A jogszabályjavaslat célja, hogy 2026 júliusára a társaságok nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát a vezetőtestületekben nők töltsék be – adta hírül az MTI.
A javaslat ugyanakkor kiemeli: a vezetőtestületi tagságnak továbbra is legfőképpen az érdemeken kell alapulnia. Az új szabályok szerint a kiválasztási eljárásnak átláthatónak kell lennie, az érintett társaságoknak évente egyszer számot kell adniuk a nemzeti hatóságoknak vezetőtestületeik nemi összetételéről. Amennyiben nem sikerül teljesíteniük a feltételeket, nyilatkozniuk kell arról, hogy hogyan kívánják orvosolni a helyzetet. Ezeket az információkat webhelyükön is közzé kell tenniük. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra nem vonatkoznak az irányelv követelményei.
A jogszabály szerint a tagállamoknak hatékony, arányos és elrettentő erejű szankciókat kell alkalmazniuk azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek nem nyíltan és átláthatóan folytatják le a kinevezési eljárásokat. Ha a társaság nem teljesíti az irányelvben foglaltakat, a bíróság akár érvénytelenítheti is a vezetőtestületi kinevezéseket. Miután az uniós parlamenti jóváhagyást követően az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is elfogadta a javaslatot, az irányelv húsz nappal kihirdetését követően fog hatályba lépni. A tagállamoknak két évük lesz a szabályok átültetésére.
Az Európai Parlament közleménye szerint 2021-ben az EU tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalkozásainak vezetőtestületeiben mindössze 30,6 százalékos volt a nők aránya. Az egyes tagállamok között jelentős eltérések mutatkoznak, ugyanis amíg Franciaországban ez az arány 45,3, Cipruson 8,5 százalék.
Magyarországon a nők aránya a vállalatok vezetőségében a legfrissebb adatok szerint 10,5 százalék – írták.
Noha javul is a nők aránya a vállalatok vezetőtestületeiben, 2022-ben az uniós tagországok legnagyobb jegyzett vállalkozásait vezető elnököknek vagy vezérigazgatóknak még 10 százaléka sem volt nő – tette hozzá az uniós parlament.
Az, hogy ez a fajta pozitív diszkrimináció miként működik majd a valóságban, valójában könnyen megvizsgálható, hiszen van már példa: Norvégiában 2007-ben rendelték el a 40 százalékos női kvótát a vállalatok vezetőségeinél, amely azt eredményezte, hogy ugyan egy ideig több olyan ember került vezető pozícióba, akinek nem volt tapasztalata (hiszen neménél fogva nem volt rá esélye), de a vállalati világra nézve ennek egyáltalán nem volt negatív hatása, a nemek közti egyenlőtlenséget azonban szinte teljesen felszámolták mostanra.
Még egy megoldandó probléma
A bérszakadék helyzetét ez természetesen nem fogja megoldani, de mivel a jelenség túlságosan összetett és sokrétű, nem lehet ilyen egyszerűen orvosolni. Magyarországon például a nők átlagosan óránként 17,2%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál ugyanazon munkakörökben. (A szellemi munkát végzők esetében ez az arány sokkal rosszabb: a KSH adatai szerint harminc százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi.)
Ez éves szinten több mint kéthavi bérkülönbséget eredményez, és gyakorlatilag azt jelenti, hogy az év utolsó két hónapjában ingyen dolgozunk. Az Egyenlítő Alapítvány politológus kutatóval, Zorigt Burtejinnel készült interjúnkat itt olvashatjátok.
Kiemelt kép: Getty Images
