Alig száz éves története során elmondható, hogy a repülés hihetetlen mértékben fejlődött: míg évezredekig csak álom volt, ma már némi túlzással az űrhajózás is mindennapossá vált az ember számára. De így is sokan rettegnek attól, hogy a gépmadárral a magasba emelkedjenek, holott a statisztikák szerint ez számít a legbiztonságosabb közlekedési formának: a szakértők becslése szerint a repülőgép-balesetben való elhalálozás általános esélye jócskán eléri a milliós nagyságrendet. (Bár természetesen előfordulhatnak balesetek is, és igen ritkán, de előfordul, hogy ezeket is szinte sértetlenül vészeli túl valaki, mint Juliane Koepcke, akinek csodálatos történetét mi is megírtuk.)

Azonban tegyük a kezünket a szívünkre: valószínűleg már mi is elmerengtünk azon, hogy vajon melyik ülést kellene választanunk ahhoz, hogy megnöveljük az esélyeinket, ha ne adj’ isten valami történne. Tehát ha a gép pedig zuhanni kezdene, vajon melyik a legbiztonságosabb hely. A szakértői válasz, mint kiderült, attól függ, hogy milyen típusú balesetben van részünk.

„Minden incidens vagy baleset egyedi” – magyarázza Alison Duquette, a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) szóvivője a Huffington Postnak. A becsapódás származhat például zuhanórepülésből, vizes leszállásból vagy a kifutópályán való ütközésből. „Ennek eredményeképpen –  mondta – nincs legbiztonságosabb ülés.” Mint a magazin kérdésére elmondta, a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal nem vezet az ülésekkel kapcsolatos statisztikákat, és nem készített tanulmányokat a legbiztonságosabb repülőgépülésekről sem. Valaki más azonban igen: 2007-ben a Popular Mechanics technikai magazin saját kezébe vette a dolgot, és elemezte az Amerikai Közlekedésbiztonsági Hivatal adatait minden olyan, 1971 óta az Egyesült Államokban történt kereskedelmi repülőgép-balesetről, amelynek túlélői és halálos áldozatai is voltak, és amelyhez részletes üléstáblázat volt elérhető. 

Hova üljünk?

Az eredményeik alapján a repülőgép farához közeli utasok körülbelül 40 százalékkal nagyobb valószínűséggel élték túl a balesetet, mint az elöl ülők. A repülőgép hátsó részében, a szárny mögött lévő ülések 69 százalékos túlélési arányt mutattak, míg a szárny fölött és az utastérben lévő ülések 56 százalékosat. Az ülések első 15 százalékának 49 százalékos volt a túlélési aránya az elemzők megállapításai szerint.

Egy második, 2015-ös elemzés, amelyhez a Time magazin kutatói az FAA 35 évre visszanyúló adatait tekintették át, hasonló eredményeket talált. A csoport 17 olyan, 1985-ig visszamenőleg bekövetkezett balesetre szűkítette kutatását, amelyeknek halálos áldozatai és túlélői is voltak, és amelyekhez rendelkezésre álltak ültetési táblázatok. A Time megállapította, hogy a repülőgép hátsó harmadában lévő üléseken alacsonyabb volt a halálos áldozatok aránya (32 százalék), mint a gép szárny fölötti (39 százalék) vagy első (38 százalék) harmadában lévő üléseken.

Konkrétan a hátsó rész középső ülései jártak messze a legjobban, 28 százalékos halálozási aránnyal.

A legkevésbé biztonságosak az utastér középső harmadában lévő folyosói ülések voltak, ahol a halálos áldozatok aránya 44 százalékos volt. A kutatók azonban megjegyezték, hogy a balesetek konkrét körülményei miatt ezek az átlagok irrelevánsak lehetnek, de általánosságban elmondható, hogy a repülőgép hátsó része a legmegfelelőbb hely.

Természetesen vannak módok arra, hogy növeljük a túlélési esélyeinket, függetlenül attól, hogy hol ülünk: figyeljünk oda a biztonsági tájékoztatóra, tudjuk, hány sor van a legközelebbi kijáratig, és készüljünk fel arra, hogy egy – nagyon-nagyon valószínűtlen – baleset esetén összeszedetten reagáljunk. 

Kiemelt kép: Getty Images