A technika fejlődésével egyre több időt töltünk elektronikai eszközeink, okostelefonjaink és számítógépeink társaságában, amiből következik, hogy rendszeresen ér bennünket kék fény, vagyis úgynevezett HEV-light a mindennapokban. Ez a magas energiájú látható fény egyébként a napsugarak által is elér hozzánk, a vörös, narancs, sárga vagy zöld spektrumokhoz hasonlóan a sugárzás hullámhosszától valamint energiájától függően különböztetjük meg. A két tényező közötti fordított arányosság miatt az olyan rövidebb hullámhosszú sugarak, mint amilyen az UV-sugárzás vagy a kék fény is, jóval nagyobb energiával bírnak, ebből következik, hogy nem csupán az alvás minőségét, de bőrünk állapotát egyaránt befolyásolják.
Kék fény kontra UV-sugárzás
A kutatások szerint a kék fénnyel érintkezve kevésbé jelennek meg ráncok és pigmentfoltok, továbbá rákkeltő hatása sem bizonyított, tehát az UV-sugárzás jóval nagyobb szerepet játszik a sejtkárosodásban a beltéri képernyőfényekhez képest. (Arról, hogy milyen fontos óvni a napsugaraktól a bőrünket és hogy ezt miként tehetjük a leghatékonyabban, itt írtunk korábban.) De akkor mégis miért jelenthet problémát? Noha a leégés veszélye nem fenyeget minket, a kütyük kék fényének hatására hiperpigmentáció (ami ellen az ebben a cikkben leírtakkal vehetjük fel a harcot) alakulhat ki, a melanin nevű sötét pigment elszaporodásával májfoltok, szeplők és barna foltok jelenhetnek meg bőrünk felszínén, melyek a napfény hatására még sötétebbé válhatnak. A másik probléma az úgynevezett oxidatív stressz, amikor a laptop fénye előtt töltött hosszú órák hatására felborul a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlya a bőrünkben.
A felszabaduló káros anyagok lebontják a bőr rugalmasságáért felelős kollagénrostokat, valamint csökkentik a fibroblaszt sejtek számát, melyek épp a bőr megfelelő kollagéntermelésért felelősek.
Már négy órányi sorozatnézéssel vagy játékkal ezek a sejtek több, mint 10%-ot veszítenek rugalmasságukból,
vagyis a túlzott képernyőhasználat idő előtt beindíthatja az öregedési folyamatokat, negatívan befolyásolhatja arcbőrünk kollagénkészletét, és ezzel csökkenti annak regenerációját, védekezőképességét. A képlet azonban ennél kicsit bonyolultabb: a kék fényről ugyanis még így sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jó vagy rossz, mivel egyaránt fejthet ki káros és kedvező hatásokat is a bőrre vonatkozóan. Rövid ideig tartó, kúraszerű alkalmazásával mérsékelhetők az ekcémás vagy pattanásos bőrproblémák, de a színterápia során ugyancsak sikeresen alkalmazzák étvágycsökkentésre, gyulladásokra vagy lázcsillapításra.
Akkor mégis hogyan védekezzünk?
A kék fény az UV-sugárzáshoz hasonlóan több energiával rendelkezik, ennek okán nagyobb mértékben károsítja sejtjeinket, vagyis ezzel szemben is bizonyítottan úgy kell védekeznünk, ahogy azt az UV-sugárzás ellen tennénk. Bár a kék fény nem okoz azonnali elváltozásokat, és nem indít be rákot okozó folyamatokat, a felgyorsult bőröregedés megelőzése miatt mindenképp használjunk megfelelő fényvédőt akkor is, ha épp otthon tartózkodunk. A természetes ásványi alapú fényvédők hatékonyabban védenek a látható fény ellen, és a színezett termékek esetében attól sem kell tartanunk, hogy a túl erős fedés miatt majd sápadtnak tűnünk.
A legbiztosabb fegyver – mellyel a szem megerőltetését, a fejfájást és a szédülést is elkerülhetjük – a képernyőidő csökkentése, a céltalan telefonnyomkodás mellőzésével pedig bőrünket is megóvhatjuk a kék fény káros hatásaitól.
Fényvédő választáskor legyünk körültekintőek, és olvassuk el figyelmesen a csomagoláson feltüntetett adatokat. Fontos, hogy a bőr idő előtti öregedését okozó UVA, a leégésért felelős UVB és a HEV (tehát a kék fény) ellen egyszerre nyújtson védelmet, továbbá tartalmazzon kémiai és fizikai összetevőket is a magas faktorszám érdekében. Nekünk ezek a kedvenc termékeink:
Kiemelt kép: Getty Images