Bizonyára találkoztunk már a szupermarketek polcain zöldesebb árnyalatú banánnal. Ilyenkor általában hagyjuk érlelődni pár napig, míg megjelenik az érettséget jelző élénksárga árnyalat. Addigra azonban a banán rezisztens keményítőjének nagy része cukorrá alakul, ami bizony a vércukorszint megugrásához is vezethet, ha többet falatozunk belőle a kelleténél (nem véletlenül szokás a diéta alatt csínján bánni vele). Ezzel szemben az éretlen banán főzése és fogyasztása jelentős egészségügyi előnyökkel is járhat (és talán még a konyhai rutinunkat is feldobhatja kicsit). Persze az érett gyümölcs édesebb és finomabb, azonban a zöld, éretlen banánban található rezisztens keményítő és pektin segíthet kordában tartani a vércukorszintünket, valamint a bélrendszer és emésztés megfelelő működését is (hiszen az éretlen banán a prebiotikumokban is bővelkedik). A tápanyagtartalom a gyümölcs érésével tehát változásnak indul: ahogy a banán sárgul, az antioxidánsok – a rák és a szívbetegségek ellen védő anyagok – szintje némileg megnő, mint ahogyan a cukortartalom is. Az Advances in Nutrition című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint
a magas keményítőtartalom segít táplálni a bélrendszeredben lévő jótékony baktériumokat, ami elősegíti az egészséges immunrendszer és emésztőrendszer működését is.
„Amikor a szervezetnek magának kell lebontania a keményítőt (ahogyan a zöld banán fogyasztásakor teszi), a vércukorszint lassabban emelkedik” – felelte az oprah.com kérdésére dr. David L. Katz életmód-gyógyász specialista. Tehát a lassabb emésztés és felszívódás miatt mondhatjuk úgy is, hogy az éretlen banán cukorbeteg-barátabb étel (ebben a korábbi cikkünkben megtalálsz mindent, amit a cukorbetegségről tudni kell), mint az érett, és a magasabb, fokozatosan lebomló rosttartalom pedig abban is segít, hogy hosszabb ideig érezzük jóllakottnak magunkat, elkerülve ezzel a túlevést és súlygyarapodást.
Akkor melyik a jobb: az érett vagy éretlen?
A maga módján mindkettő. Hiszen mind a zöld, mind a sárga banán gazdag kálium-, B6-vitamin-, rost- és C-vitaminforrás, és viszonylag alacsony a cukortartalma mondjuk egy fánkkal összehasonlítva. Dióhéjban tehát az érett banánt könnyebben feldolgozza a szervezetünk, és több antioxidánst tartalmaz, mint az éretlen. A zöld banán viszont alacsonyabb gyümölcscukor-tartalommal bír, és ahogy feljebb is említettük, magasabb a rosttartalma, tehát a bélrendszer egészségének is jót tehetünk vele.
Tehát bármelyik érettségi fokot is választjuk, a banán tagadhatatlanul finom és egészséges nassolnivaló, amelyet a nap bármely szakaszában fogyaszthatunk
(mértékkel természetesen, ami egy egészségesen működő szervezet esetében napi 2-3 közepes méretű érett darabot jelent).
Ugyan az éretlen banán textúrája viaszosabb, és ízre sem a legédesebb, de ha jól használjuk, nagyon finom dolgok is kisülhetnek belőle – akár szó szerint is (bár a puffadásra érzékenyek óvatosan fogyasszák magas keményítő- és rosttartalma miatt). Az érett banánnal ellentétben azonban nem érdemes meghámozva falatozni: a szakértők a főzőbanánhoz hasonlították (ami méretre nagyobb a sima banánnál, Afrikában nagyjából úgy használják, mint itthon a krumplit), amivel akkor érhetjük el a legjobb hatást, ha főzzük, pürésítjük vagy sütjük – magyarán az éretlen banán köretként és desszertek hozzávalójaként is megállja a helyét. Jamaicában, Indiában és Kolumbiában például – ahol az éretlen banánhoz sokkal könnyebb hozzáférni – a napi étkezések természetes részét képzi. Sós vagy édes ételek készítéséhez egyaránt használhatjuk, mivel nagyon könnyen kezelhető alapanyag, amivel számos más hozzávalót is kiegészíthetünk. Húsok mellé mellé, sóval, hagymával és zöldfűszerekkel ízesítve például kiváló köret. Ha pedig esetleg túlérett a banánunk, akkor sem kell a kukában végeznie: a palacsintától a banánkenyérig számtalan ízletes finomságot készíthetünk belőle, sőt, még a tojást is helyettesíthetjük vele, ha szeretnénk.
Ez persze mind szép és jó, az igazi kérdés azonban az, hogy miért fogyasztunk belőle (és a többi zöldségből, gyümölcsből) keveset – akár érett, akár nem. A Centers for Disease Control and Prevention egészségügyi szervezet tudósai januárban arról számoltak be, hogy a serdülők kevesebb mint 1 százaléka, a felnőtt férfiaknak nagyjából 2 százaléka, a felnőtt nőknek pedig csak 3,5 százaléka felel meg a napi 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt előíró irányelveknek, amin természetesen nem segít, hogy a gyümölcsárak is az egekbe szöktek manapság. A European Health Interview Survey tavalyi adatai szerint Magyarország gyümölcs- és zöldségfogyasztásban az EU átlaga alatt teljesített, a kitöltött kérdőívek alapján a lakosság nagyjából egyharmadánál marad el a szükséges napi rost-és vitaminbevitel zöldségek és gyümölcsök formájában, ami az egyre növekvő árak mellett idén még ennél is súlyosabb méreteket ölthet.
Kiemelt kép: Getty Images
