Hatalmas családban nőtt fel
Gustav Klimt 1862-ben született egy Bécshez közeli faluban. Óriási családban nőtt fel, hiszen szüleinek hét gyermekük volt.
Az aranyhoz családi kötődése is volt
A csodálatos arany színek Klimt festményein mindenkit lenyűgöznek. A nemesfémhez való kötődése gyerekkorára nyúlhat vissza, apja ugyanis cseh származású aranyműves volt. Ahhoz, hogy tökéletesítse az arany technikájának használatát Gustav Klimt Ravennába és Velencébe utazott, hogy bizánci művészek munkáját tanulmányozza.
Befejezetlenül mutatták be A csókot
Kétség kívül A csók a legismertebb alkotása, aminek elkészülte Klimt aranykorára esik. Ekkor nemcsak, hogy sok aranyfestéket, hanem valódi laparanyat is használt képeihez. Műve annyira lenyűgözte a Belvedere Múzeum csapatát, hogy 1908-ban úgy mutatták be, hogy a festő még nem végezte el rajta az utolsó simításokat.
Nagy nőcsábász volt
Klimt imádta a nőket, akik művészi alkotásai legnagyobb múzsái voltak. Sosem házasodott meg, de összesen 14 gyermeke született különböző kapcsolataiból. Csemetéi közül azonban csak hármat ismert el sajátjaként.
Egy igaz szerelme volt
Annak ellenére, hogy habzsolta az életet, volt egy nő, akiért haláláig rajongott. Emilie Flöge divattervező nemcsak a barátnője, hanem a múzsája is volt (a képen az ő portréja látható). Állítólag Klimt utolsó szavait is hozzá intézte: „Kerítsétek elő Emilie-t”.
A világ egyik legdrágább művésze
A festő alkotásaiért sokan odavannak, művei rekordárakon kelnek el az aukciókon. 2006-ban „Adele Bloch-Bauer I” képét 135 millió dollárért vette meg a Neue Galerie New York.
Nem fizették ki
Sokat emlegetett botrányos eset, amikor 1894-ben a bécsi egyetem egy freskósorozatra adott megbízást a festőnek. Klimt több éven keresztül dolgozott az alkotásokon, amiknek a filozófia, az orvostudomány és az igazságszolgáltatás allegorikus alakjait kellett ábrázolniuk a megbízás szerint. Ám amikor bemutatta az elkészült vázlatokat, az egyetem visszavonta a megrendelést és a már kifizetett előleg visszatérítésére kötelezte a festőt.
Fotó: Wikipédia, Archív
