Nincs felszabadítóbb egy jó vitánál, hiszen oldja a feszültséget, ön- és társismeretre tanít, amitől szorosabb lehet a kapcsolat. De hogyan vitatkozzunk jól? Mikor származik belőle előnyünk, és mit várhatunk tőle?

A legtöbben eleve úgy állnak a konfliktus fogalmához, hogy hallani sem akarnak róla, sőt egyenesen kerülik a vitahelyzetet, pedig a két ember közötti problémamegoldásra tekinthetünk kapcsolatépítési stratégiaként is. Ennek hátterében a konfliktusból származó hasznos tudás áll, hiszen ilyenkor lehetőséget kapunk, hogy jobban megismerjük magunkat és a társunkat. Vegyünk például egy mindennapi helyzetet: Kata számonkéri Petit, hogy miért nem vitte le a szemetet, mondván, a férfi már megint nem tett meg még ennyit sem. Peti akár beleáll a helyzetbe, akár nem, Kata üzenete a számára az, hogy még erre sem képes, és ez rombolja az önbecsülését. Mi lenne a megoldás? Énüzenet, vagyis vádaktól és ítéletektől mentes érzelmi kommunikáció. A közlésnek ebben a tudatos formájában így hangozna az előbbi mondat: Úgy érzem, egyedül maradok a sok házimunkával, ami megnehezíti a napjaimat, jólesne a segítség.

A pisztolyszabály

– Ahhoz, hogy megértsük, mi zajlik le egy vádaskodó vitában, vizsgáljuk meg, kiről vagy miről szól a konfliktus. Erre létezik egy remek gyakorlat! Mutassunk fegyvert a kezünkkel, és nézzük meg ezt a tenyérből formázott pisztolyt. Láthatjuk, hogy öt ujjunkból egy mutat másra, de legalább három felénk néz. Pontosan ez történik a vitában is: másra mutogatunk, de ami a másikban zavar, az sokszor rólunk szól – magyarázza Varga Éva kommunikációs szakember. – Láthatjuk, hogy konfliktusaink reakcióként jelennek meg a társas kommunikációban. Így próbáljuk megoldani a gondjainkat, de közben nem tudatosítjuk, hogy ezek nem a valódi problémáink, és a felszín alatt sokkal mélyebb elakadások vannak. A konfrontáció akkor tanulságos, ha megvizsgáljuk, mi a probléma igazi oka. Tényleg egy teli szemetesről van szó? Csupán az bánt, hogy egyedül maradunk a házimunkával? Ahhoz, hogy megtaláljuk a választ, fontos, hogy megfogalmazzuk, mi a gond. Menjünk végig az érzéseken, amik felszínre jönnek a vita alatt: mi bosszant, mi bánt, mi okoz csalódást? Ezt mindkét félnek meg kell tennie ahhoz, hogy egyértelmű legyen, mi áll az összeütközés hátterében.

A jó időzítés

Konfliktusokra azért van szükség, hogy felszínre jöjjenek az elfojtott vágyak vagy bántalmak, míg a konfliktusok kezelésére azért, hogy együtt találjunk megoldást a párunkkal, csapatként. Ezért a gyümölcsöző problémamegoldás alapja a jó időzítés.

Tovább olvasnál?
Ha érdekel a cikk folytatása, fizess elő csak 500 forintért, vagy regisztrálj, és 1 héten keresztül minden előfizetői tartalmat megnézhetsz.
Próbáld ki most kedvezményesen!
Az előfizetés ára az első hónapban csak 500 Ft, ezt követően 1490 Ft havonta. Ha van már előfizetésed, lépj be .