Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint világszerte legalább negyvennyolcmillió meddő pár él, ez a szám Magyarországon háromszázezerre tehető. Akik ragaszkodnak hozzá, hogy a saját génjeiket vigyék tovább, a nehézkes és évekig elhúzódó örökbefogadási procedúra helyett inkább a béranyát választanák, akinek a méhébe a megrendelők megtermékenyített petesejtje kerül. Ő hordja majd ki és szüli meg a babát, hogy aztán a megállapodás szerint átadja a biológiai szülőknek. A folyamat maga sok mindentől függ: az orvosi beavatkozások mellett az országok hatályos jogszabályainak is meg kell felelnie.

Béranya-influenszerek

Az Egyesült Államokban a bér­anyaság jól bejáratott üzlet, amelyet szigorú törvények kereteznek. A hollywoodi sztárok körében igen népszerű, így születtek gyermekei Nicole Kidmannek, Sarah Jessica Parkernek, de két Kardashian lánynak is. 

Az USA legtöbb tagállamában a béranyák az interneten hirdetik magukat, profiljukon nyomon követhető maga a terhesség, szívesen posztolnak arról, hogy épp mit reggeliztek, milyen jógagyakorlatokat végeznek, és milyen orvosi vizsgálatokon kell még átesniük. 

Ezek a „béranya-influenszerek” azt a látszatot keltik, hogy szolgáltatásukkal semmi probléma nincsen, hiszen mi sem természetesebb annál, hogy az, akinek egészséges a méhe, segít a meddő párnak, hogy szülők lehessenek. A beavatkozással mindenki jól jár, amennyiben a várt gyermek megérkezik, a béranya pedig kb. 10-15 millió forintnyi dollárral hagyja el a kórházat. 

Míg az USA mellett Ausztráliá­ban, Kolumbiában, Ukrajnában, Indiában, Izraelben és az Oroszországi Föderációban legális a bér­anyaság, addig az Európai Unió tagállamaiban tilos. 

Más szabály vonatkozik a petesejt-adományozásra, amely során 200-300 ezer forintot kapnak azok a vállalkozó lányok-asszonyok, akik megfelelnek az orvosi kritériu­moknak, és akiknek petesejtjeit a hormonkezelés után a klinikákon leszívják, megtermékenyítik, majd más nő méhébe ültetik. Európán belül Spanyolországban, Portugáliában, valamint a közeli Csehországban, Szlovákiában és Grúziában engedélyezett ez az eljárás. 

A cseh városban, Brnóban működő klinika a petesejtturizmus egyik fellegvára, a magyarok köré­ben annyira népszerű, hogy az intézmény már rendelkezik külön magyar weboldallal is, illetve magyar orvosokat, nővéreket és ügyintézőket is alkalmaznak. 

Magyarországon illegális

Annak ellenére, hogy Magyarország családpolitikai intézkedései a gyermekvállalást szorgalmazzák, a meddő párok helyzete korántsem egyszerű. Jelenleg tizenkét állami egészségügyi intézményben lehet lombikprogramba belevágni, ahol pár héttől több hónapig tartó várakozási idővel kell számolniuk az érintetteknek. Saját petesejtfagyasztást ma egyetlen intézet, a Szent János Kórház – Budai Meddőségi Centrum végezhet daganatos betegség esetében. 

A petesejt-donáció és béranya alkalmazása illegális, a dajkaanyaságot azonban lehetővé teszi a törvény. Ez utóbbit azonban csak akkor, ha a meddő párnak van olyan harmincöt év alatti nőrokona, aki már szült, ingyen vállalja a petesejtleszívást és az azt megelőző hormonkezelést. 

Bár tabutémának számít, de a valóságban itthon is virágzó üzletággá vált a béranyaság, ahogy az is bevett módszer, hogy a meddő pár rokon helyett az interneten keres magának petesejtdonort, amit persze aztán senkinek nem mondanak el. 

„Szívesen segítenék egy babára váró párnak, tudom, mekkora felelősség ez, mert már voltam életadó mami, saját petesejtemet inszeminációval termékenyítették meg. 

Diplomás nő vagyok, alkalmazottként dolgozom, a középiskolás fiammal élek a fővárosban egyedül egy nagy házban, amin lakáshitel van, ezért vállaltam el
a bérmamiságot. 

Rólam elöljáróban annyit, hogy egészségesen élek, nem iszom alkoholt, nem dohányzom, szőkésbarna, hosszú hajam és szürke szemem van.

Ha komolyak a szándékaid, megbeszélted a pároddal, és szimpatikusnak találsz, írj nyugodtan! Ha minden jól megy, egy éven belül már a kisbabádat foghatod.”

Aki egy kicsit is beleássa magát a témába, nem egy, ehhez hasonló hirdetéssel találkozik a magyar internetes portálokon. A kérdéskörben jártas jogászok legtöbbje arra hívja fel a figyelmet, hogy bár nincs jogunk elítélni a béranyaságra vállalkozókat, sem pedig a meddő párokat, vannak olyan etikai határok, amelyeket nem szabad átlépni, hiszen nem akarhatunk mindenáron szülők lenni, ha ez más nők kizsákmányolásához vezet. 

Mi történik a beteg csecsemőkkel?

Durica Katarina legújabb, Mennyit adtál érte? című regényében a gyerek utáni vágy, meddőség, pete­sejtdonorság és hazai béranyaság témáját járja körül.

Ahogy mondja, három kisgyereke van, így viszonylag sok időt tölt a játszótereken. Így ismerkedett meg azzal az anyukával, aki negyvenhét évesen szülte meg kisfiát petesejtdonor segítségével, később több, hasonló utat választó szülővel is beszélgetett, felkeltette az érdeklődését a téma, és kutatni kezdett. 

– Több olyan amerikai béranyát követtem az Instagramon, akik így hirdetik magukat. Az egyikük öt gyereknek adott életet, és minden évben tesz egy körutat, hogy meglátogassa azokat a gyerekeket, akiket kihordott, „belly baby”-nek nevezi őket. Az Egyesült Államokban társadalmilag nagyon máshogy kezelik a béranyaság kérdését, mint Európában.

Itthon Katarina azt tapasztalta, hogy a legtöbb béranya az ország szegény részeiről származik, és számukra a pénz az egyértelmű motiváció. Nagy családi kölcsönük van, félnek, hogy kilakoltatják őket, vagy a gyámügy elveszi a gyerekei­ket, de találkozott olyannal is, akit a férje, barátja beszélt rá azzal, ha igazán szereti, megteszi, hiszen fordított helyzetben ő is mindent megtenne érte. 

– Az egyik termékenységi klinikán dolgozó nőgyógyász mondta, hogy szerinte a legjobb béranyák az intézetben felnőtt lányokból lesznek, akiknek eleve kötődési problémáik vannak a hányatott sorsuk miatt, így a babát egyszerűbben elengedik – magyarázza Katarina. – De beszéltem olyan lánnyal is, aki nem tudott elszakadni a gyerektől, és sokáig járt a család után, akiknek pedig az a meggyőződése, hogy csak azért kereste fel őket, hogy pénzt kérjen tőlük. Mivel itthon illegális a béranyaság, a magyar párok félelme az, hogy mi történik akkor, ha meggondolja magát a béranya, és nem adja át a szülés után a gyereket, hiszen itthoni jog szerint az az anya, aki megszüli a gyereket, az ő neve kerül a születési anyakönyvi kivonatba. 

Azokban az országokban, ahol Magyarországhoz hasonlóan illegális a béranyaság, úgy „cselezik ki” a rendszert, hogy a gyermeket megszülő béranya nyílt örökbefogadással a gyermeket örökbe adja a genetikai szülőknek. Ha azonban úgy dönt, hogy megtartja, akkor abba jogilag nem lehet belekötni. 

A béranyaság nemcsak a nők szempontjából vet fel etikai kérdéseket, hanem az így született babákéból is. Sok szívfacsaró történet kering a beteg gyerekekről, akikért egyszerűen nem mentek el a megrendelő szülők. Ukrajnából ismerünk olyan sorsokat, hogy bár ott voltak a szülésnél a kórházban, amint kiderült, hogy rendellenességgel született a baba, meg sem nézték, nem vitték haza.

A humán reprodukciós tudomány fejlődésének köszönhetően a mai generációnak már nem kell feltétlenül elfogadnia a gyermektelenséget, egyre többen és többen fognak alternatív megoldásokat választani. Sokak szerint a béranyák vagy épp a petesejt-donáció csak egy átmeneti időszak, tizenöt éven belül elkészül
a mesterséges méh is. Báránnyal már sikerült, láttuk a világhálón, akkor miért ne tarthatná életben a műméh a babákat is? A világ vezető egyetemein mindenesetre már folynak az ez irányú kutatások. 

Az orosz–ukrán háború kirobbanásáig Ukrajnában évente átlagosan 2500-3000 gyerek született béranyától. Ennek oka a megengedő jogi környezet és a többi országhoz képest a viszonylagos olcsóság. A meddőségre itt szó szerint egy új iparág épült orvosokkal, kapcsolattartókkal, tolmácsokkal, a béranyákat és petesejtdonorokat pedig Ukrajna szegényebb régióiban toborozták.  A megbízó szülők nagy része tehetős nyugat-európai, amerikai vagy ausztrál pár, de az sem ritka, hogy kínaiak választanak ukrán béranyát.  A jogszabályok szerint ráadásul a gyermek nem a béranya, hanem a megtermékenyített petesejt tulajdonosainak az állampolgárságát kapja. Ezért olyan nehéz a háború miatt hátrahagyott gyerekek élete, hisz a trauma mellett egy teljesen bizonytalan jogi helyzetbe kerültek.

A Vígszínház Házi Színpadán még látható a témát művészi eszközökkel feldolgozó Béranyák című előadás Czukor Balázs rendezésében. A színészek – Hegyi Barbara, Petrik Andrea, Waskovics Andrea,  Tar Renáta, Telekes Péter és Medveczky Balázs – a változatos stílusú jelenetekben különböző szerepekben tűnnek fel, így ítélkezés helyett az emberi küzdelmek, a remény, a reménytelenség és a kiszolgáltatottság, egy jelenség komplex bemutatása kerül a középpontba.