A zene gyógyító ereje nem ismeretlen a tudomány számára – amellett, hogy az érzelemkifejezés egyik legalapvetőbb formája, még a mentális egészségünknek is jót tehetünk vele; zeneterápiával csillapíthatjuk a testi-lelki fájdalmat, a depresszióban szenvedő betegek tüneteire (nemrég például kiderült, hogy a szülés utáni depressziónak biológiai háttere is lehet) pedig kifejezetten jótékony hatással lehet. Mindezek fényében pedig kimondottan furcsán hangzik, hogy ezek alól éppen a zenészek számítanak kivételnek – derül ki egy friss kutatás eredményeiből. Egy nemzetközi kutatócsoport a zenélés és a mentális egészség kapcsolatát vizsgálta a németországi Frankfurt am Main városában, és megállapította, hogy a zeneileg aktív embereknél átlagosan valamivel magasabb a depresszió és a bipoláris zavar genetikai kockázata. De mégis mivel magyarázható, hogy a zeneileg nem aktív emberekhez képest a zenészek gyakrabban szenvednek depresszióban és szorongásos zavarokban?

Tényleg lehet összefüggés? És mennyire érdemes komolyan venni?

A tudósok először 2019-ben találtak összefüggést a zenélés és a mentális egészségügyi problémák között. Mintegy 10.500 svéd résztvevő adatait hasonlították össze az ország betegnyilvántartásával – köztük a pszichiátriai ellátásban részesültek adatbázisával – melyből kiderült, hogy a zeneileg aktív résztvevők gyakrabban számoltak be pszichotikus tünetekről, mint a zenélni nem tudó önkéntes válaszadók. (Ezeket az eredményeket a Scientific Reports című nyílt hozzáférésű folyóiratban tették közzé 2019-ben). A kutatás részleteiből fontos kiemelni, hogy a vizsgálatban résztvevők ikrek voltak, így a tudósok könnyen ráláthattak a családi hatásokra is – amelyek az öröklött géneket, valamint a gyermekkori családi környezetet egyaránt magukba foglalták. Az ikrek általában ugyanabban a háztartásban nőttek fel, ráadásul teljesen (vagy legalábbis részben) ugyanazokkal a génekkel rendelkeznek – attól függően, hogy egypetéjű vagy kétpetéjű ikrekről van-e szó. A kutatócsoportnak így sikerült megállapítani, hogy

a zenei aktivitás, azaz az éneklés, valamint a hangszeren történő játék és mentális egészségügyi problémák valószínűleg nem állnak ok-okozati összefüggésben egymással,

a kapcsolat inkább a közös genetikai tényezőknek és a családi környezetből származó gyerekkori hatásoknak tulajdonítható – a molekuláris genetikai módszerekkel folytatott vizsgálatok szerint azonban lehet némi átfedés a zenélés a mentális betegségek között. Ebből kifolyólag a második vizsgálat eredményeit nemrég publikálták a Translational Psychiatry című tudományos folyóiratban, melyben a kutatócsoport 5648 személy DNS-ének felhasználásával vizsgálta a zenélés és a mentális egészség közötti genetikai kapcsolatot. A vizsgálatban résztvevők a genotípusadatokon kívül a zenei elkötelezettségükről, kreatív és sportteljesítményeikről, valamint mentális egészségükről is szolgáltattak információkat.

Fotó: Getty Images

Az új adatok adatok elemzése azt mutatta, hogy a depresszióra és a bipoláris zavarra nagyobb genetikai kockázattal rendelkező egyének átlagosan gyakrabban voltak zeneileg aktívak, többet gyakoroltak és magasabb művészi színvonalon teljesítettek. Érdekes módon ezek az összefüggések attól függetlenül jelentkeztek, hogy az egyének valóban mentális problémákkal küzdöttek-e vagy sem.

Ugyanakkor a muzikalitásra nagyobb genetikai hajlamot mutató résztvevőknél átlagosan a depresszió kialakulásának kockázata is kissé magasabb volt – függetlenül attól, hogy ténylegesen játszottak-e hangszeren vagy sem.

A zenélés és a mentális egészség közötti általános kapcsolat tehát nagyon összetett, ráadásul úgy tűnik, hogy a zenészek bizonyos mentális betegségek tekintetében némileg magasabb genetikai kockázattal rendelkeznek. Azt azonban a kutatás tudósai is megjegyezték, hogy természetesen ezek az eredmények nem zárják ki azt, hogy a zene összességében pozitív hatással van az egészségünkre, további kutatásaik során pedig külön figyelmet szentelnek majd a flow-élménynek, azaz annak az ösztönös örömérzetnek, amit egy adott feladat elvégzése közben érezhetünk. A flow egy tevékenységben való teljes elmélyülés élményére utal (Csíkszentmihályi Mihály magyar-amerikai pszichológus egyébként a flow-élmény tűpontos megfogalmazása kapcsán vált világszerte ismertté), amelyet például hangszeren való játék során is megtapasztalhatunk – így pusztán csak a kutatás eredményei miatt senki se váljon meg a hangszereitől. Hiszen az alkotás öröme, valamint a flow-élmény akkor is pozitív hatással lehetnek a mentális egészségre, ha némileg magasabb genetikai kockázattal rendelkezünk pszichés betegségek terén.

Kiemelt kép: Getty Images