„Miért hoztad ide ezt a csúnyaságot?” – kérdezte idősebb Dino de Laurentiis producer a fiától, amikor az akkor 27 éves Meryl Streep meg- érkezett a Manhattan közepén fekvő elegáns irodába, hogy részt vegyen az 1976-ban bemutatott és óriási sikert aratott King Kong című film főhősnőjének szerepére rendezett meghallgatáson, ahol aztán Jessica Lange-ot választották ki. Bár kérdését a producer olaszul tette fel a fiának, Streep mégis értette, jól beszélt ugyanis olaszul.

„Értem, amit mond, és sajnálom, ha nem vagyok elég szép ahhoz, hogy a King Kongban szerepelhessek. Az öné azonban csak egy vélemény a több ezerből, úgyhogy megyek, és keresek valakit, aki nagyobb jóindulattal ítél meg” – jegyezte meg az akkor még a filmes pályája legelején álló színpadi színésznő. Streep azóta 20 Oscar-díj-jelölésével minden idők legtöbbször nominált, valamint a második legtöbb Oscar-díjjal jutalmazott és a legtöbb Golden Globe-díjat nyert színésznője lett.

Biztos volt a tehetségében

Hatévesen játszotta első szerepét, amikor Szűz Máriát alakította egy iskolai betlehemes előadáson, és elmondása szerint már akkor is érezte a színház, a színjátszás és nem utolsósorban a saját tehetségének erejét. „Emlékszem, hogy játék közben belül teljesen lecsendesedtem és átszellemültem, és mivel apám felvette az előadást a szuper 8-as filmfelvevőjével, a mai napig látható, ahogy annyira átalakult közben az arcom, a viselkedésem, hogy az öcséim transzba estek az alakításomtól” – olvasható a történet a Her Again: Becoming Meryl Streep című életrajzi könyvében. „Kedvemre való volt, hogy olyan hatást gyakoroltam rájuk, olyan erővel irányítottam a figyelmüket magamra, ahogy soha még. Addig sem kiabálással, sem fenyegetéssel nem tudtam elérni, hogy azt tegyék, amit akarok.” Később Streepre a szerelem is rátalált, ami sajnos szomorú véget ért: két évig járt együtt John Cazaléval, aki 1978. március 12-én a karjai között halt meg a kórházban. John Cazale ismert karakterszínész volt, legtöbben A keresztapa Fredo Corleonéjaként ismerték.

Ők ketten akkor találkoztak, amikor együtt játszottak egy Shakespeare-darabban 1976 nyarán. Kezdettől fogva különös párt alkottak: az éteri külsejű 27 éves lány, aki csak egy éve került ki a Yale dráma tagozatáról és a 41 éves, magas homlokú, fura figura, aki rajongott a kubai szivarokért. Románcukat az élet tragikusan rövidre szabta: néhány hónappal azután, hogy Streep odaköltözött a férfi hoz, Cazalét előrehaladott tüdőrákkal diagnosztizálták. Meryl több mint egy éven át ápolta szerelmét, és mellette volt az utolsó percig. Nem sokkal Cazale halála után kapta élete első Emmy-díját, egy olyan szerepért, amit azért vállalt el, hogy fizetni tudja kedvese orvosi kezeléseit, s közben szenvedett, mert emiatt nem lehetett mindig a férfi betegágyánál. Amikor Meryl öccse felajánlotta, hogy segít neki elhozni a holmijait volt szerelme lakásából, a fiatalembert elkísérte egy barátja is: Donald Gummer szobrász, aki pár háztömbnyire lakott csak onnan. Így történt, hogy Meryl Streep néhány héttel azután, hogy elveszítette élete első szerelmét, találkozott élete második szerelmével, aki a férje lett, és akivel máig együtt élnek; a házasságból négy gyerekük született.

Fájdalomból lehetőség

A még gyászoló, de közben már fülig szerelmes színházi színésznőt egy nap azzal a lehetőséggel kereste meg az ügynöke, hogy főszerepet játszhat a Kramer kontra Kramer című filmben. Streepnek azonban nem tetszett Joanna alakja, akit a könyvváltozat elolvasása után szörnyetegnek, elkényeztetett hercegnőnek és végzetesen ellenszenvesnek talált.

…

Ha kíváncsiak vagytok rá, milyen feltételekkel vállalta el mégis Joanna szerepét, olvassátok el a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché legújabb, 2017/05. számában!

Szöveg: Oravecz Éva Csilla

Fotó: Profimedia – Red Dot