Az ókori Egyiptom temetkezési szokásai olyan lebilincsilőek, hogy a mai napig könyvek és filmek „főszereplője” (mint például az újra felfedezett Brendan Fraser nevével fémjelzett Múmia is), a kiállításokról és a jelmezbálokról nem is beszélve. Viszont talán pont emiatt is több brit múzeum is úgy döntött, hogy szembemegy az évszázados szokásokkal, és azt kérik, hogy ezentúl ne használjuk a múmia szót, helyette inkább mondjunk mumifikált személyt, vagy – ha ismerjük – akkor a nevét használjuk. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy a látogatókban jobban tudatosuljon, hogy valódi, egyszer létező, hús-vér emberről van szó, nem pedig egy tárgyról.
„Ha más nyelvezetet használunk az emberi maradványok leírására, az eltávolíthatja őket a múmiáknak a populáris kultúrában megjelenő ábrázolásától, amely »a múmia átkáról szóló legendák« és a »természetfeletti szörnyetegként« való ábrázolásuk révén hajlamos aláásni az emberi múmiák emberségét” – idézte Jo Andersont, a Great North Museum régészasszisztensét a CNN, aki még 2021-ben vetette fel a kérdést egy blogposztban. A Great North Museum kutatásának első megállapításai szerint az Irtyru néven ismert mumifikálódott egyiptomi nő kiállítása kapcsán azt találták, hogy sok látogató „nem ismerte fel, hogy a nő egy valódi személy volt – mondta Adam Goldwater múzeumigazgató a CNN-nek adott nyilatkozatában. – Azzal, hogy »érzékenyebben« mutatjuk be őt, reméljük, hogy a látogatóink annak fogják látni a maradványait, ami valójában: nem egy érdekes tárgynak, hanem egy valódi embernek, aki valaha élt, és akinek nagyon sajátos hite volt arról, hogyan kell bánni a testével a halála után.”
Irtyru (Fotó: Hancock Museum, Newcastle)
A múmia szó egyébként egy ember vagy állat halott testére utal, amely nem bomlott el különleges természetes (szárazság vagy éppen a hideg) vagy mesterséges körülmények (balzsamozás) miatt. Maga a szó a perzsa/arab mummiya szóból származik, amelynek jelentése kátrány vagy bitumen. A múzeumigazgató azonban hozzátette azt is, hogy nem fogják betiltani a „múmia” szót, egyszerűen csak indokoltnak látták a változtatást.
A múmia átka
A kifejezés azután terjedt el világszerte, hogy 1922-ben felfedezték Tutanhamon király sírját a Királyok Völgyében, az egyiptomi Luxor közelében. Amikor Howard Carter egy kis lyukon keresztül bepillantást engedett a sírba, hogy megnézze a 3000 éve elrejtett kincseket, az ókori Egyiptom iránti globális szenvedélyt is elindította (ami olyannyira elterjedt, hogy még a brit trónörökös is megmászta a piramisokat – ami ma már illegális). Tutanhamon csillogó kincsei címlapokra kerültek – különösen a sírkamra 1923. február 16-i megnyitását követően –, majd szenzációhajhász beszámolók is születtek az expedíciót támogató Lord Carnarvon későbbi haláláról, amit az átoknak tulajdonítottak. A valóságban Carnarvon vérmérgezésben halt meg, és a sír megnyitásakor jelenlévő 26 ember közül csak hatan haltak meg egy évtizeden belül. Carter, aki minden bizonnyal minden átok első számú célpontja lehetett volna, 1939-ig élt, azaz majdnem 20 évvel a sír megnyitása után hunyt el.
Kiemelt kép: Turisták a múmiakiállításon, Egyiptomi Nemzeti Múzeum – Getty Images
