Bűbájos kasszasikerre invitáljuk kedves olvasóinkat. Nézzük meg együtt a Bazi nagy görög lagzi című filmet, mely Amerikából indulva söpört végig a világon, és most végre elérkezett hozzánk is!
A Bazi nagy görög lagzi történetét Tom Hanks vitte filmre. Az Oscar-díjas színész producerként jegyzi a mozit, mely az amerikai görögök viharos, vidám, megható életét mutatja be.
Jól jelzi a film sikerét, hogy ugyan – amerikai mértékkel mérve – kevés, mintegy ötmillió dolláros költséggel készült, ám az elmúlt fél esztendőben, amióta a tíz legnézettebb film között tanyázik, már több mint százhetvenmillió dollárt fialt. Ezzel lekörözte az eddigi legnagyobb bevételt elérő független (a nagy hollywoodi stúdiók falain kívül forgatott) filmet, a boszorkányos „Blair Witch Project”-et.
Mindeközben „görög-láz” tört ki Amerikában; a görög éttermekbe lehetetlen helyet kapni, mert a vendégek folyton azt a családias és vidám hangulatot keresik, amely a filmből árad.
Férjfogás görög módra
A Portokalos família valamenynyi tagja aggódik Toula miatt. Toula ugyanis elmúlt harmincéves, de még mindig hajadon, ráadásul szülei – Gus és Maria – A táncoló Zorbához címzett éttermében dolgozik, melynek következtében bűzlik a fokhagymától. Napjai szürkék és fakók, akárcsak haja, ruhája, álmos tekintete, egész „tizedik-lány-a-buszmegállóban” külseje. Csendes beletörődéssel hallgatja családja zúgolódását. Apja végül mentőötlettel rukkol elő: az egyetlen lehetőség, hogy Toula férjet fogjon magának, ha nekivág Görögországnak, s utazgat egy kicsit.
A lánynak cseppet sem fűlik a foga a dologhoz, még a haja is égnek áll a házasság gondolatától, másra vágyik, többre, jobbra, szebbre, saját sorsra -, amely csak az övé. Azt kívánja: bárcsak bátrabb, vagy legalább csinosabb lehetne. Ahogy így ábrándozik az étteremben, s felszakad ajkairól a sóhaj, tekintete hirtelen megakad egy magas, szimpatikus idegenen. És akkor az idegen… egyszerűen keresztülnéz rajta.
Limuzin és jégszobor
A sokkból magához térve a lány elszánja magát a változtatásra. Am ahhoz, hogy iskolába járhasson, pár dolgot sínre kell tennie: új külső, új munka, új reflexek. Otthagyja az éttermet, és nénikéje utazási irodájában kezd dolgozni, ahol is kisvártatva feltűnik a bűvös idegen. A férfi figyelmét ezúttal azonban nem kerüli el az új Toula. Az idegent Ian Millernek hívják, nagyon jóképű, ráadásul főiskolai tanár, és egy icipicit sem görög. Az istenek pedig úgy rendezik, hogy Toula és Ian menthetetlenül egymásba szeressenek.
Toula nem is tudja eldönteni, mi fogja jobban letörni a papáját: az, hogy szerelme Xeno, azaz külföldi, vagy az, hogy vegetáriánus. Reméli, hogy a papa hamar megenyhül majd, hiszen mit számít e néhány „fogyatékosság”: végre valahára megkérték a lánya kezét!
A szerelmesek boldogsághoz vezető útja rejteget még néhány buktatót, de Toula tudja, hogy ha Ian kiállja a bemutatás, az eljegyzés próbáját, ha hajlandó átkeresztelkedni a görög katolikus hitre, és nem menekül fejvesztve — a hét országra szóló görög lakodalom (kobaltkék limuzinnal, két jégszoborral, tíz türkizkék ruhába öltözött koszorúslánnyal) már csupán gyerekjáték lesz.
Egyszemélyes női show
Nia Vardalos önéletrajzi ihletésű története egy bazi nagy görög családról szól – arról a családról, amelyben az író-színésznőnek volt szerencséje felcseperedni a kanadai Winnipegben. Vardalos egy nap fogta magát, színpadra rendezte, és eljátszotta a saját életét, no meg hihetetlenebbnél hihetetlenebb családi történeteit.
A népszerű egyszemélyes show híre Hollywoodig terjedt, s jó néhány producert vonzott az előadásra, különösen görög származású filmeseket. Rita Wilson az édesanyjával tekintette meg a műsort, s amikor az véget ért, azonnal felkereste az előadónőt az öltözőjében. Egy héttel később a forgatókönyv már Wilson férje, Tom Hanks asztalán pihent. Feleségével ellentétben Hanks nem nézte meg az előadást, viszont szívhez szóló levelet írt Vardalosnak arról, hogy az ő élete miképp változott meg egykor egy görög esküvő révén.
„Megkapó levél volt, arról szólt, mi mindent jelentett Tom Hanks számára, hogy görög nőt vett feleségül – meséli Vardalos. – Ahogy minden héten, ezúttal is felhívtam a mamámat, és felolvastam neki az írást. Anyám sírva fakadt a meghatottságtól.”
Két hónappal később Tom telefonált: cége, a The Playtone Company szeretné elkészíteni a filmet. Ez volt az a pillanat, amikor a Hamupipőke-mese – ahogyan a művésznő nevezi – elkezdődött.
Az igazi férjhez menés
Vardalos férjével, Ian Gomez színésszel a kilencvenes évek elején találkozott Chicagóban, amikor mindketten felléptek a Second City nevű színtársulattal. (Ian Gomez a filmben Mike-ot alakítja.) „A családom eleinte tudomást sem akart venni Ianról, mivel ő nem görög – meséli a művésznő. – Nem mintha bármi kifogásuk lett volna a személye ellen. Nem, a családom egyszerűen csak hallani sem akart idegenekről. Szerintük ugyanis kétféle emberfajta él ezen a bolygón: görög és nem görög.” Gomeznek végül sikerült belopnia magát a családtagok szívébe, és ahogyan a filmbéli vőlegény, ő is megkeresztelkedett egy ortodox görög templomban.
„Ez a mozi olyan szülőkről szól, akik gyerekeiket szinte megfojtják szeretetükkel, féltésükkel. Márpedig, én úgy látom – mondja Vardalos -, hogy a nemzetiségi családok legtöbbje ilyen. Nem kell ehhez görögnek lenni, lehet az ember lánya olasz, portugál, japán vagy kínai – egyre megy.”
Bazi nagy szertartás
Maga a görög ortodox templomi ünnepség az eljegyzéssel veszi kezdetét. A pap megáldja, majd háromszor kicseréli a gyűrűket – ezzel jelképezve a Szentháromságot. A gyűrűk ezután megállapodnak végleges helyükön: a házasulandók jobb kezének gyűrűsujján. Az eljegyzés után az ifjú párt megkoronázzák, majd a koronákat – megint csak háromszor – megcserélik. Az evangélium felolvasása után a jegyespár háromszor iszik ugyanabból a pohárból, ezzel jelképezve, hogy jóban-rosszban vigyáznak örök szerelmükre. Mindezek után szimbolikusan összekötik a pár kezét, és háromszor körbevezetik őket az oltár körül.
Nők Lapja 2003/2. (Forrás: Nők Lapja archívum)
Kiemelt kép: John Corbett, Nia Vardalos és Rita Wilson 2002-ben (Denise Truscello/WireImage/Getty Images)