Egy új év kezdete pont megfelelő időszak arra, hogy elkezdjünk olyan dolgok miatt aggódni, amikre amúgy az előző év végi hajtásban nem volt időnk. Mint például az arcunkon látható barnás, esetleg sárgás foltocskák, amik akár szeplők is lehetnének, ha a megfelelő helyen jöttek volna elő – de természetesen soha nem ott bújnak elő. Felbukkanhatnak a száj fölött (ettől bajuszka illúzióját keltik), a homlokon egész nagy kiterjedésben, esetleg a halántékon, kezeken, mellkason…

Ezek bizony a pigmentfoltok. Vagy öregségi foltok? Májfoltok? Melyik melyik? Esetleg mind ugyanaz? És ami a legfontosabb: okozhatnak kóros elváltozásokat? És ha nem tudjuk megkedvelni őket, akkor jön a kérdés: tehetünk azért, hogy eltűnjenek? És ha már felmerült ezek a kérdések, szakemberek segítségével megkerestük rájuk a válaszokat.

Mi is ez tulajdonképpen?

Hiperpigmentáció alatt a bőr túlzott elszíneződését értjük, és többféle néven is illetjük őket, attól függően, hogy eredendően mi okozza őket. A legismertebb talán a májfolt (nincs köze a májhoz), esetleg öregségi folt (végülis az éveink számával szaporodnak), hivatalos nevén szoláris lentigó: ez a napsugárzás következménye, és főként azokon a területeken jelenik meg, amelyek leginkább ki vannak téve ennek, tehát az arcon, a kézen és a karokon. 

Aztán ott van a terhességi maszknak is hívott melasma (vagy chloasma), ami a várandós nők kb. 90 százalékánál megjelenik. De nem csak náluk: azoknál is felbukkanhat, akik hormontartalmú fogamzásgátló tablettát szednek. Ezek hajlamosak nagyobbra nőni, mint a főleg kisebb méretű öregségi foltok, sőt össze is érhetnek, kiterjedt területet elfoglalva arcunkon – innen a maszk elnevezés. De mi közük a hormonokhoz? „A melanociták receptorainál ösztrogén található, a megnövekedett ösztrogénszint pedig, amelyet a fogamzásgátló tabletták szedése és a terhesség is okoz, stimuláns lehet, így a pigmentációra való hajlam fokozottá válhat” – tárja fel az összefüggést dr. Czirbesz Kata Ph.D bőrgyógyász, onkológus szakorvos, a DermArt Buda orvosa.

És ez még nem minden: létezik a PIH (post-inflammatory hyperpigmentation) is, vagyis magyarul a bőrgyulladás utáni hiperpigmentáció, ami nevében viseli okát. Tehát ez valamilyen bőrsérülés, például akné után fennmaradt elszíneződés, illetve néhány kozmetikai kezelés is előidézheti. Hogy melyek? Például a dermabrázió, a lézeres kezelések vagy a kémiai hámlasztás, amely inkább a kreol vagy barna bőrű emberek számára hajlamosító tényezők. És ha ez még mindig nem lenne elég, vannak olyan genetikai rendellenességek, amelyek szintén hiperpigmentációt válthatnak ki. 

A legfontosabb: a napfény

Mielőtt átugornád ezt a részt, mondván, hogy úgyis kerülöd a napfényt, annyit tanácsolok, hogy  inkább olvasd el ezt a részt is (és ezt a korábbi cikkünket is érdemes, ami a napvédelemről szól). Nálam senki nem kerüli jobban a napfényt, és ha ki is kell mennem például nyáron, napsütésben, azt kizárólag 50 faktorral bekenve teszem meg. De hát az ember olykor eljut nyaralni, akkor pedig csak nem vár arra, amíg leszáll a nap – ilyenkor aztán óhatatlanul is több időt tölt napsugárzásnak kitéve.

Ilyen helyzetekben, és általában elegendő egy alkalom, estére úgy néz ki a homlokom, mint egy absztrakt pointilista festmény. Hiába maradok ekkor is árnyékban, viselek szalmakalapot, hiába kenem újra és újra az 50 faktoros naptejet (amiről több olyan tévhit is kering, amit ideje elfelejteni). Tehát nincs menekvés, nem lehet teljes mértékben kerülni a napfényt, márpedig annak hatására előjöhetnek a pigmentfoltok, amelyek, ha egyszer megjelentek, nem távoznak, maximum halványodnak.

A pigmenttermelési folyamatban tehát egyértelmű, hogy a napfénynek kulcsszerepe van, bármi is a pigmentfoltjad megjelenésének kiinduló oka, az UV-sugárzás csak ráerősít.

És akkor jöjjön egy kis biológia: a bőr pigmentációs problémái akkor jelentkeznek, ha a testünk túl sok melanint termel. A melanin egy festékanyag, ez adja bőrünk és szemünk színét (nem összekeverendő a melatoninnal, ami az alvási ciklust irányító hormon). Ha napon tartózkodunk, több melanin kezd termelődni, bőrünk így akarja védeni magát a káros sugárzástól.

Ez bizony hiperpigmentáció (Fotó: Getty Images)

„Az UV-B hatására a bőrben pre-melanin termelődik, amelyet a további UVA- és a UVB-sugarak melaninná alakítanak át. Ez egy természetes folyamat lenne, ha nem termelődne túl a melanin, amelynek burjánzása pigmentációs problémákhoz vezet – magyarázza Kraján Szilvia, az Eucerin márka Medical Managere. – A legutóbbi kutatási eredmények pedig arra jutottak, hogy nemcsak az UV-tartománynak, de még a nagy energiájú látható fénynek (HEVIS) is szerepe lehet a hiperpigmentáció kialakulásában.”

Mint Szilviától megtudtam, a bőr olyan, mint a maffia, legalábbis abból a szempontból, hogy nem felejt. Magyarán megjegyzi az életünk során elnyelt energia-mennyiségeket – ezért fontos, hogy szabadban tartózkodáskor minél magasabb faktorszámú fényvédővel, lehetőleg mindig védjük a bőrünket – a gyerekek bőrét pedig még jobban óvjuk!

„Nem az a lényeg, hogy mennyi ideig tartózkodtunk a napon, hanem hogy ez idő alatt mennyi energia érte a bőrünket – magyarázza a szakember, aki egy nagyon fontos dologra is felhívja a figyelmet: – 

a szoláriumban a bőrünk például már öt perc alatt elnyelheti azt a mennyiségű energiát, amennyit egész évben kellene neki elviselni.”

Egyéntől függ, hogy mennyi napsugárzásnak tehetjük ki a bőrünket következmények nélkül. Az első alkalomtól kezdve, hogy napon tartózkodunk fényvédelem nélkül, a bőrünk megjegyzi az általa elnyelt energiát egy bizonyos idő után pedig a bőr egyes területeken „besokallhat”, ami egyenetlen melanintermelődéshez vezethet.

Lehet belőle probléma?

Az esztétikai kérdés csak a felszín, ami igazából nem is kell, hogy foglalkoztasson bennünket, elvégre a pigmentfoltok olyanok, mint a ráncaink: mutatják, hogy éltünk. Fontosabb kérdés, hogy okozhatnak-e gondot. „A pigmentfoltok nemcsak a kialakulásukat kiváltó okokban különbözhetnek: egyes foltok a felszínen, míg mások mélyebben helyezkednek el.

Egy bőrgyulladás utáni hiperpigmentáció például nem okozhat gondot, de ha a szoláris lentigó mélyebbre megy, akkor bizony lehet belőle rosszindulatú elváltozás, például lentigo maligna melanoma.

A melanómával ellentétben ez szerencsére hosszú idő alatt alakul ki, tehát ha rendszeresen járunk anyajegyszűrésre, akkor az orvos időben észlelni fogja” – mondta dr. Czirbesz Kata, aki kifejezetten felhívta a figyelmet az évenkénti dermatoszkópos anyajegyszűrés fontosságára is.

Tehetünk a foltok ellen?

Ha figyeljük magunkat és rendszeresen járunk szűrővizsgálatra, kis esélye van annak, hogy komoly bajunk származna a pigmentfoltokból – nyugtatott meg dr. Czirbesz Kata –, így szerencsére marad a hiúsági kérdés, vagyis hogy mennyire zavar a jelenlétük. Ha zavar, akkor készülj fel arra, hogy nem lesz egyszerű dolgod, de a helyzet legalább nem reménytelen!

1. Omorovicza Bőrtónus Kiegyenlítő nappali szérum mikroalgával, amely minden egyenetlenséget képes korrigálni, 46 500 Ft 2. La Roche-Posay Pure Niacinamide 10 szérum az arcbőr krónikus mikro-gyulladási folyamatai és az ennek következtében kialakuló pigmentzavarai, sötét foltjai ellen 10% niacinamiddal,  kb. 13 000 Ft (patikák) 3. Eucerin Anti-pigment Dual szérum, kettős hatású szérum thiamidollal és hialuronsavval, amely csökkenti a sötét foltokat és megakadályozza újbóli kialakulásukat, kb. 11 000 Ft (patikák) 4. Kiehl’s Clearly Corrective™ Dark Spot Solution Szérum, mely halványítja az elszíneződéseket az egységesebb és tisztább bőrtónusért, 28 500 Ft 5. Nivea Cellular Luminous szérum pigmentfoltok ellen, 7999 Ft (dm) 6. It Cosmetics Bye Bye Dark Spots szérum sötét foltokra niacinamiddal és C-vitaminnal, 13 290 Ft (Douglas)

„Hatékony fényvédelemmel csökkenthetjük a nap okozta károkat, azok tüneteit is – mondja Szűcs Ágnes esztétikai terapeuta. – Ha már előjöttek a foltok, akkor alkalmazzuk azokat az aktív hatóanyagokat, amelyekkel blokkolhatjuk a pigmenttermelő sejtek burjánzásáért felelős (tehát festékképzéshez szükséges) tirozináz enzim működését. Ilyen például a C-vitamin, az arbutin, az azelainsav, az édesgyökér, a százszorszép, a tetrapeptide-30, az oligopeptide-68, az acetyl glycyl beta-alanine vagy a thiamidol is.” Illetve a niacinamid, vagyis B3-vitamin, ami egy sejtkommunikáló összetevő, és már hogy 2–5%-os töménységben is segíthet megakadályozni, hogy a megtermelt pigmentcsomók feljussanak a bőr felszínére.

C-vitamin és fényvédelem

1. The Body Shop C-vitaminos arcápoló szérum, 9590 Ft 2. La Roche-Posay Anthelios 50 SPF mattító fél krém (színezett verzióban is ), kb. 7000 Ft (patikák) 3. Garnier Vitamin C Super Glow Arcápoló szérum C-vitaminnal, niacinamiddal és szalicilsavval, most 3224 Ft (Rossmann) 4. Garnier Ambre Solaire 50 faktoros fényvédő hialuronsavval érzékeny bőrre, 3199 Ft (dm) 5. Geek & Gorgeous 101 C-Glow szérum 15% C-vitaminnal, 3890 Ft (skinsmart.hu) 6. Avon Anew C-vitaminos hidratáló fényvédő krém SPF50, 2999 Ft (avononline.avon.hu)

Dr. Czirbesz Kata kiemelte még a retinoidok jótékony hatását, amelyek a sejtanyagcserét gyorsítják, így aztán az új bőrréteg kialakulását is.  Ha pedig bőrgyógyászhoz fordulunk, ő a szakértő szerint a következőket vetheti be bőrünk érdekében:
„A kémiai hámlasztók közül általában az AHA-savat (glikolsavat) vagy szalicilsavat használjuk, a lézerek közül a frakcionált (szén-dioxid) lézert vagy a Nd:YAG lézert. Az elért állapot fenntartásában pedig a fényvédők és tirozináz blokkolók segíthetnek” – összegzi. 

Itt az idő!

Ha a hámlasztást is segítségül hívnád a foltok elleni „harcban”, ne halogasd tavaszig a dologt! A lézeres és a kémiai hámlasztásokat is ősz és tavasz között érdemes végeztetni, elvégre ekkor éri bőrünket a legkevesebb UV-sugárzás. Ami viszont fontos, hogy ilyenkor is magas (50 faktoros) fényvédőt használjunk a kezelések után, méghozzá minden nap.

Kiemelt kép: Getty Images