Izé, mókus, muffkátli – Majdnem mindent a punciról (18+)

Női nemi szerv, vulva, hüvely, punci, szeméremtest: nagyjából ezeken a neveken fogjuk említeni azt a női testrészt, amiről cikkünk szól. Tudjuk, hogy nincs tökéletes elnevezés – és ez már ott kezdődik, hogy kevesen tanultunk meg egyáltalán beszélni róla. Pedig embereket, kapcsolatokat, világokat mozgat, arról nem beszélve, hogy az élet bölcsője. Legyünk hát büszkék rá! Most pedig ismerjük meg – talán még az eddiginél is jobban.

Miről is beszélünk?

Szeméremdomb, kis és nagy szeméremajkak, csikló, húgycsőnyílás és hüvelynyílás: az átlagember körülbelül ezt érti punci alatt. Ugyanakkor sokan ide sorolják még a hüvelyt – persze nehéz is elválasztani tőle. A szeméremtest (mondjuk így) elképesztően változatos. Ha nem is annyira, mint az ujjlenyomat, de mondjuk annyira, mint az orrunk formája, biztosan. A férfiak sokat tudnának erről mesélni. És mesélnek is! Méret, szín és forma: rengeteg a variációs lehetőség. Ám akik megpróbálták kategóriákba osztani a világ puncijait, azok azt állítják, hogy öt, legfeljebb hat alapformája létezik. Íme az egyik tipológia: denevér (laza nagyajkak), hamburger (kilógó kisajkak), kisbaba (a „belső részek” rejtettek), husis (a nagyajkak csábítóan telten fedik a kicsiket), tevepata (éles vágás látszik álló helyzetben is). E típusok leírója szerint a férfiak kedvence a „husis” punci. Ezt támasztja alá az első, 2015-ben megrendezett nemzetközi punciszépségverseny – de erről később.

A spermiumok vajon szeretik?

Nem. Egyáltalán nem szeretik a hüvely savas kémhatását. De ez csak elsőre meglepő, ha meggondoljuk, egészen logikus. Hiszen emiatt van az, hogy próbálják minél gyorsabban elhagyni, és elérni a lúgos méhnyakot. Így már nem csoda, hogy peteérés után ez a bizonyos vegyhatás még savanyúbbá válik.

Minek (ne) nevezzelek?

A vagina orvosi eredetű latin szó, sokan személytelennek érzik, nem beszélve arról, hogy valójában csak a hüvelyt jelöli. Egy, az Idelyn által végzett kutatás arra tett kísérletet, hogy megtalálja a tökéletes nevet a női nemi szervre. Vagyis azt, amit a többség komfortosan használ, ami szerethető, és – hogy úgy mondjuk – fedi a valóságot. Bárki elküldhette, hogyan nevezi a „hogyhívjákját” vagy akár „csúnyáját”, hogy ezzel az általunk legkevésbé sem támogatott, ám létező szóval éljünk. Nos, jött sokkoló és kreatív ötlet éppúgy, mint vicces. Toronymagasan nyert a „punci” szavunk, ezt követte a nuni, a csillagkapu, a pina és a vagina. Emellett kiderült, hogy sokan saját keresztnevükön vagy annak becézett változatán szólítják a szólítanivalót. Erős volt a mezőny növény (rózsa, eperke, rekettyés) és állatnevekben (mókus, muflon, csincsilla), de megjelentek a könyv- és filmrajongók is, ezt mutatja a középfölde és a titkok kamrája szavak felbukkanása. A férfi aktól érkezett pályázatok már korántsem voltak ilyen gazdagok, hogy mást ne mondjunk, tőlük jött az inkább zavarba ejtő, mint csodás „izé” kifejezés.

Ki emlékszik már arra?

A szűzhártya, ez a félhold alakú kis képlet valójában soha nem sértetlen, hiszen ha teljes lenne, a menstruációs vér nem tudna távozni a méhből. Valójában csak beszűkíti a járatot, de teljesen nem zárja le.

Wonder Woman szuperszerve

A nők csodálatos kincse, a hüvely már a magzati kor harmadik hónapjában „elkészül”. Kamaszkorban még változik kicsit (V alakú redők kerülnek a belső felére kizárólag azért, hogy a hímvesszőnek kedveskedjenek), de aztán meg is van. Ez a mintegy tíz centi hosszú, három centi széles lapított cső egészen elképesztő szervünk. Ha belegondolunk: közösüléskor kellemesen szűknek kell lennie, szüléskor viszont hihetetlen tágnak. Bizony, a hüvely nem kevesebb mint harmincszorosára képes tágulni mindössze néhány perc alatt!

Érzékeny?

Igen, de mégsem. A hüvely voltaképpen idegvégződésekben gyenge szerv. Nem csoda, hogy vannak, akik megkérdőjelezik a hüvelyi orgazmus létét, és azt állítják, valójában arról van szó, hogy a hüvely ingerlése elhullámzik a csiklóig, és így, azon keresztül vált ki örömérzést. Csakhogy jött Ernst Gräfenberg német nőgyógyász, és azonosította a híres-neves G-pontot. Ami annyira titokzatos, hogy a mai napig vita tárgya, hogy egyáltalán létezik-e. Nos, ha létezik, akkor a hüvely elülső falán található, a bemenettől körülbelül négy centire. Egyfajta csomó, ami sokkal érzékenyebb a környezeténél. Mit is mondhatnánk: jó kísérletezést kívánunk!

Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy milyen íze van a női nemi szervnek és további érdekességeke tudnátok még meg róla, keressétek a cikk folytatását a Nők Lapja Psziché 2017/05. számában!

Szöveg: Kempf Zita

Fotó: Thinkstock