Ha jobban belegondolunk, az egész világunk az ún. „átlagos férfire” van szabva, kezdve a használati tárgyakkal, de mondhatnánk példának azt is, hogy a női mosdók előtt azért szokott kígyózni a sor, mert a tervezők nem veszik figyelembe, hogy nekünk több időt vesz igénybe a le- és felöltözés, mégsem kapunk több fülkét. De nemcsak ilyen hétköznapi esetekben szorulunk hátra: az első csak nőkből álló űrséta is azért halasztódott éveken keresztül (konkrétan 20 évet kellett várni rá, míg 2020 telén megtörtént a történelmi esemény), mert egyszerűen nem volt elegendő kisebb méretű, a női anatómiát figyelembe vevő szkafander…
Most viszont történt egy apró győzelem: igen, csak most, 2022-ben, de végre használatba került az első női bábu, amit az autók töréstesztjein használhatnak a szakemberek. Elmondjuk, hogy ez miért fontos.
Fizikai különbségek
Caroline Criado Perez a Láthatatlan nők című könyvében azt állítja, hogy az autógyárak által használt női töréstesztbábuk hiánya befolyásolja a nők biztonságát. Szerinte az autókat nem a nők testének védelmére tervezték, csak a férfiakéra, amiatt pedig statisztikailag is bár egy nő kisebb valószínűséggel kerül autóbalesetbe, mint egy férfi, sokkal nagyobb valószínűséggel sérül meg súlyosan vagy hal meg benne.
Mivel a férfiak több kilométert tesznek meg, és kockázatosabb vezetési gyakorlatot folytatnak – gyorshajtás, biztonsági öv használatának elmulasztása, ittas vezetés –, összességében több férfi hal meg autóbalesetben, mint nő. De ha összehasonlítjuk a hasonló autóbaleseteket a körülbelül azonos korú, magasságú, testfelépítésű, és évjáratú kocsit vezető, övvel bekötött utasokkal, akkor
a nők 73 százalékkal nagyobb valószínűséggel sérülnek meg súlyosan frontális autóbalesetekben,
derül ki a Virginiai Egyetem Alkalmazott Biomechanikai Központjának 2019-es tanulmányából. Hazai adat, hogy a férfiak 3-szor annyi balesetet okoznak és szenvednek el, mint a nők. 2014-ben a férfiak több, mint 10 000 balesetben vettek részt, a nők pedig 3500 körül. Perez azt állítja, hogy ha megnézzük, hogyan készülnek a mindennapi termékek – különösen az autók –, akkor láthatjuk, hogy a férfiak által alapértelmezett gondolkodásmódunk hogyan eredményezi a nemek közötti adatszakadékot. A könyvben elmagyarázza, hogy a férfi mint alapértelmezett gondolkodásmódunk arra késztet minket, hogy azt higgyük, hogy a férfiaknak megfelelő termékeknek mindenkinek működniük kell. Ez ahhoz vezet, hogy nem gyűjtünk adatokat a nőkről, és így olyan termékeket hozunk létre, amelyek akár károsíthatják is a nők egészségét. Nevezetesen, az autóink nem védik megfelelően a nőket, mert nem teszteljük az autók biztonságát női töréstesztbábukkal.
Az Európai Unióban egy autónak öt törésteszten kell átesnie, mielőtt forgalomba hozhatják. Ezek a tesztek meghatározzák, hogy az autó biztonságos-e minden ember számára, de ehhez egy olyan töréstesztbábut kell használni, amely az „átlagos férfi” alapján készült, ami a férfi mint alapértelmezett gondolkodásmódot mutatja. Mivel
ezek a tesztek nem használnak női töréstesztbábukat, biztosítják, hogy az EU nem rendelkezik információkkal arról, hogy ezek az autók biztonságosak-e a nők számára.
Bár az EU rendelkezik egy külön szabályozott teszttel, amely előírja az „átlagos nő” alapján készült törésteszt-bábu használatát, Perez szerint ez a teszt még nem nyújtott elegendő információt arról, hogy egy autó kellőképpen védi-e a nőket. Ennek az az oka, hogy eddig gyakorlatilag nem léteztek anatómiailag helyes női töréstesztbábuk, amelyek figyelembe vennék a nemek közötti összes olyan biológiai különbséget, amely egy autóbalesetben fontos lehetnek, például azt, hogy az egyes nemek izomtömege másképp oszlik meg.
Nem kicsi férfiak vagyunk
Tjark Kreuzinger, aki a Toyota európai képviseletének biztonsági szakembere a BBC-nek megerősítette azt, amit Perez is állít, miszerint hogy mindennek az az oka, hogy a cégek vezetése legtöbbször férfiakból áll, akik a megbeszéléseken nem vették figyelembe a nőket. „Soha nem mondanám, hogy bárki is szándékosan teszi ezt, de pusztán arról van szó, hogy ez jellemzően férfi döntés, és ezért nincsenek [átlagosan] női bábuk.”
A töréstesztbábukat – az emberi test mechanikus helyettesítőit – 1970-es évek óta használják a biztonsági övek és az új járműtervek biztonsági jellemzőinek hatékonyságának becslésére. Mostanáig a leggyakrabban használt próbabábu az átlagos férfi testalkat és súly alapján készült, pedig ahogy fentebb is írtuk, a nők az összes járművezető mintegy felét teszik ki, és a hasonló balesetekben hajlamosabbak a sérülésekre.
A nők helyettesítésére néha használt bábu a férfi bábu kicsinyített változata, amely nagyjából egy 12 éves kislány méretének felel meg.
A 149 cm magas és 48 kg súlyú bábu az 1970-es évek közepén érvényes szabványok szerint a nők legkisebb 5%-át képviselte, ami könnyen belátható, miért veszélyes a maradék 95% számára. Ez változott meg most: egy svéd mérnökökből álló csapat végre kifejlesztette az első olyan bábut, vagy szakkifejezéssel élve ülésértékelő eszközt, amelyet az átlagos nő testére terveztek. Az általuk készített bábu már 162 cm magas és 62 kg súlyú, ami a női lakosságot jobban reprezentálja.
Eva, a női tesztbábu
A fentebb is írt statisztikák vezérelték Astrid Lindert, a Linköpingben végzett kutatás vezetőjét, a Svéd Nemzeti Közúti és Közlekedési Kutatóintézet közlekedésbiztonsági igazgatóját, akik előlltak az anatómiailag is helyes női bábuval. „A sérülésstatisztikákból tudjuk, hogy ha a kis súlyosságú ütközéseket nézzük, a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Tehát ahhoz, hogy a lakosság mindkét része számára a legjobb védelmet nyújtó üléseket azonosítani tudjuk, mindenképpen szükségünk van arra, hogy a lakosság legnagyobb kockázatnak kitett része is képviseltesse magát” – mondta el a BBC-nek.
Az ENSZ vizsgálja a töréstesztekre vonatkozó előírásait, és meg fogja határozni, hogy szükség van-e azok módosítására annak érdekében, hogy minden járművezető jobban védve legyen. Ha olyan változtatásokat hajtanak végre, amelyek egy átlagos nőt képviselő töréstesztbábut vonnak be, akkor várhatóan a nők egy nap biztonságosabban ülhetnek majd a volán mögé.
„A jövőre nézve azt remélem, hogy a járművek biztonságát a lakosság mindkét része számára értékelni fogják” – tette hozzá Dr. Linder.
Kiemelt kép: Getty Images