Amikor megtaláljuk a szeretőnek küldött, túlfűtött üzeneteket, vagy amikor arra érünk haza, hogy a másik épp a bőröndjébe pakol, az már általában mindennek a végét jelenti. De mik lehetnek azok a jelek, amik még ezek előtt arról figyelmeztetnek, hogy valamin változtatni kell?

Érzelmileg eltávolodik

Általában az első vészjelnek tekinthető, amikor a társak kifutnak a közös beszédtémákból, és egyszer csak ráeszmélnek, hogy hetek óta nem beszélgettek egy igazán jót egymással – hogy a legutóbbi szexuális együttlét dátumáról ne is beszéljünk… Becsapós lehet az az eset, amelyben a felek kizárólag praktikus dolgokról „beszélgetnek” egymással, azaz a kettejük kommunikációja információátadásra és szervezésre szűkül: például, hogy ki viszi ma a gyereket edzésre; mennyi volt a villanyszámla, spórolni kell; a gázszerelő megint nem hívott vissza – ahelyett, hogy érzelmeikről, benyomásaikról és élményeikről, esetleg jövőbeli terveikről folytatnának eszmecserét.
Amennyiben bármilyen értelemben nem kapjuk meg azt a kapcsolatban, amire vágyunk, azt mindenképpen érdemes (mondhatni, kötelességünk) jelezni a partnerünknek – de nem csupán finom utalásokkal vagy telepatikusan küldött kódokkal, hanem egyértelmű, jól átgondolt szavakkal, mondatokban. Fontos, hogy igényeinket nyíltan és türelemmel kommunikáljuk, majd szükség esetén ismételjük ezt el újra! Amennyiben társunknak is fontos a közös életünk, igyekezni fog, hogy kedvünkben járjon, és szem előtt tartsa vágyainkat – ahogyan mi is tesszük fordított esetben.

Teljesen kivonul érzelmileg és fizikailag

A kivonulás az eltávolodás súlyosabb, előrehaladottabb formája. Tanulmányok (például a Journal of Couple and Relationship Therapy című szaklapban megjelentek) leírják, hogy a kivonulás egy gyakran nem tudatos (ezért is fontos a szembesítés) védekező mechanizmus, ami korábbi traumákból ered. A kivonuló általában attól fél, hogy meg fogják bántani őt, és emiatt dönt úgy, hogy inkább esélyt sem ad erre a másiknak, és eltávolodik tőle – térben is. Ezzel azonban többet veszíthet az illető, mint amennyit nyerhet általa, a kivonulás ugyanis egy (potenciális) kapcsolat koporsójának első szöge lehet.
A kivonulás egy ördögi kör, amely ott zárul be, amikor a felek már egyáltalán semmit sem várnak el egymástól, ezen a ponton pedig már nem is dobhatnak egymásnak mentőövet – muszáj azt egy külső személytől megkapniuk.

Gyakori köztetek a kötözködés

Gyakran látszólag épp a végeláthatatlan kötözködés idézi elő a másik fél kivonulását. A másik állandó kritizálása nemcsak az azt elszenvedő önbizalmát döntheti romba, hanem teljesen alááshatja az egész kapcsolatot is, és akár az eltávolodásnak, a kivonulásnak, valamint annak is táptalajául szolgálhat, hogy a kritizált fél (és idővel mindenki) más társaságban töltsön több időt – lehetőleg olyan emberek között, akik által megbecsülve, elfogadva és támogatva érzi magát.
Pedig a kötözködés általában nem az azt elszenvedő, hanem a „támadó” jelleméből és a saját magával való elégedetlenségéből fakad. Érdemes lehet (tojáshéjon való lépkedés helyett) türelemmel és megértéssel, finoman, de határozottan szembesíteni társunkat a viselkedésével – még az is lehet, hogy épp csak ennyi bátorításra van szüksége, hogy elmondja, mi is bántja valójában (mert hogy valószínűleg tényleg nem az, hogy fél kanállal több cukor került a kávéjába). Amennyiben azonban sokadik próbálkozásra sem kapunk érdemi választ a kérdésünkre, az ellenségeskedés pedig nem szűnik, sőt, még fokozódik is, elgondolkodhatunk rajta, hogy vajon valóban ezt érdemeljük-e, nem lenne esetleg célszerűbb tovább keresgélnünk életünk szerelme után – valahol máshol…

Hazudozik – akár jelentéktelennek tűnő dolgokról is

A hazugságot nehéz megmagyarázni. Kutatások szerint a legjobb kapcsolatok azok, amelyek a kölcsönös bizalomra és elkötelezettségre épülnek, és amelyekben mindkét fél mélyen hisz abban, hogy ami közöttük van, az bizony örökké fog tartani.

De még ha sziklaszilárdak is vagyunk a kapcsolatunkban, akkor is érdemes óvni-védeni azt, hiszen akár már egy apró hazugság is örökre alááshatja az aranyat érő bizalmat.

A hazudozók (hasonlóan, mint a kivonulók) általában arra számítanak, hogy mindenki más eleve hazudik nekik (vagy hazudni fog belátható időn belül), így hamis viselkedésükkel igyekeznek érzelmileg „biztonságos távolságban” tartani magukat a többiektől. Ez az analógia érvényes sok megcsalásos esetre is: egyesek csupán azért lépnek félre, hogy elkerüljék, hogy őket csalják meg előbb (még akkor is, ha a másik részéről tervben sem volt ilyesmi). Egy megcsalást azonban lehetetlen elfelejteni, pláne meg nem történtté tenni, és – bár vannak kapcsolatok, amelyek túlélik az ilyesmit – a felek közötti viszony már soha többé nem lesz olyan, mint korábban volt.

Lefokozás

A vésztrombiták akkor is felharsannak, amikor egyre kevésbé értékeljük kettőnket egy szilárd egységként, áthelyeződik a fókuszunk a „közös jóról” a „nekem jó”-ra. Ezt jelezheti, ha egy program tervezésekor már nem az az első, hogy egymással egyeztetünk; hogy a kommunikációnkban a „mi” következetesen „én”-re cserélődik; végső esetben pedig, hogy társunk helyett más valaki válik az első számú bizalmasunkká.
Gondoljuk át, hogyan jutottunk el a kapcsolatunkban erre a pontra, és találjunk rá alkalmat, hogy nyílt lapokkal leüljünk társunkkal megbeszélni, miben látjuk a kapcsolat gyengeségeit, erényeit, és mik a terveink a jövőre nézvést.

Nem muszáj boldogtalannak lennünk

Amennyiben hosszú idő óta boldogtalan, elhidegült és a megújulásra képtelen kapcsolatban vagyunk, tartsuk észben, hogy mindig ott áll előttünk a szakítás lehetősége. Ha választanunk kell, válasszuk magunkat – és már csak önmagunk tisztelete miatt se kezdjünk hazudozásba és titkos viszonyokba: sétáljunk el emelt fővel, mielőtt sor kerülne ilyesmire.

Amennyiben a kapcsolat, amelyben vagyunk, bántalmazóvá válik, kérjünk segítséget, és lépjünk mielőbb! Az áldozatok az alábbi elérhetőségek valamelyikén kérhetnek segítséget:

• Rendőrség: 112
• Helyi Család- és Gyermekjóléti Központ: Ha van családsegítője, őt keresse.
• Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT): 06-80-20-55-20, www.bantalmazas.hu (csak maga az áldozat keresheti, védett ház itt intézhető)
• Gyermekvédő hívószám: 06-80-21-20-21 (Bejelentés gyermek vagy felnőtt veszélyeztetettségére. Azonnal továbbítják az illetékes hatóság, ill. a rendőrség felé.)
• Áldozatsegítő Vonal (jogi, pszichológiai, szociális segítség, kárenyhítés bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóiknak): 06-80-225-225 www.igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/
• NANE (segélyvonal nők és gyerekek elleni erőszak áldozatainak és segítőiknek): 06-80-505-101, www.nane.hu
• Ökumenikus Segélyszervezet (információnyújtás, jogi és pszichológiai tanácsadás): www.segelyszervezet.hu
• Kék Vonal: bántalmazott gyerekeknek, fiataloknak: 116-111, bántalmazott gyerekek ügyében felnőtteknek: 116-000 (előhívó szám nélkül)  www.kek-vonal.hu

Kiemelt kép: LittleBee80/Getty Images