Amikor a 2012-es londoni olimpia megnyitó ünnepségén levetítették a filmet, amelyben a királynő és James Bond játszotta a főszerepet, az első sokk után néhányakban felmerült a kérdés: ki játszotta az inast? Amikor ugyanis Daniel Craig megérkezett a palotába, egy magas vékony férfi fogadta és vezette be a királynő fogadószobájába – az örömükben a földön hempergő corgie-k között –, és jelentette II. Erzsébetnek: Mr. Bond van itt, Felség…! Nos, a magas férfit nem a filmesek találták meg a feladatra, hanem maga a főszereplő, a királynő. Paul Whybrew tizenkilenc éves korától szolgálta a királyi családot, és olyan jó természetű ember, hogy Károly herceg szerint ő az egyetlen a palotában – mármint a néhai II. Erzsébeten kívül – akit mindenki szeret. Mr. Whybrew az eltelt évtizedek alatt a főlakáj posztjáig emelkedett, és egyértelműen a királynő bizalmasának számított. Az uralkodó nevezte el Tall (magas) Paulnak, személyzete egy másik ugyancsak fontos tagját pedig Small (kicsi) Paulnak. Mivel mindkét férfi keresztneve Paul, így különböztette meg őket. Magas Paul olyan fontos szereplője lett a mindennapjainak, hogy amikor végleg áttette székhelyét Windsorba, megkérte a férfit, költözzön ő is oda. Nem csak egy külön lakrészt ajánlott fel neki, de azt is, hogy a szobákat és mellékhelyiségeket a saját ízlése szerint újítsa fel és alakítsa át. Neki csak a számlát küldje el. Így is történt.

Kutyák és lovak

Paul Whybrew azon a reggelen is szolgálatban volt, amikor egy férfi bemászott a Buckingham palotába, és bejutott a királynő hálószobájába. Ahogy őfelsége, úgy Paul is megőrizte a nyugalmát, szóval és whiskyvel tartotta a férfit, míg a biztonságiak megérkeztek. Az már csak a hab volt a tortán, hogy Pault a corgie-k is kedvelték, boldogan sétáltak vele, ha a gazdinak egyéb fontos dolga akadt.

Paul Whybrew a királynő temetése után (fotó: Max Mumby/Indigo/Getty Images)

A királynő környezete számára magától értetődő volt, hogy a koporsó után lépkedő férfi családtagok mögött ott ment Paul Whybrew is. A személyzetnek még két tagját érte ez a megtiszteltetés, egyikük a királynő biztonságáért, másikuk a háztartásáért felelt. Utóbbi, Tony Johnstone-Burt egyike volt azoknak, akik a Covid idején vállalták, hogy a királyi házaspárral együtt vonulnak karanténba, vagyis ez idő alatt a saját családjukkal sem érintkeznek, hogy biztonságos körülmények között szolgálhassák ki Erzsébetet és Fülöpöt. Olyan volt, mint amikor hosszú tengeri szolgálatra vonul az ember, és jó darabig nem látja a családját – magyarázta az altengernagy.
Az angol királyi családban hagyományosan jó a kapcsolat a személyzet és a munkaadók között, II. Erzsébet például rendszeresen együtt nézte a lóversenyek tévéközvetítéseit Magas Paullal és egy másik inassal, majd együtt tanulmányozták a lóversenyzéssel foglalkozó Racing Postot. Ugyancsak az uralkodó bizalmasa volt a főlovásza, Terry Pendrin is, akit a temetés közvetítésekor is mutattak a kamerák: ő vezette elő Emmát, a királynő kedves lovát. A windsori kápolnában tartott meghittebb szertartáson a személyzet sok tagja ott ült a padokban, természetesen Pendrin is, aki bárhogy igyekezett visszatartani a könnyeit, nem sikerült neki.

Nászút a dajkával

Egy királyi háztartás rengeteg emberből áll, és a legtöbb állás  kifejezetten bizalmi pozíció. Bár a királyi családról készült dokumentumfilmekben látunk nyilatkozni volt sajtótitkárt és inast is, hatalmas titkokat nem fedtek még fel. Inkább csak kedves apróságokat hallottunk tőlük. A bútorokat karbantartó kárpitos csapat vezetője például azt mesélte, hogy miközben egyik embere a királynő lakosztályában tömködte a lószőrt az egyik szék ülése alá, egy női hang a szomszéd szobából megkérdezte, nem kér-e egy teát. Az ember hátra sem pillantva szólt, hogy az bizony jólesne, mire kapott is egy csészével. Ugye nem nagy rejtély, hogy kitől? Igen, a királynőtől.
Volt még valaki, aki elmondhatta magáról, hogy rendszeresen kap egy csésze teát a királynőtől. Úgy hívták, Margaret McDonald, de őfelsége csak Bobónak szólította. Bobo 1926-ban, Erzsébet születésekor csatlakozott az akkor még yorki herceg és felesége háztartásához. A fiatal skót lány egy szállodában szobalánynak tanult, ott találkozott a későbbi királynővel, aki felajánlotta neki, hogy újszülött kislányuk dajkája legyen. Az aprócska termetű, okos és határozott Bobo hatvanhét éven át szolgálta II. Erzsébetet, nem vitás, hogy élete egyik legfontosabb szereplője volt. Még a nászútjára is elkísérte Lilibetet – mindvégig így szólította –  és később is minden áldott reggel ő ébresztette úrnőjét egy csésze teával. Ezt a kedvességet viszonozta a királynő az év egy napján, Bobo születésnapján.

Amikor az asszony 1991-ben meghalt, különleges tiszteleteként a királynő a Queen’s Chapelben temettette el.

Amiért nincs bocsánat

Erzsébet és Margit hercegnők a dadáikkal: balra Clara Knight, jobbra Margaret „Bobo” Macdonald 1932-ben (fotó: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images)

Erzsébetet szoros szálak fűzték húgával közös nevelőnőjéhez, a Cawfie-nak becézett Marion Crawfordhoz is, aki szintén nagyon fiatalon, huszonkét évesen kezdte meg a szolgálatot a királyi családnál. Előtte a Parthenon frízeit Londonba szállító Lord Elgin dédunokájának a gyermekeit nevelte, és őt is a későbbi anyakirályné találta a lányai számára. Cawfie tanult gyermekpszichológiát, korszerű elvei voltak a hercegnők neveléséről, például kirándulni vitte a lányokat, cserkészcsapatot szervezett nekik a palotában, gondoskodott róla, hogy élménydús és a lehetőségekhez mérten szabad gyerekkoruk legyen. Ő volt velük azon a napon is, amikor a második világháború végét ünnepelték a londoniak, és a két hercegnő elvegyülhetett az ujjongó tömegben.
A nevelőnő tizenhat évig halogatta saját férjhezmenetelét, annyira fontosnak tartotta a királyi família szolgálatát. Ám abban, ami később történt, sokak szerint mégis nagy szerepe volt a férjének. A volt nevelőnő ugyanis interjút adott egy amerikai lapnak, és több belső információt is kiadott. Többek között arról is beszélt, mennyire nem kedvelte VI. György felesége a sógornőjét, Wallis Simpsont. Ez a nyilatkozat súlyos következményekkel járt: Cawfie-t soha többé nem fogadták a palotában, nem is keresték, a királyi család számára megszűnt létezni. Így jár, aki fecseg a sajtónak.

Mit vegyek fel?!

Az a hölgy, aki hosszú idő óta ugyancsak a legbelső körhöz tartozott, két könyvet is megjelentetett a királynőről, ám mindkettőhöz megkapta őfelsége teljes körű jóváhagyását. Angela Kelly abban az évben született, amikor későbbi munkaadója trónra lépett. 1952-ben. A liverpooli darukezelő lánya már gyerekként imádta a babáit öltöztetni, és családja szerint már akkor arról ábrándozott, hogy egyszer a királynőnek dolgozzon. Bár a ruhatervezéssel kapcsolatos terveit sosem engedte el, a királynő mégis akkor találkozott vele, amikor Kelly Anglia németországi nagykövetének háztartását vezette. Szinte kizárt, hogy II. Erzsébet hosszasan beszélgetett volna a követék házvezetőnőjével, de egy rövid diskurzus is elég volt ahhoz, hogy az asszony elmondja, szeretne visszatérni Nagy-Britanniába. Nem sokkal később érdeklődtek nála, volna-e kedve csatlakozni a királyi háztartáshoz. Persze, hogy volt.
Segédöltöztetőként kezdte, de hamarosan ő lett a személyi asszisztens, aki az uralkodó öltözékéért, ruháinak, ékszereinek és kiegészítőinek állapotáért is felelt. És teljesült az álma, mert tervezhetett is. Például azt a szép napsárga ruhát, amelyet Erzsébet Vilmos herceg esküvőjén viselt. Kelly speciális feladata volt bejárni a királynő cipőit, nehogy azok feltörjék a sarkát… (Angela Kelly kalandos életéről bővebben ebben a cikkben olvashattok.)

Vér a poggyászban

Alan Lascelles 1948-ban (fotó: Fox Photos/Hulton Archive/Getty Images)

Az uralkodó egészsége nemzetbiztonsági kérdés, ezért mindig három orvos beszéli meg a felmerülő eseteket, és együtt döntenek a kezelésről. II. Erzsébet nem sok munkát adott élete során az orvosainak, bár az tudható, hogy első gyermekét császármetszéssel segítették a világra. A szülés a Buckingham palotában zajlott, de ha bármi más, intézményes kezelést igénylő probléma merült fel, arra ott volt a királyi családot ellátó VIII. Edward Kórház, ahol négy ápoló jut egy betegre… Ebben a kórházban őfelségét alig látták. Hiába, a jó gének és a mértékletes életmód! Külföldi utazásokra  mindig Erzsébettel tartott a haditengerészet egyik orvosa, és a poggyászban volt defibrillátor, továbbá tartalék vér is.
A korona című filmsorozatban fontos szerepet kaptak a magántitkárok, köztük az uralkodása kezdetén Erzsébetet szolgáló Alan „Tommy” Lascelles is. A férfi, aki Erzsébet nagybátyjánál és édesapjánál is betöltötte a magántitkári pozíciót, igen jó családból származott, a felesége pedig India egykori alkirályának lánya volt. Ha úgy vesszük, még távoli rokonságban is állt munkaadójával. Ugyancsak arisztokrata volt Martin Charteris, aki 1972-től lett az első számú magántitkár. Bár ő is tekintélyes katonai múlttal rendelkezett, mégis legendásan slampos fickó volt, szerencsére csak az öltözködésben… A magántitkári pozíció – is – bennfenteseknek fenntartott állás, azt nemigen hirdetik meg sehol. Diana hercegné egyik nővérének a férje is eljutott a helyettes magántitkári pozícióba néhány évre.
Erzsébet háztartása most alaposan átalakul, hiszen az új uralkodónak is megvannak a maga emberei. Ráadásul a hírek szerint nem költözik be az amúgy is felújítás alatt álló Buckingham palotába, hanem marad a Clarence Házban. De Magas Paul és a többiek nem kerülnek azért az utcára.

A sorozat korábbi részei az alábbi linkre kattintva érhetők el.

Kiemelt kép: Getty Images / Canva