Shania Twain a 90-es évek végén vált a világ egyik legtöbbet hallgatott előadójává; több mint 100 millió eladott lemezzel és 215 bezsebelt díjjal büszkélkedhet, az 1997-ben megjelent Come On Over című albumát pedig minden idők legnagyobb példányszámban eladott női stúdióalbumaként jegyzi a zeneipar – a siker azonban sokat váratott magára, az énekesnőnek pedig rengeteg traumát kellett elszenvednie az idáig vezető úton. Gyerekkorát, valamint húszas éveinek elejét az erőszak, a félelem és a szégyen árnyékában töltötte, amiről korábbi interjúiban, önéletrajzi könyvében, valamint a Netflixen futó dokumentumfilmjében is őszintén beszélt.
Shania 1965. augusztus 28-án született Eilleen Regina Edwards néven az Ontario állambeli Windsorban. Szülei válásakor mindössze kétéves volt, biológiai édesapjáról, akivel később sem tartották a kapcsolatot, alig vannak emlékei. Sosem rejtette véka alá, hogy szegénységben nőtt fel, mostohatestvéreivel pedig hamar megtanulták, hogy mit is jelent valójában az éhezés – és ha mindez nem lenne elég, mostohaapja, Jerry Twain sem könnyítette meg a család helyzetét (aki egyébként hivatalosan is örökbe fogadta az énekesnőt). Shania számtalanszor volt elszenvedője a mostohaapja által generált erőszaknak, és rettegett attól, hogy nemcsak vele, de édesanyjával is végezni fog a férfi (korábban itt írtunk arról, hogy Patrick Stewartnak is gyakran a szülők közé kellett állnia a testvérével, hogy ne történjen erőszak, itt pedig arról, hogy Will Smith konkrétan meg akarta ölni az apját). Shania – hogy védje édesanyját – többször is megpróbált közbelépni: „Sokszor fizikailag is belekeveredtem a szüleim harcába. Rettegtem, hogy megöli az anyámat, és nem egyszer kijelentette, hogy tényleg megteszi – és arra is volt példa, hogy majdnem meg is tette” – mesélte az énekesnő egy korábbi interjúban.
A férfi az énekesnővel szemben is erőszakosan lépett fel, akit fizikailag, verbálisan (itt írtunk arról, hogy a verbális erőszak is erőszak) és szexuálisan is bántalmazott.
„Gyakran két melltartót hordtam egyszerre, és lelapítottam otthon a melleimet, hogy a lehető legkevésbé tűnjek nőiesnek. Borzalmas volt az otthoni légkör, és próbáltam észrevétlen maradni.
A mi házunkban nem akarna lány lenni senki sem. Én pedig szégyelltem, hogy az vagyok, hiszen nem tapasztaltam mást, mint azt, hogy rossz dolog lánynak születni, és eleve hátránnyal indulsz az életben, ha melleid vannak”
– nyilatkozta vasárnap a The Sunday Times interjújában.
Az elszenvedett traumák miatt Shania sokáig gyűlölte a testét, szégyellte, hogy nőnek született, és sokáig küzdött azzal, hogy képes legyen megélni a nőiességét – amit a zeneipar, valamint a társadalom nőkhöz való hozzáállása sem könnyített meg a későbbiekben. Az énekesnőt ezután karrierje és sikerei segítették abban, hogy megpróbáljon szembenézni a démonjaival, és leküzdje a kislányként tanult szégyent és rettegést: elmondása szerint a mostohaapjától elszenvedett bántalmazás sokkal erősebbé tette őt felnőttként, amire a divat, valamint saját stílusának megtalálása óriási hatással voltak.
Az interjúban azt is elmagyarázta, hogyan talált rá az öltözködés segítségével a nőiességére, és mi is áll valójában ikonikus megjelenései hátterében: „Tudtam mesélni magamról azáltal, ahogyan mozogtam, ahogyan az anyagok drapériájával, valamint a magamra öltött színekkel játszottam. És ez az, amit imádok a divatban: nemcsak szórakoztatott, de az önkifejezésben is segített.
Soha nem voltam exhibicionista, a divat nálam mindig is a terápiáról szólt. Az öltözködéssel pedig önmagamhoz közeledtem – egyfajta metamorfózis volt, és abban is segített, hogy ne akarjak mindig mindenért feleslegesen bocsánatot kérni”
Jerry és Shania édesanyja, Sharon egy tragikus autóbalesetben vesztették életüket 1987-ben. Az akkor 22 éves énekesnő a tragédia után változtatta meg a nevét Eilleen-ről Shania-ra, ami az észak-amerikai őslakosok nyelvén annyit jelent, hogy „Úton vagyok.”
Ahol segítséget kérhetsz,
ha családon belüli erőszak elszenvedője vagy
Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) segélyvonal bántalmazott nőknek: 06 80 505 101
- hétfő, kedd, csütörtök, péntek 18-22-ig
- kedd 8-12-ig
- szerda 12-14-ig
- anonim
- ingyenesen hívható mobilról is (Magyarországon belül)
- külföldről hívható (nem ingyenes) vonal: +36 1 267 4900
NANE Támogató csoportok bántalmazott nőknek: info@nane.hu
A párkapcsolati erőszak hosszú távon aláássa az önbecsülést és a társas készségeket, lerombolja a meghitt családi légkört, káros hatással van a növekvő gyerekekre, gátolja a szülői képességeket és megteremti a szégyen, a bűntudat, az elszigeteltség és a magány intenzív érzését. A bántalmazással szöges ellentétben a támogató csoportok csökkentik az elszigeteltséget és társas kötelékeket teremtenek. Az élettörténetek megosztása segít megküzdeni a szégyen és bűntudat érzésével; a nőknek lehetőségük nyílik arra, hogy segítséget kapjanak és olyan stratégiákat tanuljanak, amelyekkel leküzdhetik a problémákat – például hogy hogyan bánjanak traumatizált gyerekeikkel – s ezzel egyidejűleg csökken bennük az alkalmatlanság érzése is. Érdeklődni a feljebb említett e-mail címen lehet.
PATENT Egyesület jogsegély-szolgálata: 06 80 80 80 81
- szerdánként 16-18 óráig és csütörtökönként 10-12 óráig, Magyarországon már mobilról és vezetékesről is ingyen hívható
- külföldről hívható (nem ingyenes) vonal: +36 21 20 22 083
OKIT – 24 órában hívható krízisvonal: 06-80-20-55-20
Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat szolgáltatásának elsőrendű célja, hogy segítséget nyújtson a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás, a prostitúció- és emberkereskedelem áldozatainak és szükség esetén gondoskodjon az elhelyezésükről. A telefonszolgálat állandó elérhetőséget kíván biztosítani minden bajba jutott és azonnali segítséget kérő embernek a nap minden órájában, az ország egész területén és külföldön, rendelkezésre kíván állni mindenki számára, akinek szüksége van rá.
Áldozatsegítő Szolgálat Segélyvonala: 06-80-225-225
Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0-24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal.
Kiemelt kép: Christopher Polk/Getty Images for Stagecoach
