Az utóbbi időben gyakran olvashatjuk az érzelemszabályozás kifejezést pszichológiai témájú cikkekben. Vajon mit jelent ez? Tényleg szabályozni kell az érzelmeket? Egyáltalán: lehetséges?

Leszögezhetjük: valójában nem az érzelmeket kell (vagy inkább: érdemes) szabályozni, hanem azok kifejezését. Felnövekedésünk során, ahhoz, hogy beilleszkedjünk a társadalomba, hogy együtt tudjunk működni a környezetünkkel, meg kell tanulnunk, hogy mit és hogyan mutatunk meg a belső világunkból. 

– Az érzelmeinkért nem vagyunk felelősek, azok automatikusan keletkeznek, és arra valók, hogy meg­mutassák nekünk, egy-egy helyzet von­zó-e vagy taszító a számunkra, közelebb akarunk-e menni hozzá, vagy sem – mondja dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus, az Érzelemszabályozás a gyakorlatban című könyv szerzője. 

– Az azonban már döntés kérdése, hogy ezeket az érzelmeket milyen intenzitással mutatjuk meg. 

Az érzelemkifejezéssel kapcsolatos habitusunk kulturálisan is meghatározott. Gondoljunk csak arra, a keleti népeknél mennyire hangsúlyos a tiszteletadás, milyen fontos a mosoly, és mennyire elvárják az esetleges nemtetszés elrejtését.
A mediterrán népek pedig közismerten széles skálán mutatják meg, épp mi zajlik bennük, legyen szó szerelmes gesztusokról vagy a harag, felháborodás kifejezéséről.

– Családi minták is befolyásolják az érzelemkifejezést – árnyalja a képet a szakértő. – Van, ahol szinte tabunak számít a düh vagy éppen a szeretet kimutatása. Ezt azonban általában csak felnőttként ismerjük fel, amikorra már elsajátítottuk az érzelemkifejezésnek a családunkban érvényes íratlan törvényeit.

Kifelé vagy befelé figyelünk?

Amikor érzelemszabályozásról beszélünk, sokan talán egyből a korlátozásra gondolnak: arra, hogy bizonyos indulatkitöréseket jó lenne mérsékelni. A fogalom azonban ellenkező előjellel is érvényes. Vannak ugyanis olyanok, akik túlságosan is „viselkednek”, nem látható, mi zajlik a lelkük mélyén. Akármelyik irányból is közelítünk, az első lépés az lenne, hogy egyáltalán felismerjük a saját érzéseinket.

– Az érett személyiség rálát az érzéseire, kapcsolatba lép velük, „tartalmazza” azokat, és a helyzethez mérten fokozza vagy éppen csillapítja azok megjelenési formáját – magyarázza Mogyorósy-
Révész Zsuzsanna. – A valódi, felnőtt színvonalú érzelemszabályozás mindig tudatossággal jár együtt.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .