Ha a válaszod igen, nagy valószínűséggel tényleg jobban vág az eszed, mint gondolnád. Dunning–Kruger-hatásnak nevezik ugyanis azt a jelenséget, hogy az emberek minél járatlanabbak egy témában, annál hajlamosabbak túlbecsülni az arra vonatkozó tudásukat, ellenben minél inkább otthon vannak benne, annál inkább fel tudják mérni, milyen keveset is tudnak (helló, imposztor szindróma). Azaz: ha nem becsülöd túl saját értelmi képességeid, jó eséllyel van mire büszkének lenned. Okosság, intelligencia, bölcsesség: fogalmak, melyek között nem mindig egyértelmű a kapcsolat vagy épp a határ (az intelligencia sokak szerint például pusztán az a képesség, amit az IQ tesztek mérnek), mégis olyan jelzők, amiket magunkkal kapcsolatban szívesen hallunk. Lássuk, kutatások szerint milyen jelek utalnak arra, hogy intelligensebb/okosabb az átlagnál!

1. Magas önkontroll

Az önkontroll sok esetben kéz a kézben jár az intelligenciával:

azok ugyanis, akik késleltetni, vagy kordában tartani képesek szükségleteiket, érzéseiket, kutatások szerint mérhetően okosabbak az átlagnál.

Egy egyetemi kutatásban arra kérték a résztvevőket, hogy töltsenek ki egy IQ tesztet, aminek az elvégzéséért pénzjutalmat is kapnak: minél később állnak neki, annál magasabb jutalmat. Azok a résztvevők, akik képesek voltak várni a teszttel, azaz magasabb önkontrollal rendelkeztek, a teszten is jobban szerepeltek.

2. Probléma? Megoldva!

Az intelligens emberek jellemzően remek problémamegoldók, mivel rugalmas gondolkodásuknak hála hajlamosak elszakadni a korábbi módszerektől és új megoldási alternatívákkal kísérletezni. Amikor egy megoldandó problémával találják szembe magukat, többféle megközelítést próbálnak ki annak rendezésére, ráadásul mivel nincsenek meggyőződve önnön tévedhetetlenségükről, hajlamosabbak másokat is megkérdezni, ezáltal pedig tovább gyorsítani a folyamatot.

3. Csendes megfigyelő

Az intelligens emberek jelentős részére jellemző, hogy szívesen figyelnek meg, és elemeznek helyzeteket, emberi viselkedéseket és

társaságban sem feltétlenül vezető szerepet, inkább egyfajta megfigyelőjét veszik magukra.

Jellemző rájuk az is, hogy olyan apró részleteket is észrevesznek, ami másoknak elkerüli a figyelmét, és mivel így több információval dolgoznak egy-egy helyzet megítélésekor, ritkábban hoznak sommás, elvágólagos ítéleteket az egyes jelenségekkel kapcsolatban.

4. Rugalmas elme

Az intelligens emberek fontos közös vonása, hogy nem félnek alkalomadtán megváltoztatni korábbi véleményüket, ha új információk birtokában jutnak és nem ragaszkodnak foggal-körömmel olyan meggyőződéseikhez, amelyek téves voltát már felismerték. Az intelligens emberek ezért nagyobb eséllyel ismerik fel és el, ha valamiben tévedtek és hajlamosak bocsánatot is kérni.

5. Zene, zene, zene

Játszol valamilyen hangszeren? Nos, akkor nagy az esélye, hogy okosabb vagy az átlagnál. Agyunknak az a területe, mely a zenével is összefüggésben áll, szorosan összekapcsolódik a memóriáért és nyelvi készségekért felelős résszel, így a zenetanulás közvetlenül is képes fejleszteni a kognitív képességeket: néhány kutatás kifejezett kapcsolatot látott magasabb intellektus és muzikalitás között.

6. Idegen nyelvek

Ha több nyelven is beszélsz, jó esély van rá, hogy okosabb vagy az átlagnál. Kutatások igazolják ugyanis, hogy a kétnyelvű emberek jobban teljesítenek a különféle logikai fejtörőkön, vagy akár a puzzle kirakásában is, mint egynyelvű társaik.

A nyelvtanulás segít frissen és fitten tartani az elmét, és agyunk olyan területeit is fejleszti, amelyek nincsenek kapcsolatban a nyelvtanulással.

7. Egyedül is jó

Ha szívesen vagy egyedül (is) és nem érzed szükséget annak hogy mindekképpen társaságban múlatsd az időt, nagy valószínűséggel intelligens ember vagy, legalábbis erre utalnak a témába vágó különféle kutatások. Az összefüggés ráadásul kétoldalú: amikor egyedül vagyunk, több időnk és módunk van gondolkodni, tervezni, ötleteket kitalálni, amivel megint csak fejlesztjük az intelligencia egyik fontos összetevőjét, a kreativitást. 

8. Kíváncsiság

Ha szeretsz tanulni, ha nyitott vagy az újdonságokra, ha érdekel a dolgok működése, nagy valószínűséggel intelligens ember vagy. Képzeld, a  kíváncsiságnak olyan nagy szerepet tulajdonítanak a kutatók, hogy az IQ, azaz az intelligencia-hányados mellett bevezeték a kíváncsiság-hányados (angolul CQ), fogalmát is. Egy egyetemi kutatás pedig azt állapította meg, hogy a magas CQ-val rendelkező emberek kreatívabbak és több új ötlettel állnak elő, mint a többiek. 

9. Szépirodalom

Olvasni nemcsak szórakoztató elfoglaltság, de kutatások szerint intelligensebbé is teszi az embert, legalábbis fejleszt olyan képességeket, amelyek hozzájárulnak a magasabb intellektushoz. Az olvasás bizonyítottan fejleszti például a szókincset és a szövegértést, melyek alapvető fontosságúak a mindennapi életben való rugalmas és könnyű eligazodáshoz. 

10. Feledékenység

Igen, a szórakozott professzor esete… De nem is kell feltétlenül professzornak lenni: az intelligens emberek feje jellemzően tele van ötlettel tervvel és megvalósításra váró projekttel, ez viszont megnehezíti, hogy a számukra kisebb jelentőségű információkat is a fejükben tartsák. Van, hogy az csak úgy kihullik, na. 

11. Aggodalmaskodás, túlgondolás 

Az intelligens emberek sose kételkednek magukban,  igaz? Persze, hogy tévedés. Kutatások igazolják, hogy magas intellektus és szorongó, aggodalmaskodó attitűd sokszor kéz a kézben jár, amiben szerepe lehet annak is, hogy az intelligens emberektől környezetük tévedhetetlenséget is vár és ők maguk is óriási nyomást helyeznek magukra, mert egy-egy probléma kapcsán a biztosan jó választ akarják megtudni. 

Nos, rád mennyi igaz a fentiek közül? Akárhogy is, a fenti listát ne túl komolyan, inkább egyfajta ötletgyűjteménynek vedd. Olvass, maradj kíváncsi, hallgass meg másokat és merd belátni, ha tévedtél, intelligenciahányadosodtól függetlenül kifejezetten intelligens ember benyomását kelted majd. 

Kiemelt kép: Getty Images