A nyári szabadságolások letelte után valószínűleg mindannyian voltunk már rosszkedvűek (itt írtunk róla bővebben), hiszen ez volt az az időszak, amit egész évben vártunk, és ami szinte egy szempillantás alatt véget is ért. A dolgos hétköznapokba nem egyszerű visszarázódni, és nem kivétel ez alól a karácsony utáni visszatérés sem. Akármennyire is nevezhetők zsúfoltnak az ünnepek, jó érzés kiszakadni a mókuskerékből, pihenőpályára tenni az intéznivalókat és megpihenni egy kicsit a feldíszített fa alatt. Azonban nem mindenki éli meg így a szünetet. A gyász, a veszteség és nyüzsgés okozta stressz fokozottan megviselheti ilyenkor a mentális egészséget, és az ünnepek körüli felhajtás sem könnyíti meg a visszatérést. Aztán jön a zsörtölődés, hogy megint nem esett hó az idén, majd a „díszek és égők” feliratú cipős doboz is előkerül, a karácsonyi illatgyertyák újra a szekrényben landolnak, a maradék mézeskalács pedig jó lesz majd ledarálva a sajttortába (itt gyűjtöttük össze, mennyiféle finomságot készíthetünk belőle). Mire januárra vált a naptár, valószínűleg mindenki elmormolta már, mennyire nincs kedve újra munkába állni – függetlenül attól, kiből milyen érzéseket váltottak ki az ünnepek, és pláne akkor, ha a szilveszteri bulit is sikerült kicsit túltolni.

Nem vagy egyedül

Ha valami miatt kimaradt a nyaralás, esetleg kevesebb lehetőségünk volt egyéb emlékezetes módon kikapcsolódni, a decemberi ünnepek lehetnek az egyetlen olyan időszak az évben, amikor ténylegesen hátradőlhetünk, és tartalmas élményekkel gazdagodhatunk. Az ezután következő lehangoltság tudományosan is igazolt (angol nyelvterületen post-holiday blues néven szokás emlegetni), meglehetősen gyakori jelenség, bár viszonylag kevés tanulmány született a témában. Az ünnepek utáni blues olyan zsúfolt, ingergazdag és várakozásokkal teli időszak után következik, mint például a nyaralások és azt esküvők. Legjellemzőbb tünetei közé tartozik az üresség- és magányosságérzés, stressz, alvászavar, szorongás és félelem a jövőtől, valamint a szomorúság, amiért az ünnepek véget értek, esetleg nem úgy teltek el, ahogyan azt elképzeltük. Ezeket az érzéseket valószínűleg mindannyian átéltük már, a legtöbben 1-2 munkanap alatt vissza is rázódunk, azonban vannak olyanok is, akiknek több időbe telik, mire újra 100%-osnak érzik magukat. Az efféle lehangoltságnak számos oka lehet:

• mindenki más remekül érezte magát a családjával (legalábbis a közösségi oldalakra feltöltött tartalmak szerint), csak mi nem,
• magányosan töltöttük az ünnepeket, esetleg betegség miatt kényszerültünk elszigeteltségre,
• családi, párkapcsolati feszültségek,
• gyász,
• munkahelyi problémák,
• már meglévő mentális problémák,
• túlzott alkoholfogyasztás az ünnepek alatt.

A témában fellelhető kutatások szerint a magány és az elszigeteltség számít a legmarkánsabb tényezőnek azok esetében, akiknél elhúzódik a lehangoltság érzése. A másik oldalon pedig azok állnak, akik éppen az ellenkezőjét tapasztalták. Tartósabb rosszkedvvel akkor is számolhatunk, ha szívesen vagyunk a családdal, hiszen a szezon végeztével a velük eltöltött idő is redukálódik. De mindez csak egyetlen apró része az egésznek. Az ünnepek utáni – akárcsak a vasárnap esti – blues mondhatni természetes jelenség, az agyunk lényegében így próbálja meg helyreállítani azt a működési rendet, ami az ünnepi szezonban felborult – mert lássuk be, a decemberi hónap élesen eltér a megszokott hétköznapoktól, arról nem is beszélve, hogy ekkor éljük az újévi fogadalmak idejét is. Általában ilyenkor szokás számot vetni az elmúlt időszak tanulságairól és tapasztalatairól, olyan embert pedig még nem hordott hátán a Föld, aki jó érzéssel szembesülne a hiányosságaival. De jó esetben nem kell túlaggódni, ha így érezzük magunkat: az agyunk képes ilyenkor eltúlozni a mindennapi élet valóságát, és jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy nagy részben emiatt tűnik a hétköznapokhoz való visszatérés sokkal lehangolóbbnak, mint amilyen valójában.

Fotó: Getty Images

És nincs is ezzel semmi baj

Dr. Melissa Weinberg teljesítménypszichológiára szakosodott terapeuta szerint a jelenséget az egészséges pszichológiai működés jeleként is értelmezhetjük. „Mindez csupán illúziók sorozatából áll. Az agyunk ugyanígy hajlamos elhitetni velünk azt is, hogy az igazán nagy tragédiák nagyobb valószínűséggel történnek másokkal, mint velünk. Kissé ellentmondásosan hangzik, de éppen ez az, ami a jó mentális működés egyik jele. Úgymond ezzel fizetjük meg a jóleső pihenés érzelmi árát, és a jóllétünk alapszintre történő visszaállását egyfajta visszaesésként érzékeljük. Más szóval: ugyanúgy érezzük magunkat, akár jól sikerültek az ünnepek, akár nem.

Ha nem így működnénk, nem lennénk képesek igazán várni, értékelni a szabadságot, és magát a kikapcsolódást sem”

– magyarázza Weinberg a The New Daily lapnak.    

És persze nagyban közrejátszik az is, hogy minden okunk megvolt arra, hogy a tavalyi év érzelmileg is kimerítsen bennünket. Az ünnepek utáni depresszió másik lehetséges tényezője idén a nehéz helyzetek átvészeléséről is szól, hiszen számtalan világban zajló krízissel kellett megbirkóznunk – a szomszédban dúló háború, a gazdasági és anyagi nehézségek pedig továbbra sem csillapodnak csak azért, mert újévet írunk. Boldogságot színlelni pedig egy nehéz helyzetben – csak azért, mert karácsony van – hihetetlenül kimerítő lehet, és a normál kerékvágásba történő visszatérésünket sem könnyíti meg.

Az étrend is szerepet játszik

A cukorban, zsírban és alkoholban bővelkedő ünnepi étrend szintén ludas lehet. Azt mindenki tudja, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás káros a szervezetre, azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy mi számít elfogadhatónak (buktatói még a minimális alkoholfogyasztásnak is lehetnek – itt írtunk róla), és persze ürügyet is mindig találunk az ivásra, pláne karácsony és szilveszter tájékán. Emellett a kutatók az egészségtelen ételeket is összefüggésbe hozták a depresszióval (erről itt olvashatsz bővebben), így nem meglepő tehát, hogy egy közel egy hónapig tartó, túlzásba vitt, bár tagadhatatlanul élvezetes habzsidőzsi után nem feltétlenül vagyunk kirobbanó formában (ez ellen egyébként 2023 legfurcsább fitnesztrendjeivel is tehetünk). 

Hogyan vészelhetjük át a leggyorsabban?

Az ünnepek utáni rosszkedvből való kilábaláshoz szükség van némi extra hangsúlyt fektetni a fizikai és mentális jólét alapjainak kiigazítására. Minőségi alvásidő, rendszeres testmozgás és tápanyagdús étrend – elcsépelten hangzik, de az egészséges életmód sarokköveit ajánlják a szakértők, mint bombabiztos hangulatjavító módszer. A késő estig elnyúló, ráérős programok, a cukros nassolnivalók és a hosszú teendőlisták között gyakran háttérbe szorul a rendszeresség, és ha tartósan fennálló érzelmi problémákkal küzdünk, kiváltképp fontos, hogy újra a napi rutinunk részévé tegyük az egészséges életmód nélkülözhetetlen elemeit.

Fotó: Getty Images

Megértjük és átérezzük, ha az üres naptár kissé lehangoltnak tűnik az ünnepi bulik után, azonban ha kicsit előretervezünk, és olyan tevékenységekkel töltjük meg a tervezőnket, amelyeket tutira élvezünk majd, mindig lesz valami, amit várhatunk a közeljövőben, és amivel keretet adhatunk az átláthatatlannak tűnő hétköznapjainknak. Bevallom, ezzel néha kiborítom a környezetemet, amit valahol meg is értek – tényleg szőrszálhasogató nyaralás után a karácsonyra, karácsony után közvetlenül pedig a nyaralásra gondolni. Viszont! Már tudom, milyen filmet nézünk meg pár nap múlva a moziban, merre megyünk kirándulni tavasszal, és hova látogatunk el nyáron a családdal – amihez minden egyes leszedett karácsonyfadísszel egyre közelebb és közelebb kerülünk.     

Az ünnepek utáni rosszkedv tehát nem tart örökké.

Addig is fontos, hogy időt hagyjunk magunknak a visszarázódásra, és ne essünk kétségbe, ha ez nem egyik pillanatról a másikra történik. Az, hogy kinek mennyi időbe telik kilábalnia a melankóliából, egyénenként változó, hiszen számos tényezőn áll vagy bukik, mikor érezhetjük újra teljesnek magunkat. Azonban ha a tünetek hetekig múltán is fennállnak, érdemes megfontolni egy szakember felkeresését. 

Kiemelt kép: Getty Images