A konyha általában kiemelten fontos területe az otthonunknak, ahol a látvány mellett különösen hangsúlyos a praktikum is. Nem elég, ha egy konyha szép, a lehető legjobban ki is kell szolgálnia használóit. „A konyhatervezés egy külön világ” – mondja Kótai Eszter, a Woller konyhastúdió alapítója, aki lakberendezői tanulmányai befejezése után egy bécsi konyhastúdióban tanulta ki a szakma csínját-bínját, majd a konyhák Rolls Royce-ának számító németországi Bulthaupnál dolgozott. Mintegy tízévnyi külföldi tapasztalatszerzés után nyitotta meg budapesti stúdióját, így jó összehasonlítási alapja és rálátása van arra, milyenek is vagyunk mi, magyarok, ha a konyháról van szó.

Ízlés és nyitottság

Bár vannak olyan tényezők, amelyek külföldön és itthon egyaránt jellemzőek – például, hogy nagyrészt a nők foglalkoznak a konyha kialakításával, illetve felújításával –, megfigyelhető néhány markáns különbség a magyar és a német/osztrák mentalitás között, amikor konyhatervezésről van szó.

„A magyaroknak jobb az ízlése. Sokkal szélesebb az a dizájn paletta, amiből a magyar közönség válogat: nálunk a vidéki stílustól az elegánson át, a modern, letisztult formavilágig minden megtalálható.

Az osztrákok például hozzánk képest sokkal kevésbé nyitottak, egy-két jellegzetes stílusirányzatot követnek, és azt is vásárolják” – avat be Eszter, hozzátéve, hogy a szakmai segítség elfogadásában viszont lenne mit tanulnunk osztrák sógorainktól. „Itthon sajnos még mindig jellemző az a hozzáállás – különösen a fiatalabb generáció esetében –, hogy az ügyfél nehezebben fogadja el a szakember véleményét. Még ha tisztában is vannak vele, hogy több száz konyhát terveztem már, és előre látom a lehetséges hibákat, amelyek nagyon megnehezíthetik majd a hétköznapokat, sokan mégis tűzön-vízen át ragaszkodnak az eredeti, nem feltétlenül praktikus elképzelésükhöz. Azt tapasztalom, hogy itthon inkább a középkorú-idősebb generáció nyitottabb az észérvekre, és jobban bíznak a szakember tapasztalatában” – mutat rá a lakberendező.

Itthon a homokszürke az egyik sztárszín, ha konyháról van szó. (Fotó: Woller konyhastúdió)

A személyre szabottság a kulcs

Ahány ház, annyi… konyha. Rengeteg tényezőtől függ, kinek milyen konyha az ideális: hányan, mire és mennyit használják, csak a főzés terepe, vagy társasági, családi élettér is egyben. „Mindenkinek más a jó konyha. Mindenkinek van egy álma, ezt próbáljuk megvalósítani, de úgy, hogy az praktikus is legyen. A praktikumnak vannak alapelvei, amiket én megtanultam, és ezeket kell összehangolni a vevői elképzelésekkel” – mondja Eszter. A személyre szabottság tágabb értelemben nemcsak azt jelenti, hogy az ember személyiségéhez, ízléséhez és életviteléhez passzoljon a konyha, hanem azt is, hogy a ház/lakás adottságaihoz és a többi helyiséghez is igazodnia kell. Különösen igaz ez manapság, amikor szinte alig akad ajtóval zárható, külön konyha, és továbbra is hódít a teljesen vagy félig nyitott amerikai konyha. Ez megköveteli, hogy a konyha tervezésénél egészében nézzük az egész teret és ne csak azt a falat, amelyikre a konyha kerül.

Gondolkodjunk előre!

A legnagyobb hiba, ami megnehezítheti az ideális konyha kialakítását, hogy egy ház vagy lakás megtervezésének folyamatában túl későn kerül sor a konyha részletekbe menő átgondolására. Manapság legtöbben építész segítségével vágnak bele az új otthon kialakításába, aki általában csak nagyjából rajzolja be a konyha helyét a tervekbe, amit viszont később a kivitelezők készpénznek vesznek és megvalósítanak. A kivitelező oda fogja rakni a víz és villany kiállásokat, ahol azok az építész tervén szerepelnek

„Akárhány konyhát beépítünk, az esetek 99,99 százalékában át kell tenni a villamos kiállásokat, mert nem stimmelnek.

Ez nem nagy munka, mégis kellemetlen, hogy a szép, új falakat meg kell vésni. Mindez és egy sor egyéb probléma kiküszöbölhető lenne, ha időben, már az építészeti tervezés fázisában felkeresnének egy konyhastúdiót az építészeti tervekkel, és közösen megterveznék a konyhát” – mutat rá a szakember.

Kótai Eszter lakberendező-konyhatervező egy normál vastagságú munkapult mellett. Jövőre ennél sokkal vékonyabb pultok lesznek divatosak. (Fotó: Woller konyhastúdió)

Az újépítésű ingatlanoknál tipikus probléma szokott még lenni az is, hogy a kivitelezők felrakják a konyhába a hátfalcsempét, és ezután kerül sor a konyha megtervezésére. Ez azonban így „gombhoz a kabátot” effektushoz vezethet. „Technikai okokból teljesen lehetetlen a meglévő hátfalcsempéhez konyhát tervezni. Ilyenkor azt kell mondanunk az ügyfélnek, hogy verje le a csempét. A hátfal felrakásának – akár csempe, akár laminált – mindig a legeslegvégén kellene következnie, és csak azért szokott előre kerülni a kivitelezési folyamatban, hogy a burkolónak ne kelljen még egyszer felvonulni. Ez a kivitelezőnek kényelmes, a leendő lakóknak viszont konyhatervezési szempontból bosszúság” – magyarázza Eszter.

Min lehet spórolni?

„A múltkor egy lakberendezési Facebook-csoportban rakott fel valaki egy képet: másfél éves konyha, a frontok teljesen lekopva, alatta kilátszik a hordozó anyag. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy egy dolgon nem érdemes spórolni: a bútor minőségén. A jó minőségű anyag és vasalatok adják a bútor vázát, ezért marad meg a minőség évtizedekig. Ha ezekből gyengébb minőséget választunk, pár éven belül lóg a fiók, szétjön a pult, tíz év múlva pedig akár cserélhetjük is le az egészet” – mondja a szakember.

Amin lehet spórolni, azok a gépek. Ezek általában standard méretűek, így könnyen cserélhetőek.

„Ha valakinek nincs pénze egy komplett konyhára, akkor megteheti azt, hogy megveszi a minőségi konyhabútort, de olcsóbb gépeket választ hozzá. Aztán ezeket később lecserélheti jobb gépekre”

– tanácsolja Eszter. Opció lehet az is, hogy a minőségi alaphoz olcsóbb (például laminált) frontokat választunk. Fontos, hogy ez esetben az olcsóbb nem azt jelenti, hogy rosszabb a minősége, hanem azt, hogy a készítési eljárás kevésbé költséges, ezért a gyártók olcsóbban is tudják adni.

Újdonságok: színek, anyagok és arányok

Magyarországra még mindig sokkal később érnek ide a külföldi trendek. Eszter azt jósolja, hogy a külföldön már évek óta hódító színes konyhák jövőre fognak igazán beindulni itthon. Jelenleg a fehér és a szürke a nagy divat, de egyre többen szeretnének sötét, fekete konyhát is. „Én homokszürke konyhából adok el a legtöbbet, ez a sztárszín, de most kezd népszerűvé válni a zöld is, különösen a zsályazöld árnyalat” – mondja Eszter. Az évek óta kedvenc matt felületetek feltehetően maradnak, a gyártók nem is nagyon kínálnak fényes felületű bútort. „Még mindig sokan keresik a fogantyú nélküli, »benyomom és kijön a fiók« megoldást, ami valójában egyáltalán nem praktikus, több okból sem. Remélem, ez ki fog kopni a köztudatból, én mindenesetre igyekszem lebeszélni róla a vevőket. Helyette vannak más, sokkal praktikusabb fogantyú nélküli megoldások” – teszi hozzá Eszter.

Márvány mintájú munkapult, sötét színek és merész tapéta a falon. Ilyen most egy trendi konyha. (Fotó: Fotó: Woller konyhastúdió)

Mostanában szivárgott be hozzánk a nagyon vékony munkapult trendje is. A klasszikus, 4 centis pultok helyett az egészen vékony, akár 1,2 centis munkapultok jöttek divatba. Ezeket gyakran kombinálják nagyon vastag bárpulttal, magas korpusszal és pici lábazattal. Ez nem csak dizájn kérdése, hanem praktikus is, hiszen minél magasabb a korpusz, annál több mindent lehet belepakolni. „Ami az anyagokat illeti, a kerámiapult most nagyon népszerű. A kerámia hőálló, karcálló, lúgálló, saválló, gyakorlatilag mindent kibír – viszont nem olcsó. A gránit konyhapultok is reneszánszukat élik, illetve visszatérnek a klasszikus minták: a márvány-és gránitmintát utánozzák más anyagokon” – avat be a legfrissebb trendekbe a lakberendező.

Kiemelt kép: Woller konyhastúdió (Fotó: Bodnár Marianna)