Egy norvég professzor, dr. Anna Smajdor akadémikus, az Oslói Egyetem docense a várandósság kockázatát szeretné átruházni azokra, akiken már egyébként sem lehet segíteni, hiszen nem példa nélküli az orvoslásban, hogy ily módon tartsanak fenn mesterséges terhességet – derül ki a Journal of Theoretical Medicine and Bioethics című orvosi folyóirat cikkéből.
„Mi a helyzet azokkal, akik agyhalottként fekszenek a kórházakban? Miért kellene a méhüknek is elpusztulnia? A tartós vegetatív állapotban lévő női betegek, akik előzetesen írásbeli beleegyezésüket adták, béranyaként működhetnének tovább: embriókat helyeznének a méhükbe, és kihordanák a magzatot – szigorú orvosi ellenőrzés és felügyelet alatt. Ezzel a terhesség egyik alternatív módját kínálhatjuk azoknak a pároknak, akik meddőséggel küzdenek, esetleg elkerülnék a várandóssággal járó kockázatokat. Valószínűnek tűnik, hogy – a szervdonorokhoz hasonlóan – egyes emberek hajlandóak lennének megfontolni a teljes testük felajánlását.
Az emberi faj szaporodása érdekében nem mondhatunk le az egészségesen működő anyaméhről, a terhesség rizikóit pedig átruházhatjuk azokra, akiket már nem tudunk károsítani ezzel”
– írta a cikkben Smajdor.
A professzor szerint a nőknek szinte gondolkodás nélkül alá kell vetniük magukat a terhesség nagyobb veszélyeinek, a szülés pedig még a fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban is komoly egészségügyi kockázatokkal járhat (itt írtunk arról tavaly, milyen tünetekre érdemes odafigyelniük a kismamáknak, itt pedig dr. Ladjánszki Bernadett történetét olvashatod, aki kolesztázis következtében vesztette el kisbabáját). Smajdor mindemellett elismerte, hogy az öntudatlan női test felhasználása éppen az, ami ellen hosszú évek óta a feminista mozgalmak is küzdenek, ebből a szempontból pedig elfogadhatatlannak tűnhet az eljárás, ami valóban kimerítené a női test tárgyiasítását. (No de mi van akkor, ha valaki előzőlegesen beleegyezik a béranyaság ennek a formájába?)
A doktornő kijelentései hatalmas felháborodást váltottak ki a közösségi médiában, Jennifer Pedraza kolumbiai kongresszusi képviselőnő egyenesen nőgyűlölőnek nevezte az ötletet:
„A női test nem egy tárgy, amit használat egyszerűen csak kidobunk; a nőknek emberi jogaik vannak, még ha ezt el is felejtik egyesek.”
„Oké, akkor most tudatom a világgal, hogy ha valaha is agyhalott leszek, jobb, ha nem használjátok az istenverte testemet báranyaságra” – írta az egyik kommentelő. „Elborzadtam ettől az egésztől. Egy olyan jövő előtt állunk, ahol a nők élete olcsó, és ahol arra használják az öntudatlan női testet, hogy évről évre gazdag nyugati párok gyermekeit hordja ki?” – írta egy másik felháborodott olvasó.
Smajdor azt is felvetette, hogy az agyhalál állapotában lévő férfiak szintén képesek lennének terhességre (a megtermékenyített petesejtet a placentával együtt ültetnék a hasüregbe), ezzel pedig nem csak a potenciális donorok körét növelné, de egyúttal a feminista aggályokat is enyhítené. „A férfiterhesség perspektívája nem sci-fi, és nem a fantázia szüleménye, mint ahogyan azt sokan gondolják. A férfiterhesség kilátása lecsillapíthatná a feministákat, akik egyébként úgy éreznék, hogy az agyhalott béranyaság túl messzire megy a nők reproduktív funkcióinak tárgyiasításában” – írja Smajdor a cikkben.
Bár az Oslói Egyetem kezdetben megvédte a professzor – finoman szólva – hajmeresztő állításait, végül azonban arra hivatkozva kértek bocsánatot, hogy „az orvosi fejlődést szeretnék ösztönözni az emberiség szolgálatában a legmagasabb bioetikai normák mellett”. De hogy mindez mégis mennyire számít etikusnak – mind a nők, mind pedig a férfiak részéről –, az erősen vitatott…
Kiemelt kép: Getty Images
