Míg az oltás, a vírusok elleni védekezés (rendszeres kézmosással, tömegben maszkkal) ma is ugyanolyan fontos, mint az elmúlt két télen, érdemes otthonunk higiéniájára is nagyobb figyelmet fordítanunk, mert szakértők szerint a tüsszögést és orrfolyást nemcsak vírusok okozhatják, de tüneteink akár a velünk élő poratkákra adott allergiás reakciók is lehetnek.
Rendszeres szellőztetéssel, ágyneműhúzással, alapos takarítással, légtisztító berendezések használatával csökkenthetjük a lakásban található poratkák számát – mondja dr. Kraxner Helga, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa.
Allergia vagy nátha?
Bár a por által kiváltott betegség közismert neve házipor-allergia, a tünetek kiváltója mégsem egyszerűen a lakásokban megtalálható por, hanem egy apró élőlény, a poratka, annak is az ürüléke. A fűtési időszakban, a szárazabb levegő miatt a különböző lakástextileken: padlószőnyegen, takarókon, függönyökön, plüssállatokon jobban megtapadnak ennek széttöredezett szemcséi, majd időről-időre a levegőbe jutva, belélegzés útján okozzák az allergiás tüneteket. Nem túl szívderítő, igaz?
Ha pedig hozzátesszük, hogy az atkák az emberi testről levált hámsejtekkel táplálkoznak, ezért leginkább az ágyban telepszenek meg, azonnal rohanunk is ágyat húzni.
Bár szakértők szerint teljesen nem lehet atkamentessé tenni a lakásokat, számukat drasztikusan csökkenteni lehet alapos takarítással, főleg nedves portörléssel és a textilek rendszeres tisztításával. Fontos, hogy hepafilteres porszívót használjanak az arra érzékenyek, mert a nem megfelelő szűrővel rendelkező háztartási gépek visszaengedik az allergéneket a levegőbe. A házipor-allergiás embereknek érdemes a lakásukban minél kevesebb porfogó tárgyat tartaniuk, és fontos, hogy mosható textilanyagokat használjanak, a levegőt pedig ne fűtsék fel túl melegre – emeli ki a szakember.
Menjünk orvoshoz!
Magyarországon az allergiásoknak csak kisebb része szenved porallergiában, a betegség sok esetben azonban nem is derül ki, hiszen egy krónikus orrdugulással nem mindenki keresi fel az orvost. Pedig a kellemetlen tünetek miatt érdemes minél hamarabb először háziorvoshoz, majd fül-orr-gégészhez fordulni.
Fül-orr-gégészeti vizsgálat során derülhet fény arra, hogy fertőzéses-, allergiás-, vagy egyéb eredetű problémáról, esetleg ezek kombinációjáról van-e szó
– emeli ki a szakember. Allergiavizsgálatra pedig abban az esetben kerül sor, ha a részletes kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján az allergiás nátha gyanúja felmerül. Az adjunktus hozzáteszi: a hatékony terápia kialakítása csak ezután kezdődhet, első körben életmódbeli tanácsokkal, tüneti kezeléssel, amely antihisztamin készítmények, súlyosabb esetben allergia elleni orrspray, ritkán szemcsepp használatából áll. Oki kezelésként szóba jöhet immunterápia is.
Otthonunk biztonsága
Annak érdekében, hogy otthonunkat a lehető leginkább atkamentesítsük, érdemes néhány apróságra odafigyelnünk, akár allergiásak vagyunk, akár nem. A szakértő például azt javasolja, hogy soha ne a hálószobában vegyük le utcai ruháinkat, ne ott fésülködjünk, ne tartsunk ott szobanövényt, és ebben a helyiségben lehetőség szerint legyen 20 Celsius fok alatt legyen a hőmérséklet, mert az atkák az ennél magasabb hőmérsékleten már nagyon otthonosan érzik magukat. A gyerekszobában is fontos teendőnk van, mert gyerekeink kedvenc plüssei is könnyen okoznak bajt, mivel előszeretettel telepednek meg rajtuk a hívatlan vendégek. (A háziállatok is okozhatnak allergiát, de ebben a cikkünkben mutatunk néhány „hipoallergén” kutyust.) Elűzésükhöz a plüssállatokat érdemes rendszeresen atkamentesíteni: egy zacskóban a mélyhűtőbe helyezni és néhány óra elteltével jól át is porszívózni őket.
Kiemelt kép: Getty Images
