Ami napjainkban kétségtelenül vonzza a streamingnézőket, az az irodalomban évezredek óta bevált módszer, hiszen ki más írhatna csavarosabb, hátborzongatóbb történeteket a való életnél? De vajon gondoltátok volna, hogy a legismertebb krimi regények mögött valódi áldozatok és gyilkosok alakították a sors tragikus forgatókönyvének szereplőit? (Akárcsak a Netflixen nemrég debütált, Jeffrey Dahmer sorozatgyilkosról szóló sorozatnak.) Az alábbiakban regénybeillő bűneseteket lapozunk fel.
Leïla Slimani: Altatódal
Leïla Slimani hatalmas nemzetközi sikernek örvendő, Goncourt-díjas Altatódal című kötete a legmegrázóbb első mondat díját is birtokolhatná. „A baba meghalt” – itt kapcsolódunk be Myriam, a francia-marokkói ügyvédnő életébe, aki Louise-t, az udvarias és szolgálatkész dadát bízta meg gyermekei felügyeletével. Louise látszólag tökéletes a feladatra, varázslatos esti meséket talál ki, énekel, játszik, zsúrokat szervez, remekül főz, tisztán tartja a lakást és zokszó nélkül marad akár estére is, miközben valójában magányos, kétségbeesett, kisiklott élete helyett az őt foglalkoztató jómódú család életét tekinti sajátjának. Az eszményi dada történetét a tragikus végpontnál ismerjük meg, a regény további részében pedig végig követjük a rejtélyes, egyszerre lebilincselő és félelmetes folyamatot, mely a szörnyű gyilkossághoz vezetett. Slimani a kötet megírása után elmondta, a regény cselekményét a 6 éves Lucia és a 2 éves Leo Krim története ihlette, akiket 2012. október 25-én késő délután gyilkolt meg részmunkaidős gondozójuk, Yoselyn Ortega a New York-i Manhattan Upper West Side-i La Rochelle lakóházban.
Emma Cline: A lányok
Emma Cline páratlanul erős debütáló regénye, A lányok a hatvanas évekbeli Észak-Kaliforniát idézi meg a kor sajátos kultúrtörténeti díszleteit felállítva. A tizennégy éves, kallódó tinédzsert, Evie Boydot ’69 nyarán behálózza egy Manson-féle kultuszközösség, miután megpillant egy csapat különös lányt a közeli parkban. Mágnesként vonzza azok veszedelmes szabadsága, féktelensége és az egyik legidősebb lány, Suzanne ellenállhatatlan bűvereje. Evie hamarosan azon kapja magát, hogy egy szekta karizmatikus vezetőjének farmjára tart, a varázslatos hegyek rejtette, hátborzongató ranchra, ahol valójában lassan minden az enyészeté lesz. A kétségbeesett vágy, hogy befogadják és Suzanne iránt érzett féktelen rajongása otthonától távoli, véres eseményekbe sodorja Eviet, akin keresztül a Manson-gyilkosságokban résztvevő nők alakjai és motivációi rajzolódnak ki.
A kötet érdekessége, hogy bár átitatja a kultikus gyülekezet mérgező víziója, háttérbe szorítva a férfiakat, a szörnyűségeket elkövető nőkre, azok kapcsolatára összpontosít. Egy felnőtté válás sokkoló története az ártatlanságtól a vakhiten át a teljes kiábrándultságig.
Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről
Egész Amerikát megrázta az az 1999-ben történt középiskolai mészárlás, melyet a Columbine Gimnáziumban követett el két tizenéves diák, Eric Harris és Dylan Klebold. A fiúk fegyveres ámokfutásuk során tizenkét diákot és egy tanárt gyilkoltak meg, majd merényletük után öngyilkosságot követtek el. Lionel Shriver megrázó kultikus regénye Evát, egy hasonló iskolai bűneset elkövetőjének édesanyját követi, aki levelek formájában igyekszik feldolgozni a történteket a kezdetektől egészen a tragédia bekövetkeztéig. Eva keresetlen őszinteséggel fűzi vissza Kevinnel kapcsolatos érzelmeit, és analizálja az árulkodó jeleket. Az ő szemén keresztül vizsgálunk meg olyan fontos kérdéseket, minthogy születhet-e valaki eredendően gonosznak, pusztán a körülmények hatására válhat valaki azzá, vagy hogy valóban minden nő számára az anyaság jelenti a kiteljesedést? Eva a tragikus események tükrében ad számot minderről, a szülőség árnyaltságáról, családról, felelősségről és tehetetlenségről, s teszi mindezt lelkét lemeztelenítve, mélyreható szembenézéssel, nem keresvén a kifogásokat.
James Ellroy: Fekete Dália
Hollywood aranykorának vakító csillogása számtalan bűnös esetről vonta el a figyelmet, míg más tragikus események szenzációhajhász módon kerültek a reflektorfénybe. A hírnévről álmodozó lányokat, ahogy Elizabeth ‘Betty’ Shortot is, vonzotta a Los Angeles-i fényár, ám a bulvárlapok címlapjára sajnos már csupán halálát követően sikerült felkerülnie. 1947. január 15-én bukkantak a kezdő hollywoodi színésznő holtestére egy elhagyott telken, a nagy médiafigyelmet kapott eset pedig hamar az amerikai kriminalisztika egyik legtitokzatosabb megoldatlan gyilkossága lett. Ellroy négykötetes sorozatának első része a nyomozás folyamatát dolgozza fel, melyet két bokszolóból lett, erkölcsileg megkérdőjelezhető rendőr irányít, akiket megbabonáz a lány kísérteties alakja. A két detektív jól tudja, egy ilyen megrázó bűntett helyszínéről senki sem távozhat sértetlenül. A bűnténnyel kezdődő klasszikus noir regény a fellelhető nyomok mellett a lélek mélyén rejtőző kérdésekre is igyekszik ráirányítani a pásztázó fényt.
Jack Ketchum: A szomszéd lány
Az emberi kegyetlenség felfoghatatlan és végtelenül elszomorító lenyomata Ketchum megrendítő kötete, melynek olvasása közben minden porcikánkkal szeretnénk hinni, hogy mindez nem történt meg a valóságban. A 16 éves Sylvia Marie Likenst gondozója, Gertrude Baniszewski kínozta három hónapon keresztül, majd gyilkolta meg saját és több környékbeli gyermek bevonásával 1965. október 26-án Indianapolisban. A szerzőt mélyen megérintette az áldozat leközölt fotója, A szomszéd lány megírásakor ebből az évekkel korábban látott cikkből merített. Az árnyékos, fák szegélyezte külvárosban ápolt pázsit és kényelmes otthonok rejtik az embertelen borzalmakat. A kellemes, békés környéken a tinédzzer Meg és mozgássérült húga, Susan a Chandler család sötét, nedves pincéjében saját nagynénjük áldozatává válik, kiszolgáltatva a háborodott nő könyörtelen rigolyáinak és dührohamainak, melyet tovább szítanak fiainak és a környék tizenéveseinek tettei. A történteknek a tétovázó, ám végül határozott döntést hozó szomszéd srác, a tizenkét éves David vet véget. Jack Ketchum 1989-ben megjelent története mára a horrorirodalom egyik klasszikusa, melyből 2007-ben készült díjnyertes adaptáció.
Kiemelt kép: Canva