Az eddig viszonylag elszigetelt közösség mára kormányzati támogatást kap, hogy a legrosszabbra készítsék fel a lakosokat.

A legtöbbször mi is tanulhatunk a skandináv országok lakóitól – ha mást nem, akkor a dán hygge, vagy a norvég friluftsliv filozófiáját. A svédekről is már sok minden megírtunk mi is: hogy miért nem romlik a foguk, dacára a tetemes mennyiségű elfogyasztott cukorkától, hogy milyen anyák, illetve hogy milyen vendéglátók. De most egy sokkal kevésbé könnyed téma az, ami miatt ismét reflektorfénybe kerültek az északi ország lakói. Lehet, hogy mégsem annyira hidegvérűek?

Svédország-szerte egyre nagyobb túlélőmozgalom alakul ki, a kormány arra bátorítja polgárait, hogy „készüljenek fel a fokozott riasztásra vagy a háború fenyegetésére”. Ők az úgynevezett prepperek (a preparation angol szó jelentése a felkészülés), akikről többek között a Deutsche Welle is készített egy érdekes riportműsort.

Az orosz agresszióról szóló jelentések és a 2018-as példátlan erdőtüzek sokakat kényszerítettek otthonaik elhagyására, és cselekvésre ösztönözték a már régóta létező, a svéd társadalom peremén élők között kialakult mozgalmat, amelyet most – a korábbi gyakorlatoktól eltérően – a hatóságok is bátorítanak. A potenciális katasztrófákkal vagy vészhelyzetekkel szembeni önellátást szorgalmazó prepperek aktívan készülnek a legrosszabb forgatókönyvre, élelmiszert, vizet és más, a hálózatokon kívüli túléléshez szükséges alapvető készleteket halmoznak fel. Tippjeiket pedig a közösségi médián keresztül osztják meg az egyre népszerűbb #prepperSE hashtag alatt.

Felkészülni a legrosszabbra

Svédországban a prepperek számának nagymértékű növekedését az okozta, hogy a kormány 2018-ban 4,8 millió háztartásnak adott ki egy hidegháborús polgári vészhelyzeti tanácsadó füzetet, amelyben a legrosszabbra való felkészülésre buzdította őket. Az If Crisis or War Comes (Ha jön a válság vagy a háború) című füzet tippeket tartalmaz az otthoni felkészültségre vonatkozóan, valamint egy ellenőrző listát az olyan alapvető „prepper tárgyakról”, mint bizonyos élelmiszerek, víz, meleg holmik és  kommunikációs eszközök. Emellett információkat tartalmaz az ország vészjelző rendszereiről olyan eseményekre, mint például a légitámadás, és útmutatást arról, hogy háború esetén hogyan lehet megtalálni a legközelebbi óvóhelyet.

A füzet része a svéd kormány országos szintű lépésének, amelynek célja a hadsereg megerősítése és a hidegháborús stratégia, a totális védelem újjáélesztése, amire több mint fél évszázada nem volt példa.

 Ez az ország az egyik utolsó hely, ahol Armageddont várnánk, mivel több mint 200 éve nem volt háború erre, éppen ezért olyan megdöbbentő az egész államilag támogatott akció.

Amerikában él a legtöbb prepper

Már csak az ország méretéből is következik (nem beszélve a politikai és történelmi okokról), hogy az Egyesült Államokban él a világ legtöbb preppere. A tényleges számukat nagyjából 3,2 millióra teszik, és összességében az amerikaiak mintegy 65%-a készül valamilyen formában természeti vagy ember okozta katasztrófákra. A Finder.com nemrégiben megrendelt felmérése kimutatta, hogy becslések szerint 68 millió amerikai vásárolt túlélőfelszerelést a politikai zavargások vagy természeti katasztrófák közvetlen következményeként. Ez a lakosság több mint egynegyede.

Christina Andersson, a füzetet összeállító Svéd Polgári Vészhelyzeti Ügynökség munkatársa elmondta a Dateline-nak, hogy minden Svédországban élő embernek kötelessége segíteni, ha konfliktushelyzet vagy -veszély áll fenn. „Nagyobb erőfeszítéseket teszünk a Teljes Védelem érdekében, ami azt jelenti, hogy az egész társadalom felkészülten kezeli a fokozott riasztást vagy a háborús veszélyt – mondta Andersson, ami magában foglalja a sorkatonai szolgálat újraaktiválását, a katonai kiadások növelését, és egy helyőrség újbóli felállítását a Balti-tengeren lévő Gotland-szigeten. – Az elmúlt körülbelül 30 évben nem fektettünk annyi pénzt a [védelmi] képességekbe, ehelyett a békeidőben jelentkező válsághelyzetekre, például informatikai támadásokra, árvizekre és bozóttüzekre összpontosítottunk. De most az elmúlt két-három évben a kormány úgy döntött, hogy a megváltozott biztonságpolitikai helyzet miatt nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk a teljes körű védelemre” – tette hozzá.

A történelmileg semleges Svédország a Globális Békeindex (GPI) szerint a világ 14. legbékésebb országa (és 8. a legmagasabb IQ-val rendelkező országok között, illetve erre élnek a legboldogabb gyerekek), közvetlenül Ausztrália mögött. A Kreml 2014-es ukrajnai annexióját követően azonban felerősödtek az orosz fenyegetéstől való félelmek, amik idén februárban, Ukrajna megtámadását követően csak felerősödtek.

Akár bekövetkezik a legrosszabb, akár nem, ezeket a „felkészülőket”, vagy preppereket megnyugtatja a tudat, hogy készen állnak a túlélésre. „Ha nem jön a legrosszabb, az nagyszerű – idézte az egyik preppert, Daleniust az SBS News. – Legalább tudom, hogy megvan a képességem arra, hogy eltartsam magam és a szeretteimet. És ez, azt hiszem, egy nagyszerű érzés.”

A Deutsche Welle dokumentumfilmjét itt lehet megtekinteni:

Kiemelt kép: Getty Images