A február 20-án szülinapos Cindy Crawford – 57 éves lett idén – éppen azon dolgozik, hogy alapjaiban változtassa meg életmódját. Tavaly nyáron egy hirtelen ötlettől vezérelve elkísérte lányát Amerika legextrémebb fesztiváljára, ahol teljesen kikerült a komfortzónájából, és ez elgondolkodtatta: ideje kicsit lazítani. Ha végignézünk az életén, a modellszakmához való hozzáállásán, szorgalmán és tökéletes felkészültségén, egyértelmű, hogy van honnan visszavennie. (Bus István kollégánknak kétszer is volt alkalma találkozni a szupermodellel, István ebben a cikkben számolt be élményeiről.)

Sosem volt üresfejű szépség

Crawford nagyon jól tanult, érettségi után őt kérték fel, hogy mondjon búcsúbeszédet a középiskolájában. Egyetemi ösztöndíjat nyert az Egyesült Államok egyik legjobb egyetemére, a Northwesternre, a vegyészmérnöki karra. Végül csak egy szemesztert végzett, mert teljes mértékben a modellkarrierjére akart koncentrálni.

Az egyetemen töltött idő volt az egyetlen eset, amikor úgy érezte, hogy alábecsülik, mert nem úgy nézett ki, mint a többi mérnök.

„Annak, hogy bizonyos módon nézek ki, megvoltak az előnyei, egy egész karriert jelentett számomra. Az egyetem volt az egyetlen hely, ahol emiatt negatívan ítéltek meg, és ez megdöbbentett” – emlékezett vissza egy 2017-es interjúban. Egyszer amikor megjelent matematikaórán, a professzor egy pillantást vetett rá, és közölte vele, hogy rossz teremben van. Crawfordnak nehéz döntés volt korán otthagyni az egyetemet, mert az önbizalma abból fakadt, hogy mindig is kitűnő tanuló volt.

Később a modellkarrierje során is megőrizte és kamatoztatta a szorgalmas, jó tanuló hozzáállását.  „A modellkedésbe ugyanúgy belevetettem magam, ahogyan annak idején az iskolába. Fiatal modellként fel sem merült bennem, hogy megjelenjek Avedon vagy Penn stúdiójában anélkül, hogy előzetesen megismerkedtem volna a munkájukkal és a stílusukkal. (Richard Avedon és Irving Penn híres amerikai divatfotósok voltak – a szerk.) Figyeltem és alaposan felkészültem, hogy amikor a fotós vagy a stylist a film noir-ra vagy Jean Shrimptonra hivatkozott, egy nyelvet beszéljek velük, és tudjam, mit szeretnének tőlem” – fogalmazta meg szakmai hitvallását Becoming című önéletrajzi könyvében.

A modellkedés több, mint egy üres arckifejezés

„Richard Avedon tanított meg arra, hogyan kell címlapot készíteni. Ragaszkodott hozzá, mennyire fontos, hogy nekem mint modellnek, mindig legyen egy elképzelés a fejemben, amikor a kamerába nézek. Azt mondta, legyen egy gondolatom, még akkor is, ha ez a gondolat csak annyi, hogy »Vegyél meg engem. 3 dollár vagyok« (ennyi volt akkoriban a Vogue ára). Megtanított arra, hogyan nézzek el a kamerától minden egyes kattintás között, és hogyan térjek vissza egy új gondolattal. Ezt a mai napig így csinálom. Míg egy fiatal lány arca elég szép lehet egy üres arckifejezéssel is, Avedon nem akart ürességet. Ha elkalandoztál, és a bevásárlólistán kezdtél el gondolkodni, ő tudta. Látni akarta a csillogást a szemedben, ahogy visszanézel rá. Felismerte, ha ez megvolt” – írja könyvében.

A Vogue címlapjára kerülni minden modell álma, hiszen ez egyfajta jóváhagyás a szakma részéről, hogy jó úton vagy. „Emlékszem, milyen izgatott voltam, amikor az első Vogue címlapom végre megjelent az újságárusoknál. A reptéren, útban vissza Chicagóba, három példányt vettem, hogy megmutassam anyukámnak, és izgatottan mentem a pénztároshoz, remélve, hogy felismer engem. Még csak fel sem nézett, miközben kiszámolta a végösszeget. Csak ennyit mondott: »Ugye tudod, hogy ugyanabból a magazinból vettél hármat, drágám?«”

Az első Vogue címlap 1987-ből, a fotós: Richard Avedon (Fotó: Facebook)

Modellek régen és most

Crawford több évtizede van a modellszakmában, és még mindig aktív, bár tény, hogy sokkal kevesebb munkát vállal, mint régen. Mivel lánya, Kaia is ezt a szakmát választotta, pontosan látja, mennyire más volt régen ez a műfaj.

„Egy nagy különbség az én generációm és Kaia generációja között, hogy én nem úgy nőttem fel, hogy modell akarok lenni. Nem is igazán tudtam, mit jelent a modellkedés, nem ismertem modelleket.

Emlékszem, amikor elmentem az első ügynökséghez Chicagóban, kicsiben kezdtem, katalógus fotózásokon. Az egyik fő oka annak, hogy rögtön az elején lehetőségem volt a legjobb fotósokkal dolgozni, az volt, hogy az emberek szerint hasonlítottam Gia Carangira. Baby Giának hívtak. Vicces, hogy ma ugyanezt mondják Kaiáról”– nyilatkozta a Vogue-nak.  (Gia Carangit Amerika első szupermodelljeként is szokták emlegetni, életéről és tragikus haláláról szól a Kifutó a semmibe című film, amelynek főszerepéért Angelina Jolie Golden Globe-díjat kapott – a szerk.) A másik nagy változás a közösségi média mindent átható jelenléte. Crawford és régi harcostársa, Helena Christensen a mai napig jóban vannak, és amikor a régi időkről nosztalgiáznak, mindig szóba kerül, mennyire örülnek annak, hogy akkoriban nem volt mindenkinél telefon, amivel fényképezni lehet, és megúszták azt, hogy minden tevékenységükről be kelljen számolni a közösségi médiában – ami egy mai modellnek alapfeladata.

Helena Christensen és Cindy Crawford Tom Ford divatbemutatóján a New York Fashion Week-en 2017. szeptember 6-án (Fotó: Swan Gallet/WWD/Penske Media via Getty Images)

Változó szépségideálok

Crawford annak idején éppen azzal tűnt ki, hogy barna hajával és szemével nem illeszkedett az akkoriban divatos szőke haj-kék szem kombinációt istenítő szépségideálba. Elfogadta, hogy a divatipar és az aktuális trendek folyamatosan változnak, egyszer ez a menő, másszor az. „Az inga mindig ide-oda leng, Marilyn Monroe-tól Twiggyig, a szupermodelltől a heroin chic-ig (eme veszélyes trendről mi is írtunk nemrég – a szerk.). Így inspirálódnak a tervezők, fotósok és szerkesztők. A fogyasztóknak fel kell ismerniük, hogy a hatalom az ő kezükben (vagy inkább a pénztárcájukban) van. Ha nem tetszenek nekik a látott képek, akkor megvan a hatalmuk, hogy ne vásárolják meg a magazint vagy a tervező ruháit. A divat mindenekelőtt üzlet, és néha a változás csak akkor következhet be, ha a lánc legvége is érintett. Ennek ellenére izgalmas látni, hogy a jelenlegi divat a szépség szélesebb körű fogalmát öleli fel. Szerintem a legfontosabb üzenet, amit népszerűsíteni és képviselni tudok, a sokszínűség és az egészségesség támogatása” – fogalmazza meg könyvében. 

Az öregedésről

Kezdetben saját kozmetikai márkája, a Meaningful Beauty reklámfilmjeinek az volt a szlogenje, hogy „Semmit nem öregedett”, és egymás mellé tették fiatalkori és jelenlegi képeit. „Azt mondtam nekik, ezt hagyják abba, mert túl nagy nyomást gyakorol rám. Tudom, hogy mennyit öregedtem. Az arcom sokkal vékonyabb lett, a szám sem olyan telt már.

Nem helyes, ha azt mondják, hogy kortalan vagyok, különösen azért, mert az öregedés önmagában is elég nehéz, ráadásul egy fiatalságmániás kultúrában élünk. Nem vagyok 25 éves, akkor miért kellene megpróbálnom 25-nek kinézni?

Miért akarnám, hogy valaki összetévesszen egy 25 évessel? Gyerekeim lettek, és rengeteg élettapasztalatom van. Amikor elkezdtem modellkedni, azt kérdeztem, mit fogok csinálni, ha 25 éves leszek? Nem volt senki, aki olyan karriert futott be, mint én, akit követni tudtam volna, vagy akire felnézhettem volna. Aztán hirtelen 26 lettem, aztán 27, 30, 35, 40 és most, 56 évesen is ezt csinálom. Kizárt dolognak tartottam, hogy ennyi idősen még mindig »modellkedni« fogok. És bár már közel sem állok annyit a kamera előtt, mint régen – és nem is akarok –, amikor csak lefényképeznek, még ha csak egy iPhone-nal is, mindig pózolok. Ezt nem lehet elfelejteni. Szóval megtanultam elfogadni a különböző stádiumokat. Nem próbálom 56 évesen ugyanazt a munkát végezni, amit 25 és 30 éves koromban” – nyilatkozta az Haute Living magazinnak 2022-ben.

Van egy hasonlat, ami Crawford előszeretettel használ, ha a modellkarrierjéről van szó. „Olyan vagyok, mint egy öregedő sportoló. Sokkal jobban ismerem a játékot, de már nincs 20 éves testem.

Néha azt gondolom, hogy a fenébe is, talán nem akarok többé modellkedni. De aztán arra gondolok, hogy istenem, ezzel én is azt üzenném a nőknek, hogy egy bizonyos korban már lejárt a szavatosságunk, és a polcra kell kerülnünk.

Ezt akarom én a nőknek közvetíteni? Úgyhogy nem hagyom abba. Még akkor sem, ha néha nem feltétlenül érzem magam magabiztosnak, vagy ha látok magamról egy képet, és vannak dolgok, amik nem tetszenek, akkor is azt gondolom, hogy oké, de ez a valóság. Az öregedés akkor történik meg, ha szerencsések vagyunk, és azt jelenti: élünk”.

Cindy Crawford és férje, Rande Gerber a Clooney Alapítvány az Igazságosságért Első Albie-díjának átadásán a New York-i Közkönyvtárban 2022. szeptember 29-én (Fotó: Dimitrios Kambouris/Getty Images for Albie Awards)

A 80 %-os szabály

Az, hogy Crawford egészségesen és inspirálóan gondolkodik az öregedésről, még nem jelenti azt, hogy ne tenne azért, hogy jó formában legyen. Amikor 2020-ban a Vogue végigkövette egy napját New Yorkban, kiderültek a napi rutinnal és étkezéssel kapcsolatos műhelytitkai. Általában egy kora reggeli edzéssel kezdi a napot, aztán jöhet egy saját készítésű smoothie, vagy tejeskávé dupla presszóval. Ha reggeliről van szó, spenótos-gombás omlettet választ, a férje viszont imádja az édes francia pirítóst. „Bele szoktam enni, legalább egy falatot. Mindig azt mondom, hogy 80%-ban igyekszem jónak lenni, mert ezt tartom megvalósíthatónak. Hosszú távon ez kifizetődik.” Ezt a százalékos szabályt valóban komolyan gondolja, kozmetikai márkájának hitvallásában is szerepel a bűvös szám. Crawford azt vallja, hogy időnk 80 %-ában együnk 80 %-ban egészséges ételt. Így marad némi tér az élet élvezetére is. 

Nem egy sminkguru

Crawford édesanyja soha nem sminkelte magát, így tiniként nem volt honnan trükköket ellesnie. A modellkarrierje kezdetén gyakorlatilag semmit nem tudott a sminkelésről: lopva figyelte kolléganőit, és próbálta leutánozni őket. Később is azok közé tartozott, akik mindig a profi sminkesekre bízták magukat egy-egy divatbemutató előtt. A szupermodellek között voltak olyanok, akik szerették saját magukat kifesteni – például Linda Evangelista –, de Crawfordnak nem volt ehhez elég önbizalma. Az évek során persze komoly tudást halmozott fel ezen a téren, elsősorban az őt sminkelő mesterektől tanult. Ma már lánya, a szintén modell Kaia inspirálja, ha erről van szó. „Amikor én felnőttem, még nem volt Youtube. De ha Kaia szeretne megtanulni egy sminktrendet, csak felmegy a Youtube-ra és megnézi, hogy kell csinálni. Nem fél új dolgokat kipróbálni. Manapság az a jó a sminkelésben, hogy játszani lehet vele. Már nincsenek szabályok, egyszerűen azt csinálhatod, amitől jól érzed magad” – mesélte egy Vogue által készített kisfilmben. Az egyik sminkvideójában bevallotta, hogy számára a legfontosabb szempont, hogy minél hamarabb elkészüljön. 

Egyszer lemérte, mennyi idő alatt készíti el a saját sminkjét: 3 perc.

Mióta idősebb, sokkal kevesebb festéket tesz fel, mint régen, és inkább a bőrápolásra fókuszál. A férje, Rande Gerber egyébként utálja a sminket. „Szerinte már egy szempillaspirál is sok. Szoktam neki mondani, hogy a nők nem a férfiaknak sminkelnek, hanem a többi nőnek” – mesélte a videóban.

Cindy Crawford és lánya, Kaia Gerber a Women’s Guild Cedars-Sinai éves rendezvényén a Regent Beverly Wilshire Hotelben 2019. november 6-án Beverly Hillsben (Fotó: Axelle/Bauer-Griffin/FilmMagic/Getty Images)

Megvilágosodás a porfelhőben

Tavaly Crawford igent mondott lánya váratlan ajánlatára, és elkísérte őt az ikonikus Burning Man fesztiválra, amit a nevadai sivatagban tartanak minden évben. Ez a rendezvény a teljes szabadságot és a közösség erejét hirdeti: a résztvevők nem használatnak pénzt, helyette cserekereskedelem működik, mindenki extrém ruhákban parádézik, biciklivel közlekednek a monumentális képzőművészeti építmények és installációk között, és közben mindent elborít a sivatagi homok. Nem olyan hely, ahová Cindy Crawfordot képzeli az ember. „Kényelmetlenül érzed magad, mert minden poros és piszkos, de közben nagyon kreatív, a Mad Max és az Alice Csodaországban találkozik a virtuális valósággal. Vad és nagyon felszabadító, mert bizonyos értelemben kívül vagy önmagadon”.

Elmondása szerint az, hogy itt nem tudott „A Cindy Crawford” lenni, megkönnyebbülést jelentett neki, mert itt nem kellett azt jelentenie mindenkinek, amit a normális világban elvárnak tőle. „A családomban én vagyok a szervező, én vagyok a pontos, én vagyok a komolyabb. Amikor visszajöttem, rám tört, hogy, istenem, olyan gondtalan és szórakoztató volt a Playán biciklizni, időbeosztás nélkül. Olyan volt, hogy »Ó, menjünk, nézzük meg azt a műalkotást«, aztán odatekersz, és vagy öt percig maradsz, vagy egy órát. De aztán visszatérsz a valóságba, az életedbe, és én személy szerint úgy éreztem, hogy most újra én vagyok a felelős anya, én vagyok ez, én vagyok az.

Megkérdezem magamtól, hogy az életemnek ezen a pontján akarok-e még mindig az a sok minden lenni egyszerre, amit szinte észrevétlenül bevállaltam?”

– fedte fel őszintén dilemmáit az Haute Living magazin hasábjain. 

Nagyobb szabadság

Az élmény hatására jött rá, hogy változtatni szeretne az életén, lazítani a saját maga által megszabott szoros határokon. Ehhez egy coach segítségét is igénybe veszi. „Az egyik dolog, amiről beszél nekem, az az idő. Konkrétan arról, hol érzem magam beszorítva, és hol stresszel ez engem? Nagy tervező vagyok, és nagyon-nagyon szervezett. Az a típus vagyok, aki pontosan annyi időt engedélyez magának valamire, amennyi ahhoz az adott tevékenységhez szükséges. Tegyük fel, hogy 9:30-kor végzek az edzéssel, és 10-re van beütemezve az első telefonhívásom a nap folyamán, így van fél órám arra, hogy lezuhanyozzak és összeszedjem magam. De mondjuk a férjem beszélgetni akar velem. Azt tapasztaltam, hogy az órámra nézek, hogy van még három percem, és akkor ő ingerült lesz, vagy én érzem a stresszt, hogy most már nem lesz időm sminkelni. Soha nem jutott eszembe, hogy talán egy kicsit későbbre toljam az első meetinget, mert annyira a hatékonyságra koncentráltam. Soha nem terveztem be »nem tervezett« időt, de azt hiszem, most már egyre többször csinálok ilyet. Most már megtalálom a módját annak, hogy több levegőhöz jussak. És ez az, ahol most tartok az életemben, hogy egy kicsit több helyet hagyok a váratlan dolgokra”.

Kiemelt kép: Cindy Crawford a Sugar Ray Leonard Alapítvány rendezvényén a Beverly Hilton Hotelben 2019. május 22-én Beverly Hillsben (Fotó: John Wolfsohn/Getty Images)