valaki, annál kevesebb a szervezetében az ilyen probléma. Ez azért van, mert aki figyel a rendszeres testmozgásra, az egy bakteriális fertőzésre is jobb immunválaszt ad, így nála az ilyen jellegű betegségek kisebb eséllyel váltanak ki gyulladást – mondja dr. Boros Szilvia sportszakorvos, táplálkozástudományi szakember, az ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet egyetemi docense.

A kutatásokból az is kiderült, hogy a sportolás ideje alatt, illetve közvetlenül utána megemelkedik az interleukin-6 nevű fehérje szintje az izmokban. Ezt az anyagot többek között az immunsejtek is termelik, más feladatai mellett segít szabályozni az immunválaszt is.

Áttételesen is segít

A testmozgás az immunrendszer működését általános hatásai miatt – például a vérkeringés fokozása – is javítja. Ennek oka, hogy ilyenkor nemcsak a vér kering intenzívebben az érrendszerben, hanem benne azok a sejtek is, amelyek képesek elpusztítani a vírusokat és a baktériumokat, ezáltal pedig javítják az immunitást. Az edzések után pár órán belül a vérkeringés visszaáll a normális ritmusra, de a kutatások szerint rendszeres sportolással ez az időszak kitolható. A testmozgás az anyagcserét is felpörgeti, a védekező mechanizmusok emiatt is aktívabbak lesznek.