Októberben nemcsak a mellrák elleni küzdelem hónapja zajlik – ekkor van a Látás Hónapja is, aminek célja, hogy tudatosságra ösztökéljen bennünket látásunk, szemünk épségével kapcsolatban. A Magyar Látszerész Szövetség már 17. alkalommal szervezi meg az akciót, amelynek keretében igyekszik felhívni a figyelmet a gyakori szemvizsgálat fontosságára. A csatlakozó optikák ilyenkor díjmentes szolgáltatásokkal készülnek, idén országszerte több mint 300 vizsgálati ponton várják képzett szakemberekkel, kiváló felszereltséggel az érdeklődőket.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint világszerte legalább 2,2 milliárd embernek van látásromlása. Manapság a leggyakoribb és az egyik leggyorsabban terjedő szemészeti probléma a rövidlátás. Idehaza is egyre többen tapasztalják: a 2014 és 2019 között vizsgált, mintegy 80 ezer lakos felénél merült fel ez a probléma, ráadásul a felmérések szerint a 23-40 évesek között a rövidlátás mára háromszor gyakoribb, mint a 60 év felettieknél. Ennek egyik oka (mint oly sok más probléma esetén) a megváltozott életmód – rengeteg időt töltünk a képernyő előtt. A pandémia alatt még jobban rászorultunk ezekre az eszközökre – az érintettek 45 százaléka tapasztalt szemszárazságot, látásromlást. A WHO jelentéséből kiderül továbbá, hogy globálisan egymilliárd embernek van olyan fajta látáskárosodása, amelyet meg lehetett volna előzni – vagy amelyet még nem is kezeltek. Pedig globális társadalmunkban, amely a látás képességére épül, a látáskárosodásnak messzemenő következményei vannak az egyénekre, gazdasági helyzetükre, az érintettek családtagjaira és gondozóira egyaránt. A látáskárosodás minden korosztályt érint, a korán jelentkező súlyos látáskárosodással küzdő kisgyermekeknél alacsonyabb szintű iskolai teljesítményt tapasztalhatnak, a felnőtteknél pedig gyakran befolyásolja az életminőséget az alacsonyabb termelékenység, a munkaerő-piaci részvétel csökkenése és a depresszió magas aránya révén.
Fontos a vizsgálat!
De nem csak a rövid- vagy távollátás miatt volna fontos szemünket is rendszeresen vizsgáltatni – illetve szakorvoshoz fordulni bizonyos esetekben. Hogy mikor, arról dr. Pongrácz Mária szemész szakorvost, a Belvárosi Optika és Szemészet orvosát kérdeztük: „Általánosságban azt mondhatjuk, hogy
minden hirtelen fellépő panasz esetén érdemes szemész szakorvoshoz fordulni, semmint kivárni, hátha elmúlik, hiszen egyes sürgősségi kórképeknél a gyors kezelés megvédheti a beteget az olyan súlyosabb következményektől, mint például a szemfenéki érelzáródás, zöldhályog, ideghártyaleválás, és még sorolhatnánk”
– mondja.
Most azt gondolnánk, ez alap, pedig nagyon sokan halogatják az orvoslátogatást, ezzel szemük világát kockáztatva. „Nem egyszer fordult elő praxisom során, hogy például idegentest sérülés esetén – ilyen például, amikor fémszikra pattan a szembe – valaki napokig nem fordult vele orvoshoz, és mivel rossz helyen volt a sérülés, maradandó károsodás vagy szaruhártyaheg maradt vissza. De sajnos többször is találkoztam nem komolyan vett ideghártya-leválással is, mely műtéti ellátással sem jött helyre maradéktalanul. A hosszú ideig tartó, nem gyógyuló vörös szem hátterében is állhat glaucoma, vagyis zöldhályog, amely súlyos látótérszűkületet okozhat, és okozott is páciensem számára.”
Sok mindenre fény derülhet egy látásvizgsálat során! (Fotó: Getty Images)
Megelőzhető a rövidlátás?
A World Report On Vision című tanulmányban az áll, hogy nemcsak egyes fertőzések, de a rövidlátás is megelőzhető. Igaz ez? Mi módokon előzhetünk meg bajokat? És a rövidlátás ellen tehetünk valamit? „A myopia, vagyis a rövidlátás egyre gyakoribb sajnos, ezzel foglalkoznunk kell szülőként és orvosként is – magyarázza dr. Pongrácz Mária. – Ez köszönhető az életmódunknak is. A tudományos előrejelzések alapján 2050-re a világ népességének átlagosan több, mint 50%-át érinteni fogja a rövidlátás, tekintet nélkül a lakhelyük földrajzi elhelyezkedésére.
Összehasonlításképpen
20 évvel ezelőtt Közép-Európában a népesség kb. 20%-a volt rövidlátó, ez az arány 2020-ra 15%-kal növekedett, és előreláthatólag 2050-re el is érjük nagyjából az 54%-ot.
A valós myopia progressziójának lassítására már vannak lehetőségeink (kontaktlencse, éjszakai kontaktlencse és terápiás szemüveglencse)”. Fontos tehát, hogy ha úgy érezzük, nem látunk elég élesen, hunyorgunk, forduljunk szakemberhez. De ha „csak” ennyi a problémánk, orvoshoz menjünk vagy optometristához?
„Ha szemüvegproblémára gyanakszunk – például nem elég hosszú már a karunk, tehát közelre csak távolabbról látunk jól –, vagy korábban is szemüveget/kontaktlencsét viseltünk, de már úgy érezzük, nem az igazi valami, akkor az optometrista el tudja dönteni, hogy dioptria korrekció (szemüveg-probléma) szükséges, vagy szervi eltérés van.” Ebben Flórián Fanni, a Szemes Optika tulajdonosa is egyetért: „Az évente történő látáskorrekciós vizsgálat több szempontból is fontos. Egyrészt a dioptria változása miatt, ami jelezhet akár szemészeti elváltozást is. Ezeket nem feltétlenül érezzük már az elején, ha például csak az egyik szemen romlik vagy ha periférikusan van probléma. Sok esetben a vizsgálóhelységben derül ki, hogy elindult egy ilyen jellegű folyamat. Másrészt kontaktlencse viselés esetén a szem állapotának ellenőrzése céljából szintén kiemelt jelentősége van a kontrollvizsgálatoknak, mivel a kontaktlencse által okozott szövődményeket, elváltozásokat, minél hamarabb ki kell szűrni.” A látásromlást pedig a konkrét homályos látás előtt is jelezhetik már különböző tünetek „sok esetben először fáradásos panaszok jelennek meg. Például a nap végén esetlegesen fejfájás, kényelmetlenségérzet vagy szemfájdalom jelentkezik – mondja Flórián Fanni. – Vannak kevésbé specifikus jelek is, például a szem vörössége is jelezheti a túlerőltetést.” Érdemes tehát kihasználni az október hónap során lehetőségünkre álló ingyenes vizsgálatokat, hiszen könnyedén kiderülhet, hogy bennünket is érint a látásromlás.
Vegyük komolyan a szemszárazságot!
A szemszárazság az egyik leggyakoribb szembetegség, statisztikák szerint minden harmadik embert érint az életének valamely szakaszában, és minden ötödik, szemészetre látogató páciens esetében fennáll ez a probléma. Alapvetően a korral együtt jár, hogy a könnymirigyeink sorvadni kezdenek, de hormonális változások, például menopauza következtében is kialakulhat ez a kínzó tünet, továbbá életkortól függetlenül bizonyos gyógyszerek alkalmazása, a kevés vagy rendszertelen folyadékfogyasztás, hosszú ideig tartó szemcsepphasználat vagy rossz sminkelési szokások is ronthatnak a szemhéjunk állapotán. Vagy éppen az, hogy
számítógép előtt ülve vagy különböző digitális kütyüket nyomkodva elfelejtünk rendszeresen pislogni (a percenkénti 12-15 helyett csak 2-4 alkalommal, vagy akár egyetlen egyszer sem pislogunk).
Előfordulhat, hogy magunkon vagy egy gyermeken emiatt jelentkeznek a rövidlátás jelei, amelyről aztán kiderül, hogy valójában nem myopia okozza a panaszokat, hanem a szemszárazság. „Alkalmazkodási belső szemizomgörcs léphet fel, tehát a folyamatos közeli fókuszálás miatt a belső szemizom nem tud ellazulni és fókuszt váltani távolra olyan gyorsan, ahogyan szeretnénk, ezért észlelhetjük, hogy a nap végén távolra nem látunk elég élesen – ez az álmyopia – magyarázza dr. Pongrácz Mária. – Erre megoldás lehet az egyébként rendeletileg is szabályozott óránkénti pár perces szünet. A 20/20/20-as szabály azt jelenti, hogy 20 percenként 20 másodpercen át 20 méterre messze tekintsünk el: ez a szemizmok ellazulását segíti. Sajnos sok gyermek is érintett ugyanezzel a panasszal, pedig nekik rugalmasabb a szemlencséjük, és a szemizmok is jobban bírják a terhelést. Szinte minden rendelésen előfordul olyan eset, hogy a gyermek panasszal érkezik, és nem rövidlátó. Bizonyos vizsgálati technikákkal ez kiszűrhető, és ennek a szemizomnak az átmeneti kikapcsolásával (pupillatágító szemcsepp) a pontos dioptriaigény is meghatározható, már ha egyáltalán van.”
A pislogás hiánya és az alkalmazkodási szemizomgörcs együtt felelős az úgynevezett Computer Vision Syndrome-ért (CVS). A probléma legtöbbször könnyen orvosolható – ha a szemszárazságot a képernyő előtti kevés pislogás provokálja, jöhet a műkönny. Ha azonban az alkalmazkodási szemizomgörcs (álmyopia) lép fel (ezt a hosszas közeli fókuszálás okozza), arra a 20-as szabály a gyógyír, ez utóbbi minden, számítógéppel dolgozó egyén számára javasolt. A Semmelweis Egyetem nyár végén tett közzé hasznos oktatóvideót a szemtoalettről, amely szintén segíthet a problémán – erről itt írtunk korábban. Viszont ha a probléma ezek után sem javul, nem árt egy alapos vizsgálat, a tünetek ugyanis akár komolyabb betegségre is utalhatnak.
Fotó: Getty Images
Milyen keretet válasszunk?
Az látszerészek a pontos eredmények birtokában segítenek kiválasztani a megfelelő keretet és lencsét. Fontos, hogy a keret megfelelően illeszkedjen, felfeküdjön az orra, ne legyen túl szoros vagy széles – tudhatjuk meg az eOptika a Látás Hónapja kapcsán készített közleményéből. Már nem kell attól tartanunk, hogy „szódásszifon szemüveg” viselésére kényszerülhetünk, hiszen a lencseválasztásnál felmerülhet egyebek mellett a vékonyítás, laposítás is az olyan extra funkciók mellett, mint a keményítő vagy portaszító réteg, a kékfény-szűrő, és még sok más lehetőség. „Gyerekek esetében elengedhetetlen, hogy minőségi és mindenképpen nagyon kényelmes keretet válasszunk, hiszen velük még meg kell szerettetni a szemüveg viselését – tanácsolja Flórián Fanni. – A minőség azért is fontos, mert játék közben hamarabb érheti sérülés a szemüveget, és sokkal több terhelést kap, mint egy felnőttnek szánt darab. Természetesen gyerekek esetén is elengedhetetlen a megfelelő méret, fontos, hogy jól illeszkedjen, hiszen a gyerekek el tudnak nézni a keret felett például, ha az lecsúszik. Egy ilyen helyzetben korrekció nélkül fognak kinézni a szemüvegből, ami nem jó.”
És hogy melyek az idei szemüveg keret trendek?
„Meglátásaim szerint idén a ’60-as éveket idézik a trendek. A keretek kiegészítőként és ékszerként jelennek meg a divatiparban – mondja Flóriás Fanni. – A színek mellett a vastagabb, ovális és szögletes, valamint az oversize szemüvegek hódítanak. Emellett a múltban közkedvelt keskenyebb, ívelt napszemüveg formák továbbra is népszerűek. Én mindig azt ajánlom, hogy olyan keretet érdemes választani, amelyben jól érezzük magunkat. Ennek ellenére néha érdemes kibillenni a komfortzónánkból.” Ha így döntünk, választhatunk például a sztárok kedvenc fazonjai közül is!
A lényeg, hogy ügyeljünk látásunk egészségére, és ne hanyagoljuk a vizsgálatokat, hiszen egyik legfontosabb kincsüket veszélyeztethetjük ezáltal.
Kiemelt kép: Getty Images
