A hideg idő és az év vége közeledtével sokan az otthon melegét részesítik előnyben a kültéri programokkal szemben, és ilyenkor több idő jut akár a maratoni filmezésekre is. A hagyományos ünnepi programokat, azaz a családlátogatást és a sütés-főzést maga mögé utasítva a legkedveltebb időtöltés a filmezés a karácsonyi időszak alatt, amit többnyire szeretteinkkel töltünk – derült ki a Disney+ streamingszolgáltató friss, reprezentatív kutatásából.

Karácsonyi bámulás számokban

A számok pedig nem hazudnak: legtöbben átlagosan napi 3-4 órát töltenek képernyő előtt a decemberi napokban, a megkérdezettek fele mindezt családi körben. A legelterjedtebb tartalomfogyasztási mód továbbra is a hagyományos tévézés, de egyre népszerűbbek a fizetett streamingszolgáltatások is, elsősorban a 20-30 év közöttiek körében. A felmérésből az is kiderült, milyen műfajokat fogyasztanak a legszívesebben ilyenkor a magyar nézők: a válaszadók kétharmadánál a vígjátékokra esik a választás.

Az ünnepek alatti filmválasztást elsődlegesen az aktuális hangulat határozza meg: a válaszadók 72 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azt nézi, amihez éppen kedve támad. Ez leginkább a nőkre jellemző (76%), de a férfiaknál is ez a választás leggyakoribb motivációja. És hogy mi alapján választanak tartalmat ilyenkor a magyarok?

A válaszadók 8 százaléka mindig ugyanazokat a filmeket nézi ebben az időszakban, nosztalgiázva a klasszikus alkotásokkal, illetve minden tizedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincs különleges preferenciája, a leglényegesebb szempont a választásnál, hogy karácsonyi tematikájú legyen a film.

A műfajok tekintetében az ünnepek alatt a többség a nevetésre, önfeledt kikapcsolódásra vágyik

– a válaszadók kétharmadánál leginkább a vígjátékokra esik a választás, míg a második legnépszerűbb kategória ebben az időszakban nem meglepő módon a tipikus karácsonyi filmek. A megkérdezettek harmada az akció- és romantikus filmeket is a kedvencek közé sorolta, és körülbelül egyformán huszonpár százalék említette a horror, thriller, sci-fi és bűnügyi műfajokat, míg legkevésbé a reality műsorokat és a természetfilmeket nézik szívesen saját bevallásuk szerint. De lássuk, mi, a Nőklapja.hu szerkesztőségében mit nézünk ilyenkor! Íme a szerintünk legjobb karácsonyi filmek!

Dickens-adaptációk

Balázs Barbara szerkesztő, újságíró:

Van egy csomó klassz karácsonyi film, amit az évnek egyébként bármely szakában megnézek (Reszkessetek, betörők, Igazából szerelem és társai), de az ünnepi időszak nekünk a kosztümös angol filmekről, elsősorban a Dickens-adaptációkról szól. Kevés hangulatosabb dolgot tudok elképzelni, mint a karácsonyfa derengése mellett, bejglivégek és egy pohár kakaó társaságában feküdni a kanapén, és újra átélni Copperfield Dávid vagy Twist Olivér kalandjait. Nem lehet megunni!

Norvég cukiság

Fehérváry-Ménes Anna újságíró:

Én nem filmet, hanem rögtön egy egész sorozatot ajánlok. Tavaly bukkantam rá a Netflixen az Új barát karácsonyra (Home for Christmas) című 2019-es norvég remekműre, aminek rögtön le is daráltam mindkét évadát. Ha pusztán a sztorit nézzük, rémesen klisésnek tűnik: Johanne, a kórházi ápolónő cikinek érezné, ha karácsonykor pasi nélkül állítana haza a családi házba, ezért megpróbál szupergyorsan szerezni magának egy partnert. Ami miatt mégis elképesztően vicces és szerethető az egész, az a tény, hogy nem egy giccses amerikai produkcióról van szó, hanem egy norvég, emberléptékű történetről.

A szokásos romkom panelek helyett (sírás a kanapén mellkashoz szorított párnával és dobozos jégkrémmel) itt olyanok vannak, hogy a bekoktélozott főszereplő csaj szánkóval próbál hazavergődni a hóesésben, vagy éppen sífutásra kényszerül az első randin a menő sportemberrel. Gonosz nagynénik és utálatos testvérek helyett pedig egy valódi, szerető családot látunk (a maga hibáival persze), amitől egyszerűen megmelegszik az ember szíve. Adventi készülődéshez tökéletes aláfestés!

A legjobb karácsonyi film? Egy karácsonyi giccsparádé

Hartinger Emese szerkesztő, újságíró:

Nem vagyok az a tipikus karácsonyi filmnézős, de azért néha én is elcsábulok egy-egy piros-zöld-arany színekben pompázó giccsparádéra. Legutóbb az éppen a nagy visszatérésére készülő Lindsay Lohan főszereplésével készült Falling For Chrismas című remekbe sikerült belebotlanom a Netflixen, ami nemcsak néhány karácsonyi filmes klisét tartalmazott, hanem az ÖSSZESET.

Volt benne kómába esett gazdag lány, idegesítő férjjelölt, szexi, kedves férfi, aranyos kislány, bölcs nagymama, lágyan szállingózó hó (ami persze nem hideg annyira, hogy túlságosan is fel kelljen öltözni ellene), dráma, feszültség (na jó, ezek az utóbbiak nem voltak), a jó elnyeri a jutalmát, mindenki boldog, és vidáman állják körbe a feldíszített fenyőt.

Nekem ez a Netflixes alkotás annyira kimaxolta a műfajt, hogy idén szerintem már nem kell másikat megnéznem, hogy megfelelő hangulatba kerüljek. Így nyugodtan darálhatom azokat az anti-ünnepi sorozatokat a szünetben, amelyekre év közben nem volt időm, különösen a Tulsa King címűt Sylvester Stallonéval, ami meglepően vicces és menő lett, mindenkinek szívből ajánlom – nem csak karácsonykor.

Klasszikusok

Petróczki Eszter, újságíró:

Valószínűleg a legunalmasabb válsz az enyém, de akkor is tény, hogy karácsonykor szokás szerint a klasszikusok előtt tisztelgek: azaz az Igazából szerelem, a Holiday és a Die Hard kerül általában repertoárra nálunk. És persze a családi videók – ezeket akár reggeltől estig képesek vagyunk nézegetni a nappaliban összegyűlve. A karácsonyi tematikába egyáltalán nem illő nagy kedvenceimet is szívesen nézem ilyenkor (tulajdonképpen bármikor), például a Ford Fairlane kalandjait, a Micsoda nő!-t, A nagy Lebowskit, vagy a Halálbiztos című Tarantino-remekművet.

Szóba jöhetnek még régi nagy hollywoodi alkotások, Hitchcock, Marilyn Monroe vagy Audrey Hepburn filmjei, esetleg egy James Bond-maraton… Az ünnepek alatt rendszerint biztonsági játékossá avanzsálok, és kizárólag olyan filmeket indítok el, amelyeket jól ismerek, és amik ennek köszönhetően nem okoznak majd csalódást, sem váratlan meglepetéseket, és nem döntik romba a hangulatomat másfél-két óra alatt a művészet jegyében. Év végére nekem happy end kell! Móka és kacagás! Szépség! Vagy legalább egy jól ismert, a gyerekkoromat megidéző hangulat, hogy békében nosztalgiázhassak.

A legjobb karácsonyi film? Naná, hogy a Szörnyecskék!

Ribánszky Ágota, főszerkesztő-helyettes:

Nincs kifejezetten olyan film kedvencem, ami szorosan összeforrna a karácsony élményével, a karácsonyi emlékekkel, mivel mi gyerekkoromban és már felnőttként is a saját családommal, nagyon keveset tévéztünk/tévézünk ebben az időszakban. Inkább jövünk-megyünk, nagy a család, mindenkivel találkozni kell. De mégis, ha azt hallom, karácsonyi film, mindig a Szörnyecskék jut eszembe.

Egészen biztosan nem karácsony tájékán láttam először, sem pedig másodjára, harmadjára, tucatjára, de ez egy olyan karácsonyi időszakban játszódó film, ami az év bármelyik napján megállja a helyét. Ritka tökéletes elegye a humornak, a cukiságnak és a vérfagyasztásnak – igazi mestermunka volt, hogy mindezt ilyen lazán összegyúrták egyetlen történetbe.

Harry Potter és társai

Rimóczi Ancsa, újságíró:

11 évesen, karácsonyra kaptam az első Harry Potter regényemet – amit kiolvasnom is a lehető legkarácsonyibb módon sikerült: összegömbölyödve a fa alatt. Azóta kicsit mást jelent már az ünnep; kevesebben maradtunk a családban, a Rowling történetéből készült filmekkel pedig azt az időszakot hozhatom vissza, amikor még a nagyszüleim is éltek – és nekem sem volt más dolgom, mint gyereknek lenni.

No és persze annyi havat tuti nem látunk idén (se máskor), mint a filmekben, és ott van Alan Rickman is, aki miatt nemcsak karácsonykor, de a legnagyobb nyári hőségben is hajlandó lennék újranézni a filmeket.

Mindemellett a roxforti házimanók istenkirály ételeket készítettek, Ron Weasley (Rupert Grint) étvágya pedig rendszeresen meghozza az enyémet is. Még most, ebben a pillanatban is – elég, ha csak gondolok rá.

Egy kis fekete humor és maffiatörténetek

Tóth Orsi vezetőszerkesztő, újságíró:

Ha karácsony, akkor valamiért mindig a Keresztapa-trilógia kerül terítékre. Talán mert akkor van igazán idő ilyen hosszú filmekre (bár a sorozatfogyasztási szokásaim ennek ellentmondanak), mindenesetre hosszú évek óta tényleg mindig ekkor nézem újra. Ha valaki eddig nem látta volna, mindenképpen pótolja minden idők legismertebb maffia eposzát, amiről most nem kezdek bővebben írni, hiszen annak nem egyhamar lenne végre.

A Keresztapa-filmek (ezek fenn vannak a Netflixen) mellett egyébként bármilyen maffiatörténet jöhet: szintén a Netflixen található A sebhelyesarcú, az Amerikai gengszter és Az ír is, az HBO Maxon pedig ott van a szintén nagyon fontos Scorsese-film, a Nagymenők. Azért van egy karácsonyos film is, amit nagyon kedvelek (sőt kettő).

A Bad Santa, vagyis Tapló télapó egy fekete komédia, amelyet leginkább azok fognak kedvelni, akik szeretik a szatírát. Főhősei, a Mikulás, vagyis Willie, a depressziós, alkoholista betörő, az ő achondropláziás (kisnövésű) bűntársa, egy nagyon furcsa, dundi kisfiú és Sue, a télapó barátnője, akik mindannyian nagyon szerencsétlenek, némelyikük néha kifejezetten gonosz, de végül a jó szívük úgyis diadalmaskodik.

Vagy valami ilyesmi. Aki nagyon megszokta és szereti a mai, politikailag korrekt filmeket, annak nem való, hiszen ebben aztán minden van, ami ma már nem szalonképes – nagyon tapló, nagyon sötét és nagyon vicces, ráadásul nagyjából végig ugyanarra a poénsorozatra épül, mégis remekül működik. Akárcsak az Elf, ami magyarul szintén rettenetes címet kapott: Mi a manó. Béna és együgyű, akárcsak főhőse, Buddy (Will Ferrell itt is zseniális), de lehetetlen nem szeretni. Karácsonykor pedig ez pont elég.

Kiemelt kép: Getty Images