Gyakran előfordul, hogy az ember fiatalabbnak vagy épp idősebbnek érzi magát a valódi koránál.
Mindenki annyi éves…
Én például hiába vagyok negyven: ha bicajozom, táncolok, vagy gimis barátnőimmel nevetünk valamin, tizenhatnak érzem magam. És éppígy hiába vagyok negyven, egy húzós, mindenféle ügyintézéssel, egy-két munkahelyi bakival vagy otthoni súrlódással tarkított nap után kiábrándultnak és cirka száznak érzem magam. De nemcsak szubjektív megélésünk, hogy valódi életkorunk és agyunk frissessége nincs pontosan szinkronban egymással. Tudományosan bizonyított tény ugyanis, hogy az agyunk más ütemben öregszik, mint ahogy éveink száma gyarapszik. Egészségi állapotodtól, életmódodtól és személyiségedtől függően sokkal fiatalabb, vagy épp idősebb lehetsz „agyilag”, mint gondolnád. És hogy honnan tudod megállapítani, hogy az agyad friss és életerős – vagy másodpercről másodpercre idősebb lesz? Néhány olyan jelet gyűjtöttünk össze, ami egyik vagy másik állapotra utál, a cikk végén pedig azt is megmutatjuk, mit tehetsz annak érdekében, hogy hosszan friss maradjon az elméd.
A fiatalos agy jelei
Fiatalabbnak érzed magad
A koroddal kapcsolatos sajátságos megélésed „szubjektív életkorodnak” nevezzük, és ha szubjektív életkorod alacsonyabb, mint a Földön eltöltött éveid száma, kezdhetsz örülni!
A dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem és a Yonsei Egyetem tanulmánya szerint ugyanis azok az emberek, akik fiatalabbnak érzik magukat a koruknál, az évek múlásával kevesebb jelét is mutatják az agy fizikai öregedésének – más szóval, a fiatalos szubjektív életkor kifejezetten pozitív hatással lehet az agy működésére és arra, hogy az milyen gyorsan öregszik szerkezetileg. A kutatók szerint ugyanakkor további vizsgálatokra van szükség annak meghatározásához, hogy pontosan hogyan befolyásolja megélésünk az idegi mechanizmusokat. Egyik elméletük szerint minél fiatalosabbnak gondoljuk magunkat, annál aktívabbak vagyunk fizikailag és szellemileg is, ami bizonyítottan kiválóan hat az agy egészségére.
Egynél több nyelven beszélsz
Kanadai és spanyol kutatók vizsgálati eredményeikre hivatkozva a közelmúltban arról számoltak be, hogy a kétnyelvű embereknek agyában specializáltabb idegi kapcsolatok jönnek létre, emellett két nyelven beszélve az agyuk egyszerűen hatékonyabban „szelektálja” az információkat, és ez rengeteg „agyi energiát” takarít meg, ezáltal pedig segít fiatalon tartani az elmét. Ráadásul a kétnyelvű emberek nem használják annyit agyuk frontális régióit, mint azok, akik csak egy nyelvet használnak – ez lényegében megint csak egyfajta elhasználódást takarít meg, és kevésbé valószínűsíti például a demencia kialakulását.
Ötven felett sem késő nyelvtanulásba kezdeni. Megéri! (Fotó: Getty Images)
A pillanatnak élsz
Az UCLA és az Ausztrál Nemzeti Egyetem tanulmánya szerint a különféle mindfulness-gyakorlatok segíthetnek megőrizni az agy szürkeállományának épségét is, ami elengedhetetlen például a jó memóriához. A meditáció kifejezetten ideális erre; egyre több jel mutat arra, hogy amikor meditálunk, csökkentjük a stresszt, ami pedig a szellemi frissesség egyik legnagyobb ellensége. A meditáció serkentheti az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását, és az azok közötti jobb kommunikációt is, állítja az ausztrál kutatás.
A gyorsan idősödő agy jelei
Cinikus ember vagy
Finn kutatók nemrégiben egy lenyűgöző tanulmányt tettek közzé, amelyben megállapították, hogy a cinikus idős embereknél nemcsak a kognitív hanyatlás üteme gyorsabb, de nagyobb náluk a korábbi halálozás esélye is. Hogy miért? A negatív stressz lehet a bűnös; tudjuk például, hogy a kortizol nevű stresszhormon nagyon kedvezőtlenül hat az agyra, és rendkívüli módon felgyorsítja annak öregedését. Amikor cinikusan és borúlátón nézünk a világra, tulajdonképpen mi magunk öregítjük elménket.
Nehezen összpontosítasz
Mindannyian tudjuk, milyen nehéz koncentrálni, pláne amikor izgatottak vagy idegesek vagyunk. Ha azonban tartósan nehéznek találod a koncentrálást, érdemes lehet erről háziorvosoddal is beszélned. Egy egyetemi kutatócsoport ugyanis megállapította, hogy a könnyű figyelem-elterelhetőség a kognitív öregedés egyik jele lehet. Ez a tulajdonság már 30 éves kor körül is megjelenhet és – bár természetesen nem minden esetben, de nem is ritkán – az Alzheimer-kór egyik előjele lehet.
Gyakran elfelejtesz dolgokat
Ha néha-néha átsiklasz egy-egy találkozó időpontja felett, pláne egy stresszesebb időszakban, az teljesen rendben van. Ha viszont barátaid, szeretteid megemlítik, hogy megváltozott a viselkedésed, és a korábbinál feledékenyebb vagy, vedd komolyan a visszajelzésüket. „Azok a betegek, akiknek memóriaproblémájuk van, gyakran nem ismerik fel, hogy memóriaproblémájuk van”– mondja Dr. Thomas R. Vidic, az Amerikai Neurológiai Akadémia tagja. – Ezért azt mondanám, hogy nagyon fontos visszajelzés, hogy mit mondanak a barátaink és a családunk. Észrevették, hogy memóriaproblémái vannak? Ha igen, akkor figyeljen rájuk, itt az ideje, hogy szakember véleményét kérje” – véli a doktor.
Napközben fáradt vagy
Ezzel a kulcsfontosságú, de sokszor elbagatellizált jellel több, a témát érintő tanulmány is foglalkozott. A folyamatos nappali álmosság nemcsak azt jelenti, hogy az agyad nem kapja meg a megfelelő regeneráló pihenést, amire éjszaka szüksége van, de közvetlen fizikai változásokat is okozhat az agyban, amelyek felgyorsíthatják az öregedési folyamatokat. „Az alvás az agy egészségének őre – mondja Dr. Neil Graff-Radford, a Mayo Klinika neurológus professzora. – Kutatások pedig kimutatták, hogy az agy egészségéhez éjszakánként hét és fél-nyolc óra jó alvásra van szükség.”
Segíts magadon!
Nos, hogy látod? Jó, vagy inkább aggasztó a helyzet? Akármilyenre is saccolod jelenleg agyad életkorát, érdemes megtenned mindent, hogy javíts a jelenlegi állapoton, vagy megelőzd az állapotromlást. Az alábbi trükkök sokat segíthetnek, hogy minél tovább lehessen friss és egészséges az elméd.
Próbáld ki a mediterrán diétát!
A mediterrán diéta (ami egyébként 2022 étkezési trendje is) egy leveles zöldekben, bogyós gyümölcsökben, diófélékben, halakban, olívaolajban, sőt némi borban is gazdag étrend. Nemcsak finom, változatos, és egészséges például a bélrendszerednek is, de egy 2015-ös kutatás szerint akár 7 és fél évvel is visszafordíthatja a kognitív életkorodat. A kutatásban kilencszáz fő – 58 és 98 év közötti férfi és nő – részletezte étrendjét, és több mint négy éven keresztül évente egyszer ellenőrizték kognitív funkcióikat is. Azok a vizsgálati résztvevők, akik gondosan követték a diétát, korlátozva az olyan kevésbé egészséges ételeket, mint a vörös hús, a cukros édességek és a sült ételek, 53%-kal csökkentették az Alzheimer-kór és a demencia kockázatát, azok pedig, akik csak „elég jól” követték az étrendet, mintegy 35%-kal csökkentették ezek valószínűségét.
Egészséges étrend=egészséges elme. (Fotó: Getty Images)
Lépcsőzz sokat!
Egy átfogó, több egyetem koprodukciójában végzett felmérés szerint minden egyes, naponta megmászott lépcsőfokkal 0,58 évvel csökken az agyad kora és legalább ennyit frissít a szellemi állapotodon a rendszeres túrázás is, főleg, ha emelkedők is tarkítják az utat. De valójában majdnem mindegy, mit is sportolsz. „Azt a gyakorlatot kell végezni, amit élvezünk – mondja a téma egyik szakértője. – Ez ugyanis dopamint szabadít fel a szervezetben, a boldogsághormon pedig segít, hogy ne hagyjuk abba idő előtt az edzést.” Tehát vedd fel a fejhallgatót, tedd be a kedvenc zenéd, és szakíts időt arra, hogy a munkahelyeden vagy otthon mozogj hetente összesen 150 percet.
Beszélj az érzéseidről!
A New York-i Grossman School of Medicine Dr. Joel Salinas vezetésével készült lenyűgöző új tanulmánya szerint, ha megfelelő hallgatóságnak rendszeresen beszélsz a számodra nehéz érzésekről, az nemcsak a stressz-szintedet csökkenti, de lelassítja az agyad öregedését is. Ha stresszesnek érzed magad, hívd fel anyukádat, zoomolj a húgoddal, vagy írj üzenetet a legjobb barátoddal – adj ki mindent, és győződj meg arról is, hogy bármikor rendelkezésre állsz, hogy figyelmes fület nyújts, ha a hozzád közel állóknak van szükségük rá.
Gyorsan és gyakran sétálj!
Ha középkorú vagy idősebb vagy – texasi és japán kutatások szerint – a heti három-öt alkalommal végzett gyors gyaloglással lassíthatod a memóriavesztést, és növelheted a kognitív teljesítményedet. A vizsgálatban azok a középkorú és idősebb emberek, akiknél a memóriavesztés korai jelei mutatkoztak, sokkal jobb eredményeket produkáltak, miután elkezdtek gyakran sétálni. Kezdd lassan, majd a sétahét folyamán fokozatosan növeld a sebességet és/vagy a távot.
Olvass, fejts rejtvényt!
Ahogy testünk izmainak is megvannak a maguk speciálisan fejlesztő gyakorlatai, úgy agyunknak is. Ha célzottan szeretnéd fejleszteni kognitív képességeidet, bizony agyadat is ugyanúgy tornáztatnod kell: tanulj új dolgokat, olvass sokat, és fejts annyi rejtvényt, amennyit csak tudsz a maximális hatás érdekében. Mindegy, hogy skandináv rejtvény, puzzle vagy sudoku, a lényeg, hogy ne hagyd eltompulni az agyad!
Maradj bizakodó!
A pozitív hozzáállás igazi csodafegyver a korai öregedés ellen. Ha módod van igazán szép kort megélt emberekkel beszélgetni, olyanokkal, akik szellemileg is frissek maradtak, észreveheted, hogy külső körülményeik ellenére pozitívak tudtak maradni ezek az emberek, pedig nagyszüleink generációja rengeteg nehézséget élt meg. Próbáld követni a belőlük áradó optimizmust: maradj kíváncsi és nyitott a világra, hogy agyad is sokáig megőrizze befogadóképességét.
Kiemelt kép: Getty Images
