Ma már szinte luxusnak számít az, amikor meg tudunk egy pillanatra állni, hogy gyönyörködhessünk a természet csodáiban, pedig nagyon is megérné. Az egyik ilyen hétköznapi csoda pedig nem más, mint az éjszakai égbolt, ami már évezredek óta elbűvöli az emberiséget.

Egy észak-walesi szigetről az egyik legszebb az éjszakai égbolt: a Llŷn-félszigeten található Ynys Enlli (Bardsey-sziget) lett az első olyan hely Európában, amely elnyerte a Nemzetközi Sötét Égbolt Menedék minősítést. Ezzel a világ 16 másik, a Föld legtávolabbi és legsötétebb helyeként elismert helyszínéhez csatlakozik. A szigetet birtokló alapítvány szerint ez hatalmas eredmény, és remélik, hogy az új státusz növelni fogja a sziget ismertségét, valamint Wales „éjszakai égbolt nemzetként” való ismertségét. Ugyanis Walesben már több csillagoségbolt-park és rezervátum is található, de a sanctuarynak, azaz menedéknek minősített területek sokkal ritkábbak, és szigorúbb kritériumokat támasztanak az éjszakai égbolt minőségével kapcsolatban. Az új tanúsítványt a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) rendszeresen felülvizsgálja majd.

Ynys Enlli a Llŷn-félsziget csúcsától két mérföldre fekszik, elhelyezkedése és földrajzi adottságai miatt az Egyesült Királyság egyik legsötétebb helye. A szigeten található hegy hatékony akadályként szolgál, amely korlátozza a szárazföldről érkező fényt. A legközelebbi nagyobb fényszennyezés Dublinból érkezik, amely több mint 112,6 km távolságra van az Ír-tengeren túl. A szigetet egyébként a hatodik század óta itt létesített kelta és keresztény kolostorok miatt bizonyíthatóan már a bronzkorban is lakták. Ma egy kis közösségnek ad otthont, akik a földet művelik és a szigetről halásznak. A szigeten 10 nyaralóház is található, a látogatók március és október között látogathatják a szigetet.

A világ 17 hasonló tanúsítvánnyal rendelkező helye:

• !Ae!Hai Kalahari Heritage Park (Dél-Afrika)
• Aotea / Great Barrier Island (Új-Zéland)
• Black Gap Wildlife Management Area (Egyesült Államok)
• Boundary Waters Canoe Area Wilderness (Egyesült Államok)
• Cosmic Campground (Egyesült Államok)
• Devils River State Natural Area, Del Norte Unit (Egyesült Államok)
• Gabriela Mistral (Chile)
• Katahdin Woods and Waters National Monument (Egyesült Államok)
• Lost Trail National Wildlife Refuge (Egyesült Államok)
• Massacre Rim Wilderness Study Area (Egyesült Államok)
• Medicine Rocks State Park (Egyesült Államok)
• Niue (Új-Zéland)
• Pitcairn-szigetek (Egyesült Királyság tengerentúli területe)
• Rainbow Bridge National Monument (Egyesült Államok)
• Stewart-sziget / Rakiura (Új-Zéland)
• The Jump-Up (Ausztrália)
• Ynys Enlli – Bardsey-sziget (Wales)

Itthon is van „csillagrezervátum”

Nem kell azonban több ezer kilométert utaznunk ahhoz, hogy gyyönyörű éjszakai eget lássunk, ugyanis Magyarországon jelenleg már három nemzetközi tanúsítvánnyal rendelkező csillagoségbolt-park is van. A Zselici Tájvédelmi Körzet Európában – a skóciai Galloway Forest parkkal közösen – elsőként érdemelte ki ezt a címet még 2009-ben, utána következett a Hortobágyi Nemzeti Park, amely 2011-ben kapta meg ugyanezt a tanúsítványt az IDA-tól (International Dark-Sky Association, azaz Nemzetközi Sötétégbolt Szövetség),

legutóbb 2017-ben pedig a a Bükki Nemzeti Parkot nyilvánították is csillagoségbolt-parkká.

Az, hogy menedék, hely, park vagy rezervátum minősítést kap egy terület, az igazából csak fokozatokon múlik, de mindegyik kategóriának szigorú szabályzata van. IDA honlapja szerint a Sötét Égbolt Menedék olyan köz- vagy magánterület, amely a csillagfényes éjszakák és az éjszakai környezet kivételes vagy kiemelkedő minőségével rendelkezik, és amelyet tudományos, természeti vagy oktatási értéke, kulturális öröksége és/vagy a nyilvánosság számára nyújtott élvezeti értéke miatt védenek. Abban különbözik a Sötét Égbolt Parkoktól vagy Rezervátumuktól, hogy jellemzően nagyon távoli helyen találhatók, ahol kevés (vagy egyáltalán nincs) közeli veszély fenyegeti a sötét éjszakai égbolt minőségét. Csillagoségbolt-park az a terület lehet, amely állami tulajdonban van és valamilyen természetvédelmi oltalom alatt áll, az égbolt minősége, azaz az égitestek láthatósága a fényszennyezés mértéke szempontjából megfelel a szigorú szabályoknak, és nem utolsó sorban látogatók számára nyitott, az égbolt látnivalóit folyamatosan bemutatják a közönség számára. Azonban abban mindannyian hasonlítanak, hogy csodaszép a kilátás éjszakánként.

A fényszennyezés az egekben jár

Az éjszakai fényszennyezés a világ közel 80 százalékát érint, állította az olaszországi Fényszennyezés Tudományos és Technológiai Intézet 2016 közepén közzétett tanulmánya, ami azt is állította, hogy a Földön élők egyharmada már nem látja a Tejút csillogó sávját. Az elmúlt 12 évben az éjszakai égbolt minden évben 10%-kal világosodott, ami egy nemrégiben készült globális tanulmány szerint azt jelenti, hogy egy olyan területen született gyermek, ahol 250 csillag volt látható, 18 évvel később ugyanott valószínűleg kevesebb mint 100 csillagot fog látni. És ennek a sok mesterséges fénynek a csillagok látványán túlmutató következményei is vannak. Tanulmányok kimutatták, hogy hatással van az alvásunkra, és emiatt az egészségünkre is, valamint zavaróan hat az éjszakai vadon élő állatokra. A víz alatti hatásokra is van bizonyíték: a tengerparti városok mesterséges fénye a tengerfenék nagy területeit teszi ki a potenciálisan káros fényszintnek.

A városokban gyakorlatilag már nem látni éjszaka sem a csillagokat (Fotó: Saqib Majeed/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)

A csillagoségbolt-park kezdeményezés fontos szerepet játszott abban, hogy valamilyen szinten a törvénykezés is foglalkozzon a fényszennyezéssel, áll a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján. Az OTÉK (Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) definiálta a fényszennyezés fogalmát, és tiltja a fényszennyező kültéri világítást, aminek értelmében nem lehetne a horizont síkja fölé világítani, és természet védelméről szóló törvény is érinti a témakört, illetve hangsúlyosan szerepel a fényszennyezés a jelenlegi nemzeti tájstratégiában is. A szabályozás kitér a színhőmérsékletre is, például 

védett területeken sárgás fénnyel lehet világítani, mert a tanulmányok is kimutatták, hogy az élőlényekre – emberekre és állatokra egyaránt – a kék fény van a legkárosabb hatással.

Arról nemrég mi is írt adtunk, hogy többek között a bőrünket is öregíti a túl sok kütyüzés, hiszen az elektonikai készülékek (okos telefonok, tabletek) kék fényt bocsátanak ki, amik károsíthatják a sejteket.

Mi magunk is tehetünk a ragyogó csillagokért: még a városokban is segíthet energiát megtakarítani és visszahozni a természetes sötét éjszakai égbolt ragyogását, ha a világítást körültekintőbben irányítjuk, és ha a lámpákat kikapcsoljuk, amikor nincs rájuk szükségünk.

Kiemelt kép: Tejút Welshpoolban / Getty Images