Természetes, hogy törekszünk a boldogság elérése, hiszen az ahogy már mi is írtuk, nemcsak jó érzés, hanem rengeteg más, élettanilag is pozitív hatással rendelkezik. De vajon sikerül elérnünk valaha? Biztosan megfigyelted már te is azt, hogy hiába vágyunk valamire nagyon – legyen az más időjárás, egy jobb munka vagy egy nagyobb ház – nem sokkal azután, hogy megkaptuk, valami mást akarunk. Alkalmazkodunk a körülményeinkhez, azok válnak az „új normává”, és többet akarunk. Boldogabb életet.
Ezt a jelenséget hedonikus alkalmazkodásnak nevezik. A kifejezést Brickman és Campbell pszichológusok alkották meg az 1970-es években, hogy megmagyarázzák emberi hajlamunkat arra, hogy boldogabb életet hajszoljunk, majd miután megkaptuk, amit akartunk, visszatérjünk az eredeti érzelmi alapszintre. Mondhatni, hogy egy hedonikus futópadon futunk, amin nem jutunk sehova, annak ellenére, hogy hatalmas erőfeszítéseket teszünk az út során.
Az a hit, hogy a nagyobb és jobb egyben boldogabb élethez is vezet, paradox módon kevesebbet eredményez. Nagyon keményen dolgozunk, mert többet akarunk. Többet érünk el, de a csillogás hamar elkopik. Ezért még keményebben dolgozunk, még többet akarunk elérni, és ennek következtében kevésbé leszünk boldogok. Az ördögi kör pedig folytatódik.
A boldog élet utazás, nem pedig cél
Tal Ben-Shahar, a Harvard oktatója Happier című könyvében ír a megérkezési tévhitről, amely a fenti hedonikus alkalmazkodás koncepciójának következménye. „Ez az a téves meggyőződés, hogy egy értékes célállomás elérése fenntartja a boldogságot.” Egy 1970-es évekbeli tanulmányban kutatók két különböző embercsoport boldogságszintjét vizsgálták: lottónyertesekét és balesetek áldozataiét. A vizsgálat meglepő eredménye az volt, hogy miután a lottónyeremény és a baleset okozta sokk elszállt, mindkét csoport visszatért eredeti boldogságszintjére. Hosszú távon ezek a drasztikusan különböző külső események – az egyik látszólag pozitív, a másik egyértelműen negatív – nem voltak érzékelhető hatással a boldogságra. Mi is hányszor olvashattuk azt, hogy valakinek egy nagyobb nyeremény szó szerint tönkretette az életét, míg mondjuk egy nagyobb tragédia után sokkal önazonosabban, kiegyensúlyozottabban éltek tovább.
Ha a lottónyeremény nem tesz minket boldogabbá, akkor mi? Ben-Shahar szerint
nem egy bizonyos cél elérése tesz minket boldoggá, hanem az, hogy megtanuljuk értékelni a cél felé vezető utat.
A tartós boldogság elérése megköveteli, hogy élvezzük az utat az általunk értékesnek tartott cél felé vezető úton. A boldogság nem a hegy csúcsára való feljutásról szól, és nem is arról, hogy céltalanul mászunk a hegy körül: a boldogság a hegycsúcs felé való mászás élménye.
Fotó: Getty Images
Ebben a cikkünkben is írtuk arról, hogy Todd Kashdan, a George Mason Egyetem pszichológus professzora és többek között a The Power of Negative Emotion (A negatív érzelmek ereje) című könyv szerzője szerint a nyugati társadalom egy nagy félreértésen alapszik. „Az emberek mélységesen meg vannak róla győződve, hogy ha boldogok, akkor az egyszeriben megoldja minden problémájukat.” A szakértő azt állítja, hogy hozzá vagyunk szokva a kényelemhez (comfort-addiction), szinte függünk tőle, legyen az pezsgőfürdő-funkció a kádban vagy akár a mobiltelefon, és emiatt egyre kevésbé tudjuk a valóságot elfogadni.
De akkor mi tesz boldoggá?
Az Amhersti Egyetem professzora, Catherine A. Sanderson, a Science of Happiness (A boldogság tudománya) című könyv szerzője, – akit a boldogság professzorának is neveznek – , szerint több évtizedes tudományos kutatások szerint 10 módja van annak, hogy növeljük a mindennapi boldogságunkat:
1. Változtassunk a napi rutinunkon!
Például aludjunk többet, mozogjunk, menjünk ki a természetbe és meditáljunk. A Harvard Egyetem kutatásai szerint ezek mind-mind segítenek felszabadítani azokat a hormonokat, amik a boldogságérzetet fokozzák, és egyben kiváló stresszcsökkentő hatásúak is.
2. Olvassunk több könyvet!
A kutatások szerint azok, akik komolyan veszik az élethosszig tanulást, és sokat forgatják a könyveket, egészségesek maradnak, és hosszú életet élnek. A biblioterápiás tanulmányok 2008-as áttekintése megállapította, hogy „a biblioterápiát és a hozzá kapcsolódó beavatkozásokat a mentális betegségek kezelésében a bizonyítékok alátámasztják”, és hogy különösen hatékony, ha pszichoterápiával együtt alkalmazzák. Két korábbi, egymástól független pszichológiai tanulmány is megállapította, hogy a biblioterápia csökkenti a depressziót. De ezen kívül is van még egy tucat okunk arra, miért jó olvasni.
3. Jó társaság
Sanders szerint meg kell találnunk a megfelelő társunkat mind a magánéletben, mind szakmailag. Ha szeretjük, amit csinálunk, és akivel együtt vagyunk, akkor azzal gyakorlatilag boldogságra ítéljük magunkat.
4. Legyünk hálásak!
Sanderson két konkrét tevékenységet javasolt a nagyobb hálaérzet elősegítésére: először is vezessünk naponta hálanaplót. Másodszor pedig tegyünk „hálalátogatást” valakinél a múltunkból, aki jelentős hatással volt az életünkre, és tudassuk vele, hogyan érezzük magunkat, és mennyi mindent köszönhetünk neki.
5. Mosolyogjunk többet!
Még akkor is, ha nincs kedved hozzá. Kutatások szerint a mosolygás boldogabb állapotba tudja hozni az agyunkat. A walesi Cardiffi Egyetem pszichológusai megállapították, hogy azok az emberek, akik botoxkezelés miatt nem tudják ráncolni a homlokukat, azok átlagosan boldogabbak, mint azok, akik képesek rá. De a koncepció fordítva is működik: az arcmimika az érzelmek elfojtása helyett inkább fokozza azokat. A Journal of Pain című folyóiratban 2008 májusában megjelent tanulmány szerint azok, akik egy kellemetlen eljárás során a homlokukat ráncolják, több fájdalmat éreznek, mint azok, akik nem. A mosollyal ugyanez a helyzet: még ha nem is érezzük különösebben vidámnak magunkat, a szájunk elhúzása olyan jeleket küld az agyunknak, amitől azonnal vidámabbak leszünk.
6. Élvezzük a mindennapi pillanatokat!
Joshua Becker a a The More of Less (Többet a kevésből) bestseller szerzője szerint az apró, hétköznapi dolgok – például egy szép, napsütéses napnak, a földből kihajtó zöld hajtásoknak – értékelése megtanít arra, hogy hálásabbak legyünk azért, amink van, különösen a stressz és a szorongás pillanataiban.
7. Véletlenszerű kedvességek
Tegyünk random jócselekedeteket, és/vagy végezzünk önkéntes munkát, és jótékonykodjunk. Számos tanulmány kimutatta, ha jót teszünk másoknak, azzak magunkon is segítünk. A Social Science & Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint az, aki havonta többször részt vesz karitatív tevékenységben, 12%-kal nagyobb valószínűséggel nagyon boldog, mint az, aki egyszer sem.
8. Dolgok helyett élmények
Tanulmányok kimutatták, hogy egy tárgy – autó, táska vagy egy konyhai kütyü – megvásárlása gyorsan vásárlói lelkiismeret-furdaláshoz vezethet, ezzel szemben az élményekbe – koncert, kirándulás – való befektetés nagyobb boldogsághoz. A megállapítást igazolta Matthew A. Killingsworth, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a San Franciscó-i Egyetem doktorandusza, valamint Amit Kumar doktorandusz és Thomas Gilovich, a Cornell Egyetem pszichológuskutatója is. Egy 2014-ben megjelent tanulmányukban megállapították, hogy az emberek „a jövőbeli tapasztalatokról absztraktabb módon gondolkodnak, ami miatt azok jelentősebbnek és örömtelibbnek tűnhetnek”. Más szóval, egy élményre vonatkozó várakozásunk lehet idealizált, de ettől függetlenül boldogságot okoz.
Ezek a következtetések összhangban vannak egy 2010-es tanulmány következtetéseivel, amely szerint a nyaralók jelentős boldogságfokozódást tapasztaltak az utazás tervezési szakaszában, mert előre látták az eljövendő szórakozást. A tanulmány vezető szerzője, Jerome Nawijn a The New York Timesnak elmondta: „A gyakorlati tanulság az egyén számára az, hogy a legtöbb boldogságot a nyaralási utazás megelőlegezéséből nyeri.”
9. Kerüljük az összehasonlításokat
Bármit is gondolunk valaki más életéről, különösen a közösségi média hamis, szűrt lencséjén keresztül nézve, az szinte biztosan kuszább, mint képzeljük. Könnyebb elfogadni és megtanulni szeretni a saját tökéletlenségeidet, ha nem idézünk fel hamis képeket arról, hogy mennyire tökéletesnek tűnik mindenki más élete.
10. Szoros kapcsolatok
Sanderson szerint a kevés, de szoros, tartalmas kapcsolat az egyik legnagyobb előrejelzője a boldogságnak. Törekedjünk tehát arra, hogy a valóban (számunkra) fontosakat megőrizzük. Akár egy cserjét, folyamatosan öntözzük, gondozzuk, és meghálálja majd a törődést.
Kiemelt kép: Getty Images
