Ő volt Catherine, a Dior család legfiatalabb tagja, aki a neves tervező számára mindig is egyet jelentett azzal a késztetéssel, melynek hatására az ember a legszörnyűbb trauma után is a szépség megteremtésére törekszik. Az örök érvényű Dior-múzsát azonban a kifutók sikkes és csillogó világánál sokkal inkább vonzották a kertésznadrágban eltöltött napok a provence-i rózsalugasban. Izgalmas történetéből kiderül, hogy minden oka megvolt a békés elvonulásra.

Margit hercegnő is csak Dior ruhát akart

Párizs 1947-ben, a második világháború szörnyű traumái után szinte éhezett a gyógyírként ható esztétikumra, melyet a január 21-én 118 éve született tervező, Christian Dior teremtett meg „New Look” névre keresztelt debütáló haute couture kollekciójával. A militarista divat konvencióit pillanatok alatt elsöpörték a hosszú szegélyes, alakkövető romantikus ruhák, melyek a tragédiák után a lélek számára létfontosságúvá váló szépségre irányították a figyelmet.

A kollekció hatására Dior valóságos tervező szupersztár lett, még az egymást hírhedten gyűlölő Wallis Simpson és Margit hercegnő is egyetértett abban, hogy csak és kizárólag a legújabb Dior öltözéket szeretnék viselni. Az elsöprő sikert hozó tervek bemutatásával egyidejűleg Dior parfümcéget is alapított, melynek első darabja a mára legendássá vált Miss Dior illat lett.

Margit hercegnő Christian Dior párizsi szalonjában (fotó: Getty Images)

„Készíts nekem szerelem illatú parfümöt!”

A fenti kérést Dior 1947-ben intézte Paul Vacher parfümőrhöz, miközben Mitzah Bricard divatmodell a névkeresésben segédkezett az ikonikus rózsa, bazsarózsa, írisz és gyöngyvirág jegyeket hordozó illathoz. „Nos, itt van Miss Dior!” A választás pedig egyértelmű volt, hiszen Christian Dior szeretett húga, Catherine rózsák iránti vonzódása, a New Look kollekció virágos ruháit is inspiráló kecses nőiessége haláláig ihletforrásként szolgált a tervező számára.

Fotó: Eugene Gologursky/Getty Images/Macy’s, Inc.)

A korabeli divatvilág nem is sejtette, hogy a színpompás szirmok közé menekülő Dior-múzsa a francia ellenállás egyik úttörőjeként információkat adott át a brit erőknek, amelyért 1944 augusztusában a ravensbrücki koncentrációs táborba deportálták.

Ellenálló hírszerzők Dior lakásán

Catherine 1941-ben szeretett bele az aktív hírszerzőként működő Hervé des Charbonneries-be, miközben rádiót vásárolt, hogy a BBC-n hallgathassa a száműzött Charles de Gaulle tábornok betiltott adásait. Catherine ettől fogva Caro fedőnéven tevékenykedett, információkat gyűjtött a német csapatok és hadihajók mozgásáról a D-napot tervező brit erőknek, sőt, bátyja párizsi lakásának padlásán és pincéjében bújtatta el az ellenállásban résztvevő társait.  

Catherine Dior, Fotó: Unknown/Wikipédia

Ám egy kettős ügynök elárulta őket, a könyörtelen megtorlás pedig nem váratott magára sokáig.  Catherine-t huszonhat másik ellenálló társával együtt elfogták, amikor pedig nem akart beszélni, megkínozták, levetkőztették, megkötözték és több alkalommal is jeges víz alá nyomták. „Amennyit csak tudtam hazudtam nekik” – nyilatkozta később egy háborús bűnöket feltáró nyomozónak.

Christian Dior mindeközben megpróbálta felhasználni befolyását húga kiszabadítására, de nem járt sikerrel, a francia Gestapo a letartóztatása után Catherine-t egy hónapon belül az észak-németországi ravensbrücki női koncentrációs táborba szállította, ahol arra kényszerítették, hogy fel nem robbant bombákat tisztítson savas fürdőben. Catherine már egy lipcsei-markkleebergi repülőgyárban robotolt, amikor a szovjet csapatok végül 1945. április 21-én felszabadították őket.

A „virágos nő” hazatér és megszületik a Dior divatház

Catherine Dior a koncentrációs táborban töltött kilenc hónap után tért vissza Párizsba több száz másik francia nővel egyetemben. A komoly fizikai bántalmak mellett – csípő-, hát- és lábsérüléseket szenvedett, valamint krónikus ízületi gyulladás, reuma és veseproblémák is gyötörték – a láthatatlan hegek élete végéig nyomot hagytak a lelkén. Álmatlansággal, rémálmokkal, emlékezetkieséssel, szorongással és depresszióval küzdött. 1945 őszén Catherine és Hervé Christian Dior párizsi lakásába költöztek és a Les Halles piacon lévő üzletek számára szállítottak virágokat.

Catherine jelenléte megkönnyebbülést hozott Dior számára, aki a „virágos nő” hazaérkezéséig semmilyen ambíciót nem mutatott egy önálló divatház létrehozására. Annak ellenére, hogy távol állt tőle a fényűző divat, Catherine haláláig inspirálta bátyját tervezési munkájában, és előszeretettel viselte letisztult vonalvezetésű darabjait, melyek lehetővé tették, hogy szabadon mozoghasson imádott provence-i kertjében.
Miközben Christian Dior parfümjeihez termesztette az illatos virágokat, továbbra sem feledkezett meg küldetéséről: élete során 14 ember ellen tanúskodott, akik megkínozták őt a párizsi Gestapo irodájában, a háború alatt tanúsított bátorságáért pedig Croix de Guerre kitüntetésben részesült. Christian Dior 1957-ben, 52 évesen hunyt el szívrohamban, hagyatékát Catherine-re – akit „erkölcsi örököseként” cége jó hírének megőrzésével bízott meg – és egy közeli barátjára, Raymonde Zehnackerre hagyta. Catherine és Hervé sosem házasodtak össze és gyermekeik sem születtek, együtt éltek dél-franciaországi otthonukban Catherine 91 éves korában bekövetkezett haláláig.

Kiemelt kép: Getty Images/Wikipedia/nőklapja.hu