Február 6-án, hétfő reggel érkeztek az első híradások a törökországi földmozgásról. Az ország alelnökét, Fuat Oktayt az MTI idézte. Úgy nyilatkozott, hogy legkevesebb 284 halottjuk és 2323 sérültjük van a hajnali rengéseknek, amelyek tíz tartományt érintenek. A katasztrófában legalább 1710 épület összeomlott, köztük egy kórház Hatay tartomány Iskenderun városában. Ismertette azt is, hogy addig 78 utórengést regisztráltak, közülük három haladta meg a 6-os erősséget, a legerősebb pedig 6,6-os volt. A károk miatt lezárták a Hatay repülőteret, míg Kahramanmaraşban és Gaziantepben csak a mentési munkálatokhoz használják a légikikötőket. A földmozgások következtében még Gaziantep történelmi vára is – amely évszázadokon át tartotta magát – súlyos károkat szenvedett. A reggeli, 7,8-as erősségű rengést nem messze, Kahramanmaraş tartományban egy 7,7-es erősségű követte. Aznap a halottak és sebesültek száma is többszörösére emelkedett. A török vezetés szerint a mostani a legsúlyosabb természeti csapás az 1939-es erzincani földrengés óta, amelyben tízezrek vesztették életüket az ország keleti részén. A katasztrófa nemcsak Törökoszágot, de Szíriát is megrázta: itt is többmilliónyian maradtak fedél nélkül.
A számok sokkolók, de annál nehezebb feldolgozni a rengés közben és után készült videófelvételeket. A hihetetlenül erős földmozgások során az emberek leguggolnak és megkapaszkodnak, vagy csak lefekszenek a földre, olyan erővel hullámzik alattuk a talaj. Egy buszpályaudvar felvételein óriási erővel rángatják a rengések a járműveket. Ennél pedig csak a kártyavárként összedőlő épületek látványa hihetetlenebb, valamint a szétszakadó gázcsövek okozta robbanások nyomán keletkező tüzek.
Összefogás
Még aznap világméretű összefogás jött létre, hogy segítse Törökországot a katasztrófa átvészelésében, és hogy minél többeket menthessenek meg a mentőcsapatok. Mindezt több tényező is nehezítette: A földrengés sújtotta vidéken nehéz az előrehaladás a mindenütt a földön heverő romok miatt. Megsemmisült az infrastruktúra – például összeomlott a mobiltelefon-hálózat is, és nagyon nehéz kommunikálni. További nehezítő tényező, hogy az ország belső részén a tél hasonlóan hideg, mint nálunk. Éjszakánként keményen fagy, ez pedig jelentősen rontja a romok alatt rekedtek túlélési esélyeit.
Drámaibbnál drámaibb történetek és képek érkeztek folyamatosan a mentés helyszínéről. Emlékezetes annak a szíriai nőnek a története, aki a romok alatt adott életet a szír–török határvidéken. A kisbabát meg tudták menteni, de az anya belehalt sérüléseibe. Vagy ott az a szívszaggató fotó, amelyen egy török apát, Mesut Hencert látjuk, akinek tizenöt éves lánya, Irmak holtan ragadt a romok alatt. A férfi órákig szorította halott lánya kezét.
A pénzadományok mellett a világ minden részéről mentőcsapatok érkeztek a térségbe. A magyar külügyminiszter tájékoztatása alapján hazánkból 116 főből és 19 mentőkutyából álló mentőegység indult Törökországba. Aleppóban, Szíriában két mozgó orvosi rendelőt helyezett üzembe a Máltai Szeretetszolgálat a magyar kormány ötvenmillió forintos támogatásával.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság alakulata kedden három embert mentett ki a romok alól. Közben megérkezett az országba a HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport, és a Baptista Szeretetszolgálat is már kedden kimentett egy fiút Antakya városában. Szerdára a magyar mentőcsapatokban már 156-an dolgoztak, 28 mentőkutyával, és összesen 21 túlélőt hoztak a felszínre. A kint tartózkodó tudósítók beszámolói alapján az emberek nagyon segítőkészek. Törökország civil lakossága összefogott, mindenhol ételt és vizet osztanak a rászorulóknak. Még az épen maradt épületekben sem tartózkodik senki, mert attól tartanak, hogy a statikailag sérült házak összedőlhetnek egy utórengésben. Ezért sokan az utcán töltik az éjszakát, aki teheti, meleg ruhákkal, takarókkal segít másokon.