És nemcsak azért, mert évtizedek óta élünk diétakultúrában, de azért is, mert azt, hogy táplálkozás és egészség között milyen szoros kapcsolat van, ma már aligha vitatja bárki. Álmunkból felkeltve is tudjuk például, hogy a szív- és érrendszeri betegségek elérésének legbiztosabb receptje, ha nem mozgunk, ha jókora túlsúlyt szedünk fel, utóbbit ráadásul „csak tiszta forrásból”: magas zsír- és szénhidráttartalmú, cserébe rostszegény; finom, ámde indokolatlanul sós, cukros harapnivalók formájában. Még jobban leegyszerűsítve: ha gyorséttermi menüket eszünk.
Nyilván tökéletesen tisztában vannak ezzel a tengerentúlon is, ahol az elhízás, illetve a keringési betegségek legalább akkora kihívást jelentenek, mint idehaza, és ahol a hamburger és a sült krumpli ma is milliók napi eledele. Trump elnök korábban rendszeresen mesélt róla, milyen nagy rajongója a buciba töltött húspogácsáknak, és bár Michelle Obama híres volt aktív és sportos életmódjáról (illetve munkájának egyik célkitűzése is az egészsétudatos életmódra való nevelés: first ladyként végzett munkája során 45 millió gyermek jutott egészségesebb reggelihez és ebédhez az amerikai iskolákban, és 11 millió diák kezdett miatta rendszeresen mozogni), férje elnöksége alatt pedig ódákat zengtek a Fehér Ház zöldségeskertjéről, a burgerek iránti amerikai szenvedély töretlen, és persze jóval régebbi időkre nyúlik vissza. Hiszen már annak is lassan húsz éve, hogy megnyílt az első, a gyorsételek káros hatásaiból gúnyt űző és a halált reklámcélokra felhasználó étterem, a Heart Attack Grill, vagyis magyarul szívroham grill.
A Szívroham Grill
A Heart Attack Grill egy amerikai hamburgerétterem, ami jelenleg Las Vegas belvárosában üzemel, és aminek eredetijét még 2005-ben nyitották meg az Arizona állambeli Chandlerben. A név kötelez: a Szívroham Grillben kizárólag olyan ételeket szolgálnak fel, amelyek köztudomásúan nagyon egészségtelenek, magas a zsír-, cukor- és koleszterintartalmuk, melléjük alkoholból a legerősebbet, cigarettából a lehető legkárosabbat szervírozzák, és ehhez az egészhez speciális körítés is jár jelmezes ápolókkal és egészen bizarr rituálékkal.
Kezdjük az ételekkel. Az egy dolog, hogy maguk az ételtípusok is a zsírosabb, károsabb fajtából kerülnek ki (csak hamburger, krumpli, hotdog és shake van, semmi saláta vagy vega opció, semmi kicsit is egészségesebb), de az adagok is garanciát jelentenek arra, hogy kis túlzással halálra egyék magukat az ide betérők. Mert mit nekik dupla! A menük (burger, – korlátlanul fogyaszható – sült krumpli és cukros üdítő vagy shake) itt akár nyolcemeletes burgerrel és kolosszális adag zsírban sütött sült krumplival kérhetők, noha már a szimpla burger cipónyi mérete is elrettenti a kevésbé rutinos zabagépeket.
A hotdogvirsli negyedkilós, és természetesen hasonlóan tekintélyes méretű kifliben tálalják.
A hely egyik ikonikus terméke az úgynevezett nyolcszoros (octuple) bypass burger elnevezésű érrendszer elleni merénylet, mely majd két kiló húst, mellette pedig rengeteg sajtot és bacont tartalmaz, továbbá azt is deklarálják, hogy zöldséget nemigen tesznek bele. Lehet viszont extra feltéteket kérni: körülbelül 10 dollárért 40 (!) szelet bacont is kérhetünk.
A turmixok tej helyett tejszínnel készülnek, tetejükre egy ötdekás vajkockát dobnak,
a vendégek pedig alkoholos italok mellé füstszűrő nélkül cigit szívhatnak, ha lúd, legyen kövér alapon.
És akkor ott van még a körítés, amit az ABC News egyik videójában találóan úgy foglaltak össze, hogy a Szívroham Grill egy orvosi tematikájú Hooters: csinos, kifejezetten szexisre hangolt pincérnők szolgálnak fel, és az élmény akkor a legjobb, ha elejétől a végéig szerepben van mindenki. Az egész étterem a kórház tematikájára épül: a vendégeknek kórházi kötényt kell húzniuk belépés után, a felszolgálók nővérnek, illetve ápolónak öltöznek, az alkoholt infúzióállványról csöpögtetik… Az étterem emellett kiemelt szeretettel várja a 160 kiló feletti pácienseket (a vendégek helyett ez a sztenderd megnevezés), ők ugyanis ingyen fogyaszthatnak – még az elpusztított étel mennyiségénél is nagyobb reklámot biztosítva a helynek. Rendszeresek emellett a nagyobb burgereket reklámozó kihívások, a
három, illetve négy emeletes burgerek sikeres elfogyasztóinak jutalma, hogy ápolójuk vagy ápolónőjük kerekesszékben tolja ki őket a kocsijukhoz,
akik viszont nem tudták legyűrni a hegyomlás méretű menüt, nos, ők a kijáratnál mindenki szeme láttára el lesznek fenekelve. Megdöbbentő? Az, pláne, ha ismerjük a hely történetét is.
És ami a Szívroham Grill mögött van
A Heart Attack Grill-t 2005-ben alapította egy Jon Basso nevű üzletember. Basso a grill előtt is életmódot árult: korábban fitnesztermek üzemeltetésével foglalkozott, ő maga egyébként se nem sportos, se nem extrém túlsúlyos, és egyáltalán nem tartja aggályosnak, hogy jelenleg egy az egészségre bizonyítottan káros életmódot reklámoz. A hely megnyitásakor sokat nyilatkozott arról, hogy az ételpornó-rajongók mekkáját szeretné létrehozni, és olyan egészségtelen ételeket kíván felszolgálni, amelyek ránézésre és hatásukban is sokkolóak. Rajongói imádják, de a szélesebb közönségben nemcsak az ételek keltenek megütközést, hanem az is, ahogyan Basso étterméről, étkezés és egészség viszonyáról, illetve marketingről gondolkodik. Utóbbiról a legjobb képet akkor kapjuk, ha megnézzük ezt a korábbi reklámfilmet (az étteremnek ma már nemigen van szüksége reklámra, folyamatos a telt ház).
A kisfilmben a Szívroham Grill korábbi reklámarca szerepel. Az elején ő, a főhős beszél: „Kicsit felszedtem mostanában, de ki a fenének kellenek ezek a régi nadrágok, amikor itt ingyen ehetek, és még az egészségügyi ellátásom is ingyenes” – kezdi. Ekkor megjelenik az orvosi köpenybe öltözött Basso, akit a kiírás szerint a szívroham diéta kitalálójaként üdvözölhetünk, és így folytatja: „Szoros orvosi felügyelet, szerződés nélkül, és eredmények, amikért személyes felelősséget vállalok. Mi többet várhatna el az ember egy diétás programtól?” Végül egy narrátor veszi át a szót: „A szívroham diéta nem való mindenkinek. Mellékhatásként jelentkezhet hirtelen súlygyarapodás, a ruhaméret rohamos növekedése, hátfájdalom, férfimell-növekedés, a szexuális partnerek számának csökkenése, rák, fogszuvasodás, májbetegség, sztrók, és annak a képességnek az elvesztése, hogy az ember lássa a péniszét. Néhány esetben enyhe halál is jelentkezhet. Érdeklődjön orvosánál arról, hogy a szívroham diéta megfelelő lehet-e az ön számára ” – zárul a hirdetés.
Már majdnem szellemes, de legalábbis ötletes, mondhatnánk, ha nem tudnánk a groteszk showműsor mögötti valós emberi tragédiákról. A reklám főszereplője, és korábban a szívroham grill egyik reklámarca, ráadásul Basso közeli barátja, Blair River 2011. március 1-jén, 29 évesen, tüdőgyulladás szövődményeiben halt meg. Bár a tüdőgyulladás önmagában nem hozható összefüggésbe a túlsúllyal és a rossz egészségi állapottal, az már annál inkább, hogy egy 29 éves férfi szervezete megfelelő orvosi ellátás mellett nem tudja legyőzni azt. Az első, arizonai Szívroham Grill River halála után nem sokkal, 2011. május 31-én bezárt, de rövid időn belül, immár
Vegasban újranyitották, és az ezt követő években újabb az étteremhez köthető tragédiák következtek be.
2012. február 11-én egy vendég egy tripla bypass burger fogyasztása közben kapott szívrohamot. Az étteremben jelen lévő, orvosi jelmezét viselő Basso hívta a mentőket, miközben az étterem vendégei – jellemzően turisták – azt hitték, ez is a show része, és fotózni kezdtek. „Nem mondom, morbid a humorunk, de ilyen mutatványra sosem vetemednénk” – mondta később az esetről Basso. Ugyanezen év áprilisában egy nő eszméletlenül esett össze, miközben épp egy dupla bypass burgert evett, alkoholt ivott és dohányzott mellé, 2013 februárjában pedig egy törzsvendég, az akkor 52 éves John Alleman kapott szívrohamot, miközben az étterem előtti buszmegállóban várakozott. Életét nem tudták megmenteni.
A Szívroham Grill kritikái
Túl azon, hogy az étterem nyilvánvalóan egészségtelen, sőt kifejezetten veszélyes életmódot reklámoz, és hogy közvetlenül hozzájárult néhány vendég halálához, az étterem koncepcióját egyéb okok miatt is kritika éri.
Szexizmus
A Heart Attack Grillben felszolgáló „ápolónők” mélyen dekoltált miniruhát és magas sarkú cipőket viselnek. Amellett, hogy felszolgálják a vendégeknek a zsíros hamburgereket és cukros üdítőket, azt is elvárják tőlük, hogy fenekeljék el azokat, akik nem tudnak mindent megenni. Míg egyes vendégek annyira szeretik ezt, hogy még akkor is kérik a szolgáltatást, ha mindent elpusztítottak a tányérjukról, egy sor szakember szerint nagyon aggályos gyakorlatról van szó.
A „szexi nővér” sztereotípia nemcsak szexista és lealacsonyító, de jó ideje rossz fényt vet az ápolói szakmára is.
Laura Bates, az Mindennapi Szexizmus Projekt alapítója a The Guardiannek elmondta, hogy „hallanak olyan ápolónőktől, akik szexuális zaklatást tapasztalnak, részben ennek a sztereotípiának köszönhetően, amely egyszerű szexuális tárgyakká degradálja őket”. Basso viszont, aki természetesen nem törődik ezekkel az aggodalmakkal, azt mondja: „Ha valami, akkor szerintem ez a munka épp, hogy dicsőíti az ápolónőket, hiszen ebben a munkakörben fizikailag vonzó és kívánatos személynek tartják őket. … Van bennük valami Faye Dunaway és Florence Nightingale-féle menőség: ők nem ágytálakat cserélgetnek a megélhetésért.”
Nyerészkedni mások betegségén
Az, hogy a Szívroham Grill viccet csinál az elhízásból, hogy az egészségtelen étkezés köré szubkultúrát teremt, és színházi előadáshoz hasonló éttermi élményt ad, önmagában is nagyon problémás, ugyanakkor még nehezebben emészthetővé teszi a dolgot, hogy Basso vélhetően óriási összegetek kaszál azzal, hogy veszélyezteti egészségügyi szakemberek évtizedes, áldásos munkáját. Basso és étterme szemtelenül promotálja az elhízást, és szakértők szerint
óriási pénzeket kaszál azzal, hogy másokat gyakorlatilag halálra etet.
„Az amerikai felnőttek több mint 64%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ez egy közegészségügyi válság, amely járványos méreteket öltött, és az orvosoktól kezdve a kormánytisztviselőkön át a nonprofit szervezetekig mindenki éjjel-nappal dolgozik a megoldásokon.” – mondja egy egészséges életmód-aktivista, aki korábban petíciót nyújtott be Basso megkérdőjelezhető marketingstratégiája ellen. A Heart Attack Grillt hibáztatta, amiért „aláássa ezeket az erőfeszítéseket”, és arra szólította fel Bassót, hogy ne adjon többé ingyen hamburgert a 160 kiló feletti vásárlóknak.
És mit mond Basso?
Nos, Basso köszöni és elfogadja a kritikákat, éppen csak mit sem törődik velük. Üzletileg nincs is min aggódnia, étterme sikeresebb, mint valaha, és paradox módon a korábbi halálesetek nemhogy csökkentették volna, de növelték is a hely forgalmát. Basso egyre nagyobbakat, egyre polgárpukkasztóbbakat mond az étterme kapcsán, magát és csapatát a burgekultúra rosszfiúinak nevezi, a füstszűrős cigikről azt mondja, hogy azok olyanok, mint óvszerrel szeretkezni, helyettük ezért árulja a mezítlábas verziót, ráadásul annak gyerekváltozatát is, miközben folyamatosan újabb, a kórház tematikájába illeszkedő marhaságokat talál ki: a rövidital-shotokat legújabban már óriásfecskendőből szürcsölhetik az érdeklődők.
Az elmúlt évben ráadásul egy újabb, milliók által ismert reklámarca is lett a Szívroham Grillnek. Az ismert mukbanger (a szubkultúráról, amiben egyesek videót készítenek arról, hogy embertelen mennyiségű ételt pusztítanak el egy ültő helyükben, korábban már írtunk). Nikocado Avocado többször járt a grillben, ottjártakor pedig videókat is készített, melyek az ismert youtuber segítségével további milliókhoz jutnak el. Avocado személye azért is érdekes, mert az ő testsúlya kifejezetten az egyébként szintén kárhoztatott mukbang szubkultúra kapcsán lőtt ki, így a Szívroham Grillel való árukapcsolás egyszerre tűnik leendő kasszasikernek és nagyon felelőtlen eljárásnak. Legalábbis a közönség szerint, Bassót utóbbi nem igazán érdekli.
Egy interjúban részletesen kérdezték arról, hogy számol el lelkiismeretével az elhízáshoz és halálhoz vezető ételek reklámozása, és különösen egy korábbi munkatársa halála után, de nemigen lehetett zavarba hozni. Egy újságíró felvetésére, miszerint nem érzi-e visszásnak hogy életében használta, majd halálában kihasználta korábbi munkatársát, azt felelte, hogy „de, csakhogy valami beteges oknál fogva halála csak még nagyobb forgalmat generált nálunk.” Basso egyes nyilatkozataiban úgy fogalmaz, hogy éttermével tulajdonképpen a jó ügy mellett áll, és ami itt történik, egyszerű sokkterápia, amire a zsírban fulladozó Amerikának nagyon is szüksége van. Mint mondja, korábban próbálkozott másképpen is (például fitnesztermeivel), de nem ment át az üzenet „Elsősorban üzletember vagyok, és remélem, hogy mindenki bejön hozzám egy hamburgerért és egy pólóért. De
én vagyok az egyetlen és a leghangosabb, aki elmondja, hogy mindez mennyire veszélyes.
Halálos.” Arra a kérdésre, hogy barátja halála után nem gondolt-e arra, hogy felhagyjon az étterem üzemeltetésével, azt felelte, hogy „tudod mit mondana most Blair? Azt, hogy vedd vissza a sztetoszkópot, és legyél továbbra is az a doki, akit mindenki imád utáni – majd hozzátette: Nincs nagyobb felelősségem bárki halálában, mint akárki másnak, aki gyorskáját árul. Sőt. Én szóltam.”
Felelősség?
És mi vajon jól gondoljuk, mégiscsak felelőssége van? Vannak, akik szerint akármilyen károsnak is tekinthető a gyakorlat, nem ő a felelős azért, hogy mások milyen döntéseket hoznak. Basso éttermébe nem kötelező elmenni, aki nála eszik, az önként, és nem kényszer hatása alatt fogyaszt, ráadásul el sem titkolják előle a következményeket. Az étterem vendégeinek egy része turista, akik a drive-in és pin-up esztétikájú étteremet és az óriás burgereket arra használják, hogy egy óriási adagban kapjanak ízelítőt Amerikából. Mások, például túlsúlyos emberek, akik folyamatos megszégyenítésnek vannak kitéve megjelenésük és életmódszokásaik miatt, éppen azért járnak ide, mert itt az a norma, ahogyan ők élnek, és ha csak órákra is, de elfeledkezhetnek arról, hogy egészségük miatt kellene aggódniuk. Megint mások vidámparkként gondolnak a helyre, és úgy vélik, Vegasban épp jó helyen van, hiszen elsősorban egy kis könnyű adrenalinért megy oda az ember. Amikor pedig egy éttermi dolgozó pár mondatban összefoglalja, miért is jó vendégnek, és a (szakértők szerint átszexualizált) pincéreknek is egy ilyen hely, rájövünk, hogy lehet, hogy mi ülünk fordítva a lovon.
„A borravalók szuperek és nagyon szórakoztató az egész munka. Sok lány szeretne itt dolgozni. Dögös nővéreknek öltözünk, de ez nem olyan, mint a Playboy vagy a Hooters, ahol szigorú casting van, csak egy interjú a tulajdonossal és egy próbanap a többi alkalmazottal, hogy kiválasszák az igazi csapatjátékosokat. Nem kell soványnak sem lenned, volt egy lány, aki 120 kiló volt. Ha meg a vendégek nem eszik meg az ételt, elfenekeljük őket egy óriási spatulával. Ez a kedvenc részem, amikor lilára színezem a feneküket. A vendégek iszonyú hálásak, mert mindez gyorsabb, mint egy terápia, és sokkal olcsóbb, mint egy domina.”
Kiemelt kép: Getty Images
