1. 1957. szeptember 1. – Az ismeretlen
Sok költözés után, a szeretetben és elképzelhetetlen szegénységben élő családunk megállapodott a fővárosban. Anyám nyomására jelentkeztem balettosnak. Húszezer jelentkezőből kiválasztottak tíz kislányt, tíz kisfiút, és én köztük voltam.
A szegénységből egy álomvilágba, az általam ismeretlenbe kerültem. A balettkarrierem végét egy súlyos vesebetegség okozta, kiestem fél évre, el kellett dobni a balettcipőt.
2. 1967 ősze – Szárnybontogatás
Elindult a zenélés, az első gázsim ötven forint volt. Még nem pálya, nem karrier, szárnypróbálgatás. Zenekarok: Decca, Olympia, Generál. Hosszú, éveken át tartó sikeres turnézás. Európa – zötyögve, rozzant Barkassal, Szovjetunió repülővel. És lassan kitárult a világ. Fél év Afrika, a csodás Szudán, két és fél év Közel-Kelet. Bolyongás, milliárdosok. Egyiptom, Jordánia, Irak, Libanon, Emirátusok. Minden volt. Bagdadból hazafelé balhé, menekülés a sivatagban. És hát volt vágy a család, a szerelmem, Kati után – minden hazahívott.
3. 1972. május – Megérkezés
Az első májusi napok egyikén értem Ferihegyre, egy forint nélkül. A taxis méregetett, a pirosnál átüvöltött egy pasas a másik sávból: hülye huligán. A taxist egy karton cigivel fizettem ki, leültem a szüleim háza elé a járdára, és vártam, hogy hazaérjenek. Az anyám nem ismert meg, elment mellettem. Borzasztó érzés volt.
