Két dolog borzolta leginkább Magyarországon a kedélyeket 2022-ben: az egyik a háború, a másik pedig a harminc éve nem látott drágulás. A háborúval kapcsolatban nehéz jósolni – csak bízhatunk benne, hogy 2023-ban látszik már majd a vége.

Az inflációs helyzet viszont nem most kezdődött: 2021 márciusában, amikor a csirkemell kilója kétezer forint köré ért, hosszú cikket olvashattak a Nők Lapjában az okokról. Ebbe belejátszott a Covid és az az utáni helyzet, a globális ellátási láncok szétszakadozása, Kína takarmány- és energiaigénye, 2022-ben pedig tovább fokozta a drágulást a mezőgazdasági termelésben a pokoli száraz­ság. És természetesen a háború: az energia is egyfajta fegyverré vált a hadviselő felek kezében. A drágulással kapcsolatban is nehéz előre jelezni. Az élelmiszerárak globálisan jelenleg éppen csökkennek, de hogy ez Magyarországon mikor jelenik meg, az nagyban függ például a forint és a külföldi valuták árfolyamától. Optimista forgatókönyvek szerint mindenesetre az infláció 2023 végén már egy számjegyű lehet. Hogy ennek örülni kell, azt még tavaly ilyenkor sem gondoltuk volna.

A Covid vége?

De legalább a Covid-járvány megszelídült – gondolhatnánk. Sokan emlegetik, hogy enyhül, „endemikussá válik” – vagyis olyan lesz, akár egy átlagos influenza. De dr. Kemenesi Gábor virológus szerint nem szabad teljesen fellélegezni: a Covid még itt van köztünk, újra és újra mutálódhat, és kialakulhatnak akár veszélyesebb törzsei is. 

– Azt már látjuk, hogy mostanra azért kevesebben halnak meg Covidban – mondja. – Ez egyértelműen jó jel. Ugyanakkor a fertőzés hosszú távú hatásait még mindig kevéssé értjük. Például, hogy ha valaki többször is elkapta, annál miért alakul ki gyakrabban hosszan visszamaradó tünet. Hogy a Covid az „influenzához szelídült”: ez kétségkívül jól hangzik, de ha a számok nyelvén beszélünk, azt látjuk, hogy még mindig tízszer-hússzor annyi embert fertőz most a világban, mint az influenza. Ez a kórházakra is nyomást helyez – és azokra az emberekre is, akiket egyébként tényleg veszélyeztet ez a vírus. Sokkal optimistábbak lehetünk, mint a járvány elején, hiszen vannak már oltások és gyógyszerek, és sok mindent tudunk róla, de még mindig nem eleget.

A legfrissebb hírek alapján az influenzával kapcsolatban is kísérleteznek a Covidnál már bevált mRNS-oltással. Ez elvileg az összes influenzavírus-törzs ellen hatékony lenne. Dr. Kemenesi itt sem hurráoptimista: 

– Valóban jó lenne, de a technológián kívül látható, hogy számításba kell venni az emberek hajlandóságát is a vakcinációra, ezen pedig még kellene javítani. Hiába van a fegyver a kezünkben: ezt a harcot is sok fronton kell megvívni. Örök tanácsom, hogy mindig az aktuális tudományos ismeretek mentén cselekedjünk. A helyzet is megköveteli, hogy alkalmazkodjunk, a tudományos ismereteink bővülnek, és mindig meg tudjuk mondani, hogy az adott pillanatban mi adja a legjobb esélyeket arra, hogy egészségesek maradjunk. Kövessük a tudomány szavát, és cselekedjünk tudatosan.

Jön-e újra szárazság?

2022 áprilisában dr. Ürge-Vorsatz Diana klímakutató a közösségi oldalán posztolt a csendes-óceáni La Niña nevű légköri jelenségről, ami ott magasabb hőmérsékletet okoz. Ürge-Vorsatz szerint az elhúzódó La Niña miatt Közép-Európában a nyári hőmérséklet akár két fokkal is magasabb lehet, a csapadék pedig csökkenni fog.

„Ez bizony aszályokhoz vezethet, ami pont az élelmiszer-ellátási szűkös időkben nem fog segíteni… Tehát még jobban csökkentsük az élelmiszer-pazarlást, maradjon mindenkinek, és maradjon olcsóbb… És mikor életünk egyik legforróbb nyarában sülünk meg, gondoljunk arra, hogy ez lehet a maradék életünk egyik leghűvösebb nyara…” – írta a kutató. 

Nos, igaza lett: nyáron öt hőhullámmal és extrém aszállyal küszködött Magyarország. Hogy a 2023-as évben megismétlődik-e a különösen súlyos helyzet, egyelőre nem lehet megmondani. De ahogy a kutató is utal rá: a hőmérsékleti trendek egyre növekednek.