A böjtölésnek évezredes múltja van, már az ókori Egyiptomban és Rómában is gyakorolták. Az ilyenkor követett étrend alapja nem sokat változott az idők során, a lényeg mindig a hús, a belsőségek és a tejtermékek kerülése volt. A böjtölők nem fogyasztottak alkoholt sem, ugyanakkor zöldséget és gyümölcsöt bőségesen ettek. Ilyen alapokon nyugszik a húsvéti nagyböjt és az a böjt is, amit karácsony előtt szokás követni.

– Ezeket meggyőződésből tartják meghatározott időben és időtartamig, szigorú vagy lazább szabályok szerint. A rájuk vonatkozó előírások évszázadok óta ismertek, általában nem túlzóak. A Bibliában szereplő Dániel-böjt például egy olyan huszonegy napos étrend, ami kizárólag növényi eredetű étkekből áll, és egyesek ma is követik. Ennek hatását a kutatók is vizsgálták, méghozzá oly módon, hogy a böjti étrend energia- és tápanyagtartalmát a korábbi táplálkozáshoz hasonlították, a böjt elején és végén pedig megnézték a vizsgált személyek vérszérumát. Kiderült, hogy az érintettek átlagos energiabevitele csökkent, az étrend tápanyag-összetétele pedig kedvezően változott. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a koleszterinbevitel visszaesett, a rostbevitel nőtt, jó irányba mozdult el az ómega-3 és az ómega-6 zsírsavak aránya is.
A vérszérum értékeinek változása is kedvező hatást jelzett – mondja Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője.

Tényleg méregtelenít?