Nem meglepő, hogy az emberiség történetének viszonylag korai történetétől kezdve tettünk különféle kísérleteket arra, hogy hűtéssel lassítsuk az otthon tartott élelemiszerek romlását – de hosszú út vezetett a mai kényelemig. Mielőtt kiveséznénk, hogy érdemes pakolnunk a ma hűtőszekrényeibe, nézzük, hogyan hűtöttek a régiek!

Egy kis hűtőtöri

Az ősi civilizációk a rendelkezésükre álló természetes hűtési módszerekkel, az adott éghajlatnak megfelelően tartósították az élelmiszereket, kihasználták például a folyók és tavak adta lehetőségeket, és közvetlenül a hideg vízben tárolták az élelmiszert, vagy jeget vágtak, hogy különféle jégházakat, kunyhókat építsenek. Ezek a tavakon és folyókon álló jégházak már jóval az elektromosság feltalálása előtt is hatékony módjai voltak az élelmiszerek hűtésének. Ha pedig a jég vagy a hó nem jöhetett szóba, a víz alatti vagy föld alatti tárolással kísérleteztek, például hideg pincékben, vermekben tartották a frissen tartandó élelmiszert. A földbe vájt tároló gödröket hóval vagy jéggel töltötték meg, és gyakran valamilyen szigetelőanyaggal, például szalmával vagy fűrészporral fedték be. Ezeken a közösségi hűtőházakon kívül az emberek saját jégszekrényeket építettek a hűtőtároláshoz: jég- vagy hódarabokat használtak természetes anyagokkal, például fűrészporral vagy hínárral szigetelt dobozokban.

A ma ismert modern mechanikus hűtési eljárás az 1800-as években több feltaláló munkája nyomán alakult ki.

Az amerikai Jacob Perkins 1834-ben találta fel az első gőzkompressziós rendszert, míg Carl von Linde német professzor az 1800-as évek végén szabadalmaztatott egy új eljárást, amivel gázokat cseppfolyósított és használt fel a hűtéshez. (1843-ban pedig Nancy Maria Donaldson Johnson forradalmasította a fagylaltgyártást a mesterséges fagyasztóval szabadalmaztatásával.) 1913-ban az amerikai Fred W. Wolf feltalálta az első otthoni elektromos hűtőszekrényt, amely egy jégszekrény tetején elhelyezett hűtőegységet tartalmazott, és már viszonylagos kényelmet nyújtott a kor háztartásainak. A háztartási hűtőszekrények tömeggyártása 1918-ban kezdődött, amikor William C. Durant bemutatta az első önálló kompresszorral ellátott otthoni hűtőszekrényt.

Jégszállítás Budapesten 1957-ben (Fotó: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény/Sándor György), egy hűtő 1937-ből (Fotó: Fortepan/Lissák Tivadar)

És mi van ma? Csaknem mindenki otthonában ott egy praktikusan, árammal működő frissen tartó szekrény, amivel ha jól használjuk, rengeteg időt, energiát és pénzt takarítunk meg. A hűtőszekrény azzal, hogy segít ételeink frissességét a lehető legtovább megőrizni, lehetővé teszi, hogy csak ritkábban kelljen bevásárolnunk, és nagyobb adagot is megvehetünk egy-egy akciós termékből, ezáltal pedig komoly összegeket takarít meg nekünk. De csak akkor, ha valóban jól használjuk: maximális kapacitást ugyanis akkor fejti ki, ha rendet tartunk benne, ha rendszeresen tisztítjuk, és ha mindent a megfelelő helyen tárolunk benne.

Hozd ki a maximumot!

Ahhoz, hogy a maximumot hozzuk ki a hűtőnkből, tudnunk kell, hogy milyen élelmiszertípusokat hol kell tárolnunk benne. „Ha úgy döntesz, ráncba szeded a hűtőd, és a kívánalmaknak megfelelően szervezed át a tárolórekeszeket, kezdj egy nulladik lépéssel: nézd meg, hogy egyáltalán megfelelő hőmérsékletre van-e állítva a hűtőd” – mondja Brittany Saunier élelmiszerbiztonsági szakértő. A legtöbb üzletben négy és öt fok közötti az alapbeállítás, és ez a megfelelő a későbbiekben is, mert ez a hőmérséklet megakadályozza az élelmiszereken esetlegesen található baktériumok elszaporodását, azaz a romlást. Ha a hűtő általános hőmérséklete már oké, itt az ideje, hogy nekiállj a rendezgetésnek.

Kapcsolódó

Milyen hűtőt válassz, és mit tárolj benne? 

Sinkó Edit

1. Felső és középső polcok

A hűtőszekrényben az egyik legkönnyebben hozzáférhető a legfelső polc, ezért ez a tökéletes hely a különböző készételek és maradékok tárolására. „A felső polcokat a maradékok, és az azonnal fogyasztható élelmiszerek tárolására kell használni – olyan élelmiszereket érdemes itt tartani, amelyeket közvetlen fogyasztásra szánunk, főzés vagy egyéb feldolgozás nélkül” – mondja Carla L. Schwan, Ph.D. egyetemi adjunktus, szintén élelmiszerbiztonsági szakértő. A felső polcokon tárolható élelmiszerek közé tartoznak például a különféle kész mártogatósok, a maradék pizza és a már kész saláták is, de ide jöhet az alufóliába visszacsomagolt szendvics vagy félbehagyott dobozos kávé. 

A hűtőszekrény középső polcai azok, ahol a leghidegebb és legegyenletesebb a hőmérséklet, ez pedig lassítja a romlást, mert gátat szab a baktériumok és gombák szaporodásának, érdemes itt a tejet, sajtot és tojást tárolni. (Már ha utóbbit a hűtőben és nem egy hűvös kamrában tároljuk.)

2. Alacsonyabb polcok

A középső polcokhoz hasonlóan a készülék alsó polcain is egyenletesen hideg a hőmérséklet. Szakértők szerint ezért a nyers húsokat, baromfit és halat a hűtőszekrény alsó szintjein kell tárolni. Annak is megvan az oka, hogy miért nem kicsit feljebb: „Azzal, hogy a nyers húsokat és baromfit az alsó polcokon tárolod, csökkented a keresztszennyeződés kockázatát is, mivel megakadályozod, hogy a húslé esetleg rácsöpögjön más élelmiszerekre.”– mondja Schwann.

3. Fiókok

A hűtőszekrény alsó fiókjait a gyümölcsök és zöldségek számára érdemes fenntartani, mivel ezek a részek a páratartalom hatékony szabályozására szolgálnak, ez pedig kiemelkedő jelentőségű ezeknek a termékeknek a frissessége szempontjából. A modern hűtőkben gyakran már két, más-más páratartalmat biztosító fiók található, az egyik jobban szellőzik, a másik pedig viszonylag légmentsen van lezárva. 

Alacsony páratartalom

A gyümölcsök és zöldségek etilént bocsátanak ki, egy olyan gázt, amely elősegíti a termékek érési és romlási folyamatát. Egyes gyümölcsök és zöldségek extra adag etilént termelnek – ilyen a sárgadinnye, az őszibarack, az avokádó, a kivi, a papaya, az alma és a körte –, és ezeket érdemesebb a szárazabb és jobban szellőző fiókban kell tartani. A légáramlás segíti, hogy ne szaporodjon fel nagy mennyiségben ez a romlást okozó gáz. Arról, hogy (épp az etilén miatt) mely élelmiszereket nem érdemes egymás mellett tárolni, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Magas páratartalom

Egyes gyümölcsök és zöldségek érzékenyebbek az etilénre, mint mások – gondolhatunk itt a gyorsan romló eperre, brokkolira, salátára, paprikára, uborkára, tökre és édesburgonyára –, és gyorsabban érnek és romlanak meg. Ezeket az élelmiszereket a magas páratartalmú fiókban kell tartani, ugyanakkor kevésbé szellős fiókban kell tartani. Ha a hűtődben nincs két külön ilyen fiók, csak arra ügyelj, hogy a magas etiléntermelő gyümölcsöket és zöldségeket tartsd távol azoktól, amelyek érzékenyek erre a gázra.

4. Oldalsó ajtók

A hűtőszekrény legkevésbé hűvös része az ajtó, ráadásul itt (főleg, ha sokat nyitogatjuk), nagy a hőingadozás is. Ezért a hűtőszekrény ajtajában lévő polcokat olyan tárgyak tárolására kell használni, amelyek elviselik a hőmérséklet-ingadozást, és nem romlanak meg olyan gyorsan. A szakértő azt javasolja, hogy a fűszereket és szószokat (ketchup, mustár, majonéz és öntetek), valamint a nem romlandó italokat (palackozott víz, üdítő) a hűtőszekrénynek ebben a részében tartsuk.

És hogy hol legyen maga a hűtő? 

A hűtőszekrény teljesítményének megőrzése érdekében praktikus, ha nem tesszük azt nagy meleget kibocsátó gépek, vagy közvetlenül a tűzhely mellé, illetve nem tesszük ki direkt napfénynek sem. Érdemes úgy elhelyezni a hűtőt, hogy közvetlenül mellette legyen egy asztal, vagy pult, amire kipakolhatunk, hogy főzéskor ki, illetve vásárlás után bepakolva ne nyitogassuk túl sokszor. Ha lakásunk mérete engedi, ne zsúfoljuk be más bútorok közé, hogy könnyebben biztosítható legyen a szerkezet saját hőszabályozása is. Kis konyhák praktikus berendezésére itt adtunk tanácsokat, arra nézvést pedig, hogy hogyan tervezhetjük meg a tökéletes konyhát, itt találsz tippeket.

Kiemelt kép: Getty Images