Az elmúlt évek során a kontinens jelentős részén aligha tapasztaltunk hóesést, és joggal merül fel bennünk a kérdés: vajon mit jelenthet mindez a bolygó jövőjére nézve (itt írtunk arról, hogy a globális felmelegedés miatt már a magzatok egészsége is veszélyben van)? Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint az iparosodás előtti korszak óta Európában már 1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, a legnagyobb mértékű felmelegedés pedig az Északi-sarkvidéken, valamint a mediterrán térségekben következett be. A felmelegedés az előrejelzések szerint folytatódni fog, és a jelenlegi évszázad végére Európában a hőmérséklet akár 2-5 Celsius-fokkal is emelkedhet.
Portugáliát, Franciaországot, Olaszországot és Romániát augusztusban pusztító erdőtüzek sújtották, a szélsőséges szárazság következtében pedig Horvátországban és hazánkban is élesen megugrott az erdőtüzek száma. Az idei tél Európában pedig nem csak a rekordmagas hőmérsékletről (Magyarországon szilveszter napján, Sellyén mérték a legmagasabb hőmérsékletet 18,9 fokkal), de a jelentős hóhiányról is emlékezetes marad. Számos országban tapasztaltak extrém hőhullámokat, a hőmérséklet pedig több területen, köztük Németországban, Franciaországban és Hollandiában is rekordokat döntött. Az EEA szerint Európában az 1960-as évek óta átlagosan 15%-kal csökkent a hótakaró, ami jelentős hatással van a téli turizmusra, ami számos európai országban számít a gazdaság egyik fő hajtóerejének. A Nemzetközi Síszövetség szerint a jelenlegi téli szezon első két hónapjában 40%-kal csökkent a síelési napok száma Európában, ami nemcsak az időjárási minták változásának, hanem a Covid19 járvány hosszú távú gazdasági következményeinek is köszönhető.
Másfél fok
A Föld átlaghőmérséklete mára tehát mintegy 1 fokkal melegebb az ipari forradalom előtti szinthez képes, és ennek már most súlyos következményei vannak. Az igazi katasztrófa elkerüléséhez azonban az ipari forradalom előtti hőmérséklethez viszonyított 1,5 foknál mindenképp meg kell állítani a felmelegedést. Az ezt meghaladó globális átlaghőmérséklet-növekedés (és a magasabb légköri szén-dioxid-koncentráció) esetén már jelentős változásokat jeleznek előre az ökológiai rendszer szerkezetében és működésében, veszélybe kerül a biológiai sokféleség. A szakértők szerint az emberiségnek alig 10 éve van, hogy jelentősen visszafogja a kibocsátást, különben a légkörben már felhalmozódott üvegházgázok, a tovább növekvő kibocsátások, illetve ezek továbbgyűrűző hatása miatt már késő lesz.
Az Amerikai Egyesült Államok leghidegebb városaiban
sem havazott
Míg a legmelegebb államokban fagypont alá esett a hőmérséklet, addig a leghidegebbnek számító észak-amerikai városokban alig havazott: Seattle és Portland környékén a valaha mért legmelegebb hőmérsékletet tapasztalták, míg a kaliforniai és coloradói síközpontok szintén példátlan hóhiányról számoltak be. A Közép-Nyugat egyes részeit többször is hóviharok sújtották, Kalifornia nagy részét, köztük Los Angelest is elborította a hó, és még a délnyugati részeken is hóviharos körülmények uralkodtak – a keleti part számos városa azonban kimaradt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Philadelphia térségében mindössze 0,3 centiméter hó esett, szemben a 19,2 centiméteres átlaggal, akárcsak New Yorkban, Providence-ben, Pittsburghben, Washingtonban és Nyugat-Virginia egyes részein (de voltak kivételek is, Buffalo városában és a környező külvárosokban huszonnyolcan vesztették életüket az extrém hóviharban). David Robinson, a Rutgers Egyetem földrajzprofesszora és New Jersey állam klimatológusa úgy véli, „a legtöbb esetben az idei tél egy tél nélküli tél volt”. Robinson szerint
a hóhiány egyik fő oka a melegebb időjárás volt – olyan körülmények, amelyeket részben az ember okozta éghajlatváltozás idézett elő
– számolt be róla az AP News. De más tényezők is szerepet játszanak a felmelegedésben: a meteorológusok a La Niña jelenséget és a poláris sarki örvényt okolják a Csendes-óceán közép-keleti térségének lehűléséért és az extrém forróságért Észak-Amerikában, valamint Európa területén.
Mi lesz így a téli sportokkal?
A sípályák sok helyen kis sem nyitottak, a legtöbben pedig – akik a természetes hótakaróra támaszkodtak – ideig-óráig tudtak csak nyitva maradni. Egy népszerű michigani szánhúzó kutyaversenyt például töröltek a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt (a verseny 33 éves történetében először), az Alpokban pedig sípályák és sífelvonók kerültek bezárásra Európa-szerte. Az eltűnőben lévő évszakok, jelen esetben a tél hiánya viszont kedvezően hatott más sportágakra, például egyre több kerékpárosnak, teniszezőnek és golfozónak adnak helyet azok az üdülőhelyek, amelyek általában síelőket fogadnak ebben az időszakban. Emellett az olyan városok, mint Boston, Philadelphia és New York becslések szerint több millió dollárt takarítottak meg a hóeltakarításra szánt költségvetésből – de mindez természetesen nem jelenti azt, hogy fellélegezhetünk. Sőt, ennél égetőbben talán soha nem volt szükségünk természetbarátabb életmódra vonatkozó törvénykezésekre és megoldásokra.
Kiemelt kép: Getty Images
