Eljött az ideje, hogy közreadjam a profi bevásárlók kézikönyvét (a továbbiakban: PBKK). Fáj látni, milyen amatőr hibákat követnek el sokan, a feltétlenül szükségesnél több időt, energiát és pénzt pazarolva a dologra. Én azt vallom, mindent csak pontosan, szépen, és ezt nem csak a könyvelőirodában lehúzott harminc év és a Szűz aszcendens mondatja velem. Folyamatosan csiszolódó technikám a precíz megfigyelésen és a kutatásom tárgya iránti szereteten alapul.

A profi bevásárlás nem a boltban kezdődik, hanem már otthon. Először is, ne éhesen induljunk az üzletbe, mert annak rossz vége lesz (plusz egy pizzás csiga, két csomag vaníliás keksz és három ananászkonzerv). Másodszor, érkezzünk listával. Harmadszor (haladó szint), a listára abban a sorrendben írjuk fel a beszerzendő termékeket, ahogyan azok a bejárattól a kasszáig vezető úton következnek egymás után. (Ez a pont különös fontossággal bír abban az esetben, ha a férjünknek készítjük a listát.) Mellesleg a gyakori átrendezés politikáját követő boltokban ennek a pontnak a teljesítése gondoskodik a rendszeres agytornáról – ami így karácsony közeledtével az átlagosnál gyakrabban megesik. Negyedszer, megfelelő méretű bevásárlótáskával érkezzünk, amelybe már előre odakészítjük a kisebb zacskókat (már rendelkezünk ilyenekkel vászonból vagy tüllből, igaz?) azoknak a termékeknek, amelyek külön csomagolást igényelnek. Ötödször, a be nem tervezett, de éppen akciós vagy különösen gyönyörűen pirosló termékek csábításának csak akkor engedjünk, ha már látjuk magunk előtt, hogyan, mikor fogjuk felhasználni ezeket. Hatodszor, és ez nagyon trükkös, ne feltétlenül abba a sorba álljunk be a kasszánál, amelyben a legkevesebben állnak. Hanem azt a pénztárost válasszuk, akit az idők során a legfürgébbnek ismertünk meg. Az ő sora fog a le­g­gyorsabban haladni. Hetedszer, olyan sorrendben helyezzük a szalagra a termékeket, amilyen sorrendet a szatyorba pakolás logikája diktál, tehát előre a nehezeket, egymás közelébe az azonos termékeket, a végére a törékeny vagy érzékeny holmikat. Nyolcadszor, természetesen nem a kosárba pakolunk vissza, hanem az árukat, ahogy leszaladnak a szalagról, egyből a bevásárlótáskánkba helyezzük. Meg is volnánk. (A kosarat visszatesszük a helyére, elköszönünk, elégedetten távozunk.)

Most, hogy ilyen szépen összefoglaltam, elárulom, hogy megszegtem a PBKK hatodik pontját. A héten már harmadjára. Mostanában nem Villámkezű Gusztihoz állok be a sorba, aki ráadásul azt is mindig megkérdezi, hogy vagyok, hanem Mariann­hoz. Mariann nem kedves. Mariann kihívás. Mariann­-nal kapcsolatot teremteni: a kilencedik, extra pont a listámon, szorgalmi feladat telhetetleneknek. A bolti rádióból zeng az All I Want for Christmas Is You, és én arra gondolok: csak Mariann mosolyát szeretném egyszer látni. 

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .