Mindannyiunknak vannak nyűgösebb hétfői, kihívásokkal teli hetei, sőt, kevésbé sikeres hónapjai is. Általában képesek vagyunk áthidalni a munkahelyi nehézségeket, és hasznos tanulságokkal gazdagodni egy-egy nehezebb hónap után – persze csak akkor, ha összességében biztonságban érezzük magunkat a munkahelyen. Ugyanis, ha éppen az ellenkezőt tapasztaljuk, olyan, mintha a nehézségek szünet nélkül ismétlődnének, magyarán szakmai fejlődés helyett csak a negatív hatások érvényesülnek, és egyre többször kapjuk magunkat azon, hogy szorongunk, kialvatlanok és tartósan kimerültek vagyunk. Legyen szó indulatos főnökről, ésszerűtlen munkaterhelésről vagy rosszindulatú, irigy munkatársakról, a mérgező munkahelyi környezet jelentősen megviseli a testi-lelki egészségét, ami legrosszabb esetben akár depresszióhoz is vezethet, és többféle testi betegség kialakulásáért is felelős lehet.
Nyilvánvaló, hogy a munkahelyek általában a profitszerzésen alapulnak, de egyes helyek gyakran hajlamosak elfelejteni, hogy a munka legjavát nem robotok és mérlegek, hanem emberek végzik. Az angol nyelvterületen bottom-line mentalitásként nevezett jelenség – amikor a profitorientált irodai kultúra az alkalmazottak egészségével szemben a termelékenységet és a számokat helyezi előtérbe – világszerte problémának számít a munkavállalók körében, beleértve hazánkat is. A mérgező munkahelyi környezet hatása talán minden szervezeten belül érezhető, de
a kirúgástól való félelem miatt a munkavállalók közül nagyon kevesen hajlandóak hivatalos panaszt tenni.
Egy nemrégiben készült tanulmány a következők szerint határozza meg a mérgező munkakörülményeket:
- nárcisztikus hajlamú kollégák
- egészségtelen versenyszellem
- sértő, agresszív és fenyegető főnökök, kollégák
- abúzus
- megfélemlítés
- diszkrimináció, kiközösítés
- túlzott pletykálkodás
- mikromenedzsment
- alacsony fizetés, fejlődési lehetőségek hiánya
- irreális munkaterhelés
- kiszámíthatatlan időbeosztás
- egyes munkatársak rendszeresen megússzák, ha helytelenül viselkednek
- nem konstruktív kritika
- köszönetnyilvánítás és dicséret rendszerszintű hiánya
Mindez pedig nem csekély pszichés terhelést jelent a munkavállalók számára, pláne akkor, ha a feljebb is említett jellemzők uralják a munkahelyi kultúrát. A mérgező munkakörnyezetben az alkalmazottak stresszesek, a kommunikáció korlátozott, a beosztottak félnek kérdéseket feltenni, a hibáztatás és ujjal mutogatás bevett szokás, az etikátlan, káros vagy csúnya magatartásnak pedig nincsenek következményei. Ezzel párhuzamosan a kivételezés jeleit is megfigyelhetjük; általában a machiavellista, azaz az egészségtelenül törtető személyiségtípusokat gyakran hajlamosak túljutalmazni, mert bármit megtesznek az eredményeikért, tekintet nélkül az emberi következményekre. Egy másik friss tanulmány szerint a megkérdezett brit dolgozók 70%-a elismerte, hogy dolgozott már mérgező környezetben,
a munkavállalók közel egyharmada pedig a mérgező munkahelyi kultúrát jelölte meg a felmondás elsődleges okának.
Bár az első napon nehéz messzemenő következtetéseket levonni, de akár ekkor is nyilvánvalóvá válhat, hogy milyen környezetbe csöppentünk; hiszen gondoljunk csak arra, mi magunk hányszor futottunk már bele olyan pozíciókba, amelyek köszönőviszonyban sem voltak az álláshirdetésben ígért juttatásokkal és előnyökkel, arról nem is beszélve, ha az új munkatársak nem szívesen vonnak be minket a napi teendőkbe. De néha a legjobb szándék ellenére is előfordulhat, hogy toxikussá válik egy munkahely. Szervezetpszichológusok szerint ez akkor következik be, amikor a dolgozók bizalma valamilyen oknál fogva tartósan meginog a vállalat küldetésében – ha a munkavállalókat is érintő, kevésbé kedvező változások nem járnak bizonyos fokú kompenzációval, könnyedén megeshet, hogy a kezdeti negatív hangulat tartóssá válik. Az infláció, valamint a piaci verseny nyomása költségtakarékossági gyakorlatok – például kiszervezés, létszámcsökkentés és más egyéb, nem szabványos munkamódszerek – széles körű alkalmazásához vezetett a szervezeteknél világszerte, ennek eredményeképpen pedig egyre több munkavállalónak kell számolnia a krónikus munkahelyi bizonytalanság negatív következményeivel.
A legfontosabb különbség a stresszes és a mérgező környezet között az, hogy a mérgező munkahely normalizálja az emberekkel való tiszteletlen bánásmódot, például mindennapos az üvöltözés és a kiabálás. A Journal of Applied Psychology című tudományos folyóiratban közzétett kísérletsorozatban a kutatók például azt találták, hogy ha valaki szemlélője az udvariatlanságnak, annak hosszú távú negatív következményei lehetnek, hiszen a rossz minta előbb vagy utóbb ragályossá válik (tehát minél több ember látott és tapasztalt durvaságot a munkahelyén, annál valószínűbb, hogy idővel ők maguk is durvák és ellenségesek lesznek, hiszen csak így maradhatnak talpon az adott munkakörnyezetben).
A mérgező munkahely két legegyértelműbb jele
Pszichológusok szerint az egyik legegyértelműbb jel nem más, mint a pletykálkodás. Ha új vagy a csapatban, és máris sorban állnak előtted az emberek, hogy a főnököt szidják, akkor jobb, ha elővigyázatos maradsz. Egy olyan hely, ahol az emberek könnyűszerrel beszélnek ki másokat, akik éppen nincsenek jelen, az olyan helynek számít, ahol a felesleges drámázás fontosabb, mint a hatékony munkavégzés.
Ideális esetben az állásinterjú során világossá tehetik számunkra, hogy miért mi vagyunk azok, akik rövid időn belül sokadikként töltenénk be ugyanazt a pozíciót, azonban ha ez elmarad, és csak utólag szembesülünk vele, akkor bizony valamit könnyűszerrel elhallgattak előlünk – a nagy fluktuáció tehát szintén egy igen erős jel, hogy ott valami nincsen rendben.
Mi a teendő, ha toxikus a munkahelyünk?
- Teljesen természetes, ha mérgező körülmények között nem úgy teljesítünk, ahogyan azt elvárjuk magunktól, és sok esetben hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy csak és kizárólag a mi hibánk. Pedig nem feltétlenül. Bár a pozitív hozzáállás és az együttműködő gondolkodásmód bizonyos helyzetekben segítenek, de ne feledd, hogy csak minimális ráhatásod van a munkahelyi kultúrára.
- Kicsit fellélegezhetsz, ha házon kívül tartod az ebédszünetet.
- Ne hagyd magad megfélemlíteni, ha előbbi miatt konfliktusba keverednél a főnököddel. Magyarázd el, hogy szükséged van szünetekre, hogy feltöltődj és jól végezhesd a munkádat (itt írtunk korábban arról, mennyi mindenre jó még, ha nem félünk mikroszüneteket tartani).
- Lehetőleg próbálj meg kimaradni a drámából és a pletykálkodásból!
- Munka után jutalmazd meg magad, sétálj egyet a természetben, vegyél egy forró fürdőt, vagy csinálj bármit, ami kicsit is feltölt!
- Ha valaki kegyetlenkedik veled, állj ki magadért, de ne vedd fel ugyanazt a stílust, amit veled szemben megengednek, hiszen ezzel csak fokoznád a helyzetet.
- Kezdj el valamit sportolni, a rendszeres testmozgás segíthet kezelni a krónikus stresszt!
- Ha a mérgező munkahelyi légkör tartósnak bizonyul, érdemes új állás után nézni.
- Koncentrálj a céljaidra, és gondolj arra, hogy nem leszel itt örökké.
Tudjuk, munkahelyet váltani nem könnyű feladat, és sokan próbálnak kitartani emiatt (és csak annyi munkát végeznek el, amennyit feltétlenül muszáj). De nagy különbség van a hétköznapi stressz és a rettegés között. Azt, hogy hogyan érezzük magunkat azok között az emberek között, akikkel várhatóan éveket fogunk együtt tölteni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A félelem, a szorongás és a tartós kimerültség olyan érzések, amelyeknek egészen súlyos következményei is lehetnek. Emellett egy munkahely toxicitását nem csak a kultúra és a gazdaság jelenlegi helyzete határozza meg, hanem az emberek személyisége is, és sajnos nem minden esetben tudjuk kivédeni a negatív hatásokat. A MIT Sloan Management Review üzleti magazin nemrégiben készült felmérése szerint a mérgező munkahelyi kultúra több mint tízszer nagyobb valószínűséggel járul hozzá ahhoz, hogy egy munkavállaló felmondjon, mint az alacsony fizetés. Sőt, a jelentésből az is kiderül, hogy a COVID-19 utáni nagy felmondási hullám során a mérgező munkahelyi környezet volt az első számú felmondási ok, míg a lecsökkentett fizetés pedig csak a második.
De jó hír, hogy történik némi előrelépés a világban: 2022-es kutatások szerint egyre többen számolnak be arról világszerte, hogy vállalati szinten nagyobb teret nyert a mentális egészség támogatása – ezzel együtt pedig a távmunka lehetősége –, és munkavállalói szempontból is tudatosabbak lettünk, hiszen egyre nagyobb az igény a rugalmas munkaidőre, a szabadidőt tiszteletben tartó munkahelyi kultúrára (például az IT-szektor területén).
Kiemelt kép: Getty Images