Elöregedő társadalomban élünk, ami azzal is együtt jár, hogy egyre több mindenkit foglalkoztatnak az öregedéssel járó betegségek, azoknak felismerése, kezelése, de főleg megelőzése – ezek között is a legtöbben talán épp a demenciától tartanak. Korábban írtunk már arról, hogy milyen apróságokkal csökkenthetjük a demencia kialakulásának esélyét – akár már fiatalkorunkban is.
Ez az egyelőre gyógyíthatatlan betegség még mindig nagyon sok megfejtetlen kérdést rejt, a Genfi Egyetem (UNIGE) tudósainak hála azonban most egy lépéssel közelebb kerülhettünk az egyik ilyen rejtély megfejtéséhez. Nem másról, mint a betegség lehetséges kiváltó okainak egyikéről ránthatták le a leplet: egy kutatás során ugyanis az arra jutottak, hogy a negatív érzelmek, a szorongás és a depresszió feltehetően elősegíti a neurodegeneratív betegségek és a demencia kialakulását. A kutatók megfigyelték, hogyan aktiválódik fiatalabb és idősebb felnőttek agya, amikor mások lelki szenvedésével szembesülnek, és azt vették észre, hogy jelentős érzelmi tehetetlenséget mutatnak az idősebb felnőttek neuronális kapcsolatai (a negatív érzelmek sokkal intenzívebben és hosszabb időre módosítják ezeket, különösen a hátsó cinguláris kéregben és az amygdalában – két olyan agyi régióban, amelyek részt vesznek az érzelmek kezelésében és az önéletrajzi emlékezetben). Ezek alapján a kutatók szerint az érzelmek jobb kezelése (például meditációval) segíthet a neurodegeneráció korlátozásában.
Értelem és érzelem
A kutatók nem kevesebb mint 20 éve vizsgálják már, hogy hogyan reagál az agy az érzelmekre, de hogy hogyan alakul az érzelmi változékonyság az életkor előrehaladtával, vagy milyen következményekkel jár az agyra nézve az érzelmek rossz kezelése homály fedte – eddig. Korábbi pszichológiai tanulmányok azt már kimutatták, hogy az érzelmek gyors váltogatásának képessége (például a lenyugvás, a feszültség humorral való kezelése stb) előnyös a mentális egészségre, ezzel szemben pedig
azok az emberek, akik nem képesek szabályozni az érzelmeiket, és hosszú ideig ugyanabban az érzelmi állapotban maradnak, nagyobb eséllyel válnak depresszióssá.
A kutatás során a tudósok olyan rövid televíziós klipeket mutattak meg önkéntes kísérleti alanyoknak, amelyeken más emberek valamilyen érzelmi szenvedést kiváltó (például természeti katasztrófa) helyzetben szerepeltek, valamint semleges érzelmi tartalmú videókat is – és ezek során MRI segítségével figyelték meg az agyi aktivitásukat. „Az idősebb felnőttekre összpontosítottunk, hogy a normális és a kóros öregedés közötti lehetséges különbségeket azonosítsuk” – mondta Patrik Vuilleumier, az UNIGE professzora, a tanulmány társvezetője. És hogy mire jutottak ezek alapján? „Az idősebb emberek általában más mintázatot mutatnak az agyi aktivitás és az összekapcsolhatóság tekintetében, mint a fiatalabbak – mondta Sebastian Baez Lugo kutató. – Ez különösen szembetűnő az alapértelmezett hálózat aktiváltsági szintjében, amely egy olyan agyi hálózat, amely kifejezetten a nyugalmi állapotban aktiválódik. Az alapértelmezett hálózat aktivitását gyakran megzavarja a depresszió vagy a szorongás, ami arra utal, hogy ez az agyi terület részt vesz az érzelmek szabályozásában. Az idősebb felnőtteknél ezen hálózat egy része, a hátsó cinguláris kéreg, amely az önéletrajzi emlékezetet dolgozza fel, a fontos érzelmi ingereket feldolgozó amygdalával való kapcsolatainak növekedését mutatja. Ezek a kapcsolatok erősebbek az átlagosnál szorongóbb, rágódásra és negatív gondolatokra hajalmosabb alanyoknál”.
Mi volt előbb: a demencia vagy a szorongás?
Az idősebb emberek általában hajlamosak jobban szabályozni az érzelmeiket, mint a fiatalabbak, és könnyebben koncentrálnak pozitív részletekre – még egy negatív esemény során is. „Vajon a rossz érzelmi szabályozás és a szorongás növeli a demencia kockázatát, vagy éppen fordítva? Még mindig nem tudjuk. A hipotézisünk az, hogy a szorongóbb emberek nem vagy kevésbé képesek az érzelmi távolságtartásra. Az érzelmi tehetetlenség mechanizmusa az öregedéssel összefüggésben ez esetben azzal magyarázható lenne, hogy ezeknek az embereknek az agya negatív állapotba »fagyasztva« marad azáltal, hogy mások szenvedését a saját érzelmi emlékeikhez kapcsolja” – magyarázza Sebastian Baez Lugo.
Mindig van remény
Felmerül tehát a kérdés, hogy akkor vajon megelőzhető-e a demencia az érzelmi tehetetlenség mechanizmusára való hatással? A kutatócsoport jelenleg egy 18 hónapon át tartó vizsgálatot végez, amelyben egyrészt az idegennyelv-tanulás, másrészt a meditációs gyakorlatok hatását is vizsgálják e tekintetben. „Eredményeink további finomítása érdekében a meditáció két típusának hatásait is összehasonlítjuk: a mindfulnessét, amely abból áll, hogy »lehorgonyozzuk magunkat a jelenben«, hogy a saját érzéseinkre koncentráljunk, és az úgynevezett »együttérző« meditációt, amelynek célja a másokkal szembeni pozitív érzelmek aktív növelése” – tették hozzá a szerzők.
Kiemelt kép: Jupiterimages/Getty Images
