A számmisztika a hagyományok szerint az atlantiszi bölcsek szent tudománya volt. Ők nem pusztán sorselemzésre használták: hitük szerint a számok nemcsak mennyiségek, hanem valójában az univerzum kódjai, amelyek mindegyike egy-egy rezgést, energiát képvisel. A velük való foglalkozás így különleges beavatást jelent a mindenség legbelső misztériumaiba.

A numerológia kapcsán ma is jellemzőek a félreértések, amiből sajnos az származik, hogy sokan sarlatánságnak, ködös hókuszpókusznak tartják. Ennek oka főleg az lehet, hogy a számmisztikát holmi jóslási módszernek tartják, és azt hiszik, a numerológusok a jövőt próbálják megmondani a számokból.

Ez teljes tévedés. Ahogyan az asztrológia a sorsunkban lévő lehetőségeket mutatja meg szimbolikus formában, ugyanez igaz a számokra is. A numerológia fő feladata tehát az, hogy a számokat eszközként felhasználva segítsen megfejteni életünk „titkosírását”.

Hermész Triszmegisztosz „ajándéka”

De honnan ered a számmisztika? Egyáltalán, kinek jutott eszébe először mélyebb értelmet tulajdonítani annak, hogy két alma van-e a kezében, vagy három, a hónap tizenötödik napján született-e, vagy a tizenhatodikon?

A számok tisztelete – olykor vallásos kultusza – egyidős az emberiséggel, minden népnél, kultúránál megtaláljuk. Valószínűleg a természet ciklikus körforgására, az égitestek megfigyelésére vezethető vissza, így a számmisztika a kezdetektől összefügg az asztrológiával. Igazából a két módszer ugyanarról szól, mindkettő a maga eszközeivel fedi fel ugyanazt a valóságot.

Az asztrológiának és a numerológiának az alapfeltevése is ugyanaz: az emberi lét valójában az univerzum kicsiny mása, és fordítva: a világmindenség leírható akár egy végtelenné növesztett ember szimbólumának – mint Leonardo da Vinci híres ábrája a „koszmosz-emberről”. Így tehát életünk minden pillanata kozmikus modell szerint zajlik, ugyanerről szól Hermész Triszmegisztosz tanítása a Smaragdtáblán: „ahogy fent, úgy lent”.

Hermészt, akit Egyiptomban Thotnak hívtak, az ókorban a számmisztika atyjának tekintették. Úgy tartották, hogy ő, mint Atlantisz főpapja ismertette meg ezt a módszert az egyiptomiakkal – a számok és a sorsunk közti rejtett összefüggéseket ugyanis először az atlantiszi bölcsek fedezték fel. Rájöttek ugyanis, hogy a számok nem puszta mennyiségek, hanem mindegyiknek van egy sajátos rezgése, vibrációja is.

„Számok kormányozzák a világot…”

Ez utóbbi elv a legfontosabb ahhoz, hogy megértsük a számmisztika lényegét. A modern nyugati kultúrában ugyanis a gondolkodást át- és áthatja az anyagelvűség, amelynek jegyében tagadják, elutasítják, hogy a jelenségeknek – például a számoknak vagy az égitestek helyzetének – bármilyen mögöttes értelme volna.

A cikk folytatását a Nők Lapja Ezotéria 2017/3. számában találjátok.

Szöveg: Magyar Diána

Fotó: Thinkstock